LINGUISTICS
1. Language and speech; human communication; langue and parole linguistics, linguistic competence, descriptive and prescriptive approaches; levels of linguistic analysis: phonetics/phonology, morphology, syntax, semantics, pragmatics, discourse analysis
2. Formal linguistics, applied linguistics. Main schools of thought in formal linguistics. The notion of applied linguistics, main areas of research. Interdisciplinary relations: sociolinguistics, psycholinguistics, computational linguistics, stylistics, philosophical linguistics, anthropology.
3. Linguistics and the social context of language use. The notion of sociolinguistics. Context of speech (components of the speech event, Hymes model).
4. Language variation. Varieties of English according to users: regional and social varieties. Use-related varieties of English: field of discourse, medium, attitude.
5. Languages of the world. The norions of language, dialect, accent, idiolect. Languages of the world (typological and genetical classifications). The Indo-European language family. English and the Germanic languages.
6. Main periods in the development of English. Old English, Middle English, Modern English. English as a native, a second and a foreign language. Similarities and differences between British English and American English. Pidgin and creole, lingua franca.
7. Language functions and language use. The functions of language, models (e.g. Jakobson). The relationships between function and form. Pragmatics, langue/parole, competence/performance. Speech act theory, direct and indirect speech acts.
8. Discourse analysis. The notions of discourse and text, coherence and cohesion. Lexical and grammatical devices of cohesion. Contextual analysis, pragmatic, semantic and syntactic level analysis.
9. Multilingualism, multiculturalism. The notions of language and culture. Anthropological linguistics, Sapir-Whorf hypothesis. Forms of multilingualism, multiculturalism.
10. Language planning, planning EFL education. Language planning: corpus planning, status planning. Language and education, foreign language education. Planning English as a foreign language education. The Common European Framework of Reference.
11. Literacy and oracy studies: the visual and auditory-vocal channels of communication. Varieties according to medium: writing, speech, mixed-medium varieties. Main characteristics. Levels of formality: formal and informal varieties in speech and writing. Conversation analysis. The cooperative principle (Grice).
12. Lexicology, word structure. The notions of lexicology, lexicon, lexeme, word structure. Inflection, derivation, affixation, suffixation, prefixation.
13. Word formation processes in English. Compounding, conversion, acronyms, clipping, backformation, blending. Lexical relations: synonyms, antonyms, hyponyms, homophones, homonyms, homographs.
14. Main influences on the development of English words. Major and minor influences on the development of English (Old English, Middle English, Modern English). Borrowing in English. The influence of English in the world.
15. Types of dictionaries, main tendencies in the development of lexicography. The notion of lexicography. Dictionaries as sources of information (relations to levels of phonology, morphology, syntax, semantics, pragmatics). Main stages in the development of dictionaries. Outstanding American and British dictionaries. The use of dictionaries in EFL education.
