1. tétel

A magyar nyelv eredete. Nyelvünk finnugor rokonsága és bizonyítékai.

2. tétel

A beszédmű megfogalmazása. Az elhangzó szöveg fonetikai eszközei (a szupraszegmentális eszközök: hangerő, a hangsúly, a hangmagasság, a hanglejtés, a hangszín. Aszegmentális eszközök: a beszédtempó, a szünet). Az előadott kötött szövegek akusztikuma, a szövegtolmácsolás. Az interpunkció „átértékelése”.

3. tétel

A szöveg fogalma. A szövegtan alapfogalmai. A bekezdés mint szövegtani alapkategória. A szöveg grammatikája, szemantikája és pragmatikája.

4. tétel

A retorika eredete és mai helyzete. A retorikai szituáció. A szónoki beszéd fajai és részei.

5. tétel

A szónoki beszéd kidolgozásának szakaszai. A kifejezésmód, stílus (