LITERATURE – METHODOLOGY
1. American Literature: American Literary Modernism – historical background, general features
Children’s Literature: The beginnings of children’s literature – the early history
Methodology: Teaching listening – authentic and realistic material, listening teaching techniques
2. American Literature: American Literary Modernism – European influence (G. Stein)
Children’s Literature: Defining children’s literature
Methodology: Teaching listening – “gist listening”, extensive and intensive listening; pre-, while- and post-listening activities
3. American Literature: Modernism in American Poetry – American poetry between the wars – general features – Imagists – general features; the two main representatives and the overview of their works (E. Pound, T. S. Eliot)
Children’s Literature: Folk Tales – definition and classification – characteristics of folk tales – structure and style
Methodology: Teaching reading – authentic and realistic material, reading strategies
4. American Literature: Modernism in American Poetry main representatives and the overview of their works (W. Stevens, e. e. cummings)
Children’s Literature: Fairy Tales – definition and classification – characteristics of fairy tales – structure and style
Methodology: Teaching reading the main reading skills; pre-, while- and post-reading tasks
5. American Literature: Modernism in American Poetry – main representatives and the overview of their works (Wallace Stevens, William Carlos Williams)
Children’s Literature: The Poetics of Literary Nonsense – characteristics of nonsense as a literary genre – limericks – E. Lear
Methodology: Teaching speaking – different speaking activities, error correction, teaching pronunciation
6. American Literature: Modernism in American Prose – “You are a lost generation” – general features – main representatives and the overview of their works (E. Hemingway, F. S. Fitzgerald)
Children’s Literature: The Poetics of Literary Nonsense – characteristics of nonsense as a literary genre – “logical nonsense” – L. Carroll
Methodology: Teaching writing – writing activities, text types, error correction
7. American Literature: Modernism in American Prose – main representatives and the overview of their works (John Dos Passos; William Faulkner)
Children’s Literature: Symbolic tale, Oscar Wilde, aestheticism and symbolism – Oscar Wilde – aestheticism and symbolism
Methodology: Teaching vocabulary – aspects of a word, ‘items’ vs. ‘words’, denotation – connotation, lexical selection, lexical set, collocations
8. American Literature: Modernism in American Drama – general features – experimental elements in the plays of E. O’Neill
Children’s Literature: Fantasy in Children’s Literature – types and forms of fantasy – main representatives and the overview of their works
Methodology: Teaching vocabulary – techniques for introducing new vocabulary
9. American Literature: Modernism in American Drama – general features – Tennessee Williams – realist and non-realist theatre
Children’s Literature: Controversial elements in Roald Dahl’s fantasy
Methodology: Teaching grammar – different techniques for teaching grammar, introducing new language structure
10. American Literature: Modernism in American Drama – general features – the existential elements in drama by E. Albee
Children’s Literature: Nature and Animal World – animal fantasy – unrealistic stories about highly humanized animals (H. B. Porter, etc.)
Methodology: Teaching grammar – teaching models
11. American Literature: The Beats – general features – main representatives and the overview of their works (Allen Ginsberg)
Children’s Literature: Nature and Animal World – animal biological stories (R. J. Kipling, etc.)
Methodology: Course and lesson planning – a lesson plan, planning ‘well-balanced’ lessons
12. American Literature: The Beats – general features – main representatives and the overview of their works (Jack Kerouac)
Children’s Literature: Realistic Fiction – social and racial motives (Ch. Dickens, M. Twain, H. Beecher-Stowe)
Methodology: Language teaching aids, the types of visuals, educational technology
13. American Literature: Postmodernism – brief characteristics of postmodernist literature – main representatives and the overview of their works (Joseph Heller)
Children’s Literature: Young adult novels – general features of juvenile literature
Methodology: Evaluation and assessment – test types, test construction, reliability and validity
14. American Literature: Postmodernism – brief characteristics of postmodernist literature – main representatives and the overview of their works (Kurt Vonnegut)
Children’s Literature: Young adult novels – general features of juvenile literature – stories with boy protagonists
Methodology: Mistakes and feedback, dealing with spoken and written errors, correction
15. American Literature: Postmodernism – brief characteristics of postmodernist literature – main representatives and the overview of their works (Richard Brautigan)
Children’s Literature: Young adult novels – general features of juvenile literature – stories with girl protagonists
Methodology: Classroom management – pairwork and groupwork, individual work
Államvizsga témakörök történelemből – 2013_Mgr.
Az európai integráció története
A páneurópai eszme és Európa újjáépítési tervei 1958-ig.
(Nyugat-) Németország integrációja az európai közösségbe: Németország megítélése, különféle státuszai és válságai 1945–1990 között.
Az európai integráció 1973 után. Az ún. helsinki folyamat és annak összefüggései az emberi jogokkal és az államhatárok kérdésével. Az 1990-es párizsi EBEÉ-csúcs.
Az európai integráció Gorbacsov alatt és után. A kommunista országok ún. szisztémaszintű inkompatibilitása. Szlovákia integrációs folyamata.
Az Európai Unió jelenlegi fő szervei, és azok jellemzése; az EU szerveinek működési mechanizmusa.
Diktatúrák története
Az olasz fasizmus (a fasiszta diktatúra kiépülése és a fasiszta Olaszország külpolitikája).
A nemzetiszocializmus Németországban (a nácizmus létrejötte, hatalomra jutása és jellege, német külpolitikai és katonai sikerek az 1930-asévekben és a világháborúban).
A spanyol polgárháború és a Franco-rendszer.
Az 1917-es forradalmak és a sztálini Szovjetunió a két világháború között.
A Szovjetunió és a kelet-európai sztálinista diktatúrák a II. világháború után (1945-1953).
Közép-Európa 1849-1945
A dinasztikus politika reneszánsza 1849 után, a krími háború, az egységes Olaszország és Németország létrejötte.
A szövetségi rendszerek kialakulása a 19-20. sz. fordulóján és a balkáni kérdés (német külpolitikai irányváltás, a hármas szövetség és az antant létrejötte, az 1878-as orosz-török háború, valamint az 1. és 2. Balkán-háború).
Az első világháború, a versaillesi békerendszer és Közép-Európa átalakulása a háború után.
Közép-Kelet-Európa államai a két világháború között és a nagyhatalmak vetélkedése a Közép-Kelet-Európa feletti befolyásért.
Közép-Kelet-Európa a második világháború előestéjén (az Anschluss, Csehszlovákia felszámolása, a lengyel kérdés, a Molotov-Ribbentrop paktum).
A második világháború közép-kelet-európai vonatkozásai (Lengyelország felosztása, a Szovjetunió területi nyereségei, német háborús sikerek és olasz törekvések a térségben, a keleti front, a kelet-európai kisállamok és a háború)
A magyarság története 1918 után
Magyarország az első világháború után: az „őszirózsás forradalom” és a Tanácsköztársaság.
A trianoni békeszerződés és következményei.
A bethleni konszolidáció évei (1921-1931)
Magyarország külpolitikája a két világháború között.
Revíziós sikerek 1938 és 1941 között.
Magyarország a második világháborúban.
A koalíciós időszak (1945-1948) és Magyarország szovjetizálása.
A Rákosi-rendszer
Az 1956-os forradalom és a Kádár-korszak
A szlovákiai magyarság története
Csehszlovákia nemzetiségi politikája 1918-1938
A magyar kisebbség társadalmi, népesedései, gazdasági jellemzői az első köztársaságban (demográfiai, területi, szociális jellemzők,)
A szlovákiai magyar politika az első Csehszlovák Köztársaságban
(pártstruktúra, ellenzéki pártok, aktivizmus, baloldal)
A magyar kisebbség kulturális, oktatási élete az első köztársaságban,
(művelődés, oktatás, ifjúsági mozgalmak, egyház)
A magyar kisebbség magatartása 1938-ban és az első bécsi döntés
A szlovákiai magyarok 1939–1945
(Dél-Szlovákia területe a Bécsi döntés után, magyarok az önálló Szlovákiában)
A csehszlovák nemzetállam kialakításának kísérlete 1945–1948
(csehszlovák nemzetállami törekvések a második világháború alatt és után, a magyar lakosság kitelepítésének terve, a kassai kormányprogram és a kisebbségellenes jogalkotás, a csehszlovák-magyar lakosságcsere-egyezmény és végrehajtása, a csehországi deportálások, a reszlovakizáció, a népbíráskodás magyarellenes éle, a párizsi békekonferencia, fordulat a magyar kérdés kezelésében)
A szlovákiai magyarok az ötvenes években és reakciójuk az 1956-os forradalomra
A szlovákiai magyarok 1968-ban és a normalizáció éveiben
(a Csemadok 1968-as programja és a szlovák társadalom reakciója, a szlovákiai magyar társadalom a prágai tavasz idején, a 68-as nemzetiségi törvény és következményei, a normalizáció és a magyar kisebbség)
Szlovák nemzeti mozgalom
A szlovák nemzeti mozgalom kialakulása a 18. század második felében: társadalmi bázisa, nyelvi, felekezeti sajátosságai és céljai. A szlovák irodalmi nyelv megteremtése: a Bernolák- és Štúr-féle nyelvi kodifikáció sajátosságai, eredményei
A szláv kölcsönösség eszméje, a politikai pánszlávizmus jelensége. Ján Kollár, Jozef Pavol Šafárik, Ľudovít Štúr, Svetozár Hurban Vajanský munkássága
A szlovák nemzeti mozgalom politikai programjai. A Szlovák Nemzeti Tanács és a szlovák felkelés története 1848-1849-ben
A szlovák nemzeti mozgalom 1860-1875 között: az 1861. évi szlovák nemzeti memorandum A Matica slovenská működése.
A Szlovák Nemzeti Párt kialakulása, programja, működése A szlovák nemzeti mozgalom politikai differenciálódása
A szlovák kérdés az első világháború éveiben: A csehszlovák politikai emigráció. Az 1918. október 30-i turócszentmártoni szlovák nemzeti deklaráció
Történelemdidaktika
A történelemdidaktika viszonya a történelemmetodikához. A történelem mint tudomány és mint iskolai tantárgy viszonya.
A múlt különböző felfogásainak szerepe az iskolai történelemtanításban. A történelmi tanulás/tanítás optimális típusai.
Az ismeretek és a képességek fogalma az iskolai történelemtanításban. Az iskolai történelmi képességek osztályozása.
A korszerű iskolai történelemtanítás jellemzése és feladatai. A tanulói aktivitás növelésének igénye, technikái és eszközei.
Az óratervezés: a tevékenységek operacionalizációja és taxonomizációja.
Az értés-megjegyzés-alkalmazás-értelmezés paradigma. A tankönyv didaktikai apparátusának egységei.
A forrásalapú történelemoktatás. A források didaktikai előkészítése. A tankönyvi források típusai. A forrásfeldolgozás lépései.
Alapvető szakirodalom
(csak tájékoztató jelleggel, nem fedi teljese mértékben a követelményeket)
Az európai integráció története
J. Nagy László: Az európai integráció politikai története. Maxim Könyvkiadó, Szeged, 2002.
Horváth Jenő (szerk.): Világpolitikai lexikon 1945-2005. Osiris Kézikönyvek, Bp., 2005.
Szlovák nemzeti mozgalom
Kiss László: Kiss László: A szlovák nemzeti tudat születése. Acta Academiae Paedagogicae Agriensis Nova Series Tom. XXXII. Redigit: Sándor Gebei. Eger, 2005. Digitális változata: http://tortenelem.ektf.hu/efolyoirat/Kiss/tartalom.htm
Kováč, Dušan: Szlovákia története, Kalligram Könyvkiadó, Pozsony 2001.
Mannová, Elena a kol.: Krátke dejiny Slovenska. Academic Electronic Press, Bratislava 2003.
Mrva, Ivan: Slovensko a Slováci v 2. polovici 19. storočia. Perfekt, Bratislava 2010.
Škvarna a kol.: A szlovák történelem lexikona. SPN, Bratislava 2003.
Szarka László: A szlovákok története, Bereményi Kiadó, Budapest 1996.
A szlovákiai magyarság története
- Szarka László: A (cseh)szlovákiai magyar közösség nyolc évtizede 1918–1998. Történeti vázlat. In Tóth László (szerk.): A (cseh)szlovákiai magyar művelődés története 1918–1998. I. Budapest, Ister, 1998. 9–80.
Molnár Imre – Szarka László: Otthontalan emlékezet, Budapest, 2007.
- Popély Árpád: A (cseh)szlovákiai magyarság 1944 és 1992 közötti történetének vázlata. In Popély Árpád: A (cseh)szlovákiai magyarság történeti kronológiája 1944–1992. Somorja, Fórum Kisebbsgékutató Intézet, 2006. 21–37.
- Simon Attila: Egy rövid esztendő kisebbségben. A szlovákiai magyarok 1938-ban. Fórum Kisebbségkutató Intézet, Somorja, 2010.
- Simon Attila: Az elfeledett aktivisták. Kormánypárti magyar politika az első csehszlovák Köztársaságban. Fórum Kisebbségkutató Intézet, Somorja, 2013
Diktatúrák története
Németh István (szerk.): 20. századi egyetemes történet 1. Európa, Bp., Osiris, 2006
- Ormos Mária - Krausz Tamás: Hitler - Sztálin. Bp., Pannonica, 1999.
- Ormos Mária - Harsányi Iván: Mussolini - Franco, Bp., Pannonica, 2001.
Közép-Európa 1848-1945
--Vadász Sándor (szerk.): 19. századi egyetemes történelem 1789-1914. Osiris Kiadó, 2011.
--Horváth Jenő (szerk.): Világpolitikai lexikon 1945-2005. Osiris Kézikönyvek, Bp., 2005.
- Németh István (szerk.): 20. századi egyetemes történet 1. Európa, Bp., Osiris, 2006
- Diószegi István: A hatalmi politika másfél évszázada 1789-1939. Bp., História – MTA Történettudományi Intézete, 1997
- Ormos Mária – Majoros István: Európa a nemzetközi küzdőtéren. Felemelkedés és hanyatlás, 1814-1945. Bp., Osiris, 2003
Magyarország 1918 után
- - Romsics Ignác: Magyarország története a XX. században. Budapest, Osiris, 2010
- 20. századi magyar történelem 1900-1994. (szerk. Pölöskei Ferenc-Gergely Jenő-Izsák Lajos), Budapest, Korona kiadó, 1997.
- Gergely Jenő – Pritz Pál: A trianoni Magyarország 1918-1945. Budapest, Vince Kiadó, 1998
- Izsák Lajos: Rendszerváltástól rendszerváltásig 1944-1990. Budapest, Kulturtrade Kiadó, 1998
Történelemdidaktika
Vajda Barnabás: Bevezetés a történelemdidaktikába és –metodikába. Szkriptum, SJE, 2009.
Katona, A.– Sallai, J.: A történelem tanítása. Nemzeti Tankönyvkiadó, Budapest, 2002.
1. Hodnotový systém tradičnej a inovatívnej školy, obsahová náplň učiva a jej inovácia, projektové vyučovanie
2. Koncepcie rozvoja školy v smeroch reformej pedagogiky
3. Vplyv učebného prostredia na formovanie samostatného učenia v reformnej pedagogike. Zásady holistickej výchovy, Jénskeho plánu, Dalton-plánu.
4. Proces pedagogického výskumu a zber dát v pedagogickom výskume.
5. Funkcie školy a ich význam.
6. Riadenie školy, pedagogickej činnosti a financovanie školstva.
7. Kvalita, úroveň a systémy riadenia kvality
8. Ciele a metodika sebahodnotenia, vízia a poslanie školy.
9. Komparatívna pedagogika v systéme pedagogických vied.
10. Význam komparatívnej pedagogiky v pedagogickej praxi.
11. Reformná pedagogika a rozvoj osobnosti.
12. Vývin osobnosti a možnosti jej rozvíjania.
13. Emocionálna inteligencia.
14. Interkultúrna a multikultúrna výchova a vzdelávanie – vymedzenie, rozvoj a dimenzie.
15. Charakterizujte výskumné oblasti národopisu, jeho ciele, metódy a vplyv na vzdelávanie (kam patrí aj kultúrna a sociálna antropologia).
16. Vznik pojmu kultúra, rozvíjanie záujmu o ľudovú kultúru.
17. Pedagogická diagnostika ako prostriedok k poznaniu dieťaťa.
18. Procesy pedagogickej diagnostiky.
19. Spolupráca školy a rodiny.
20. Úloha rodiny a školy vo vzdelávaní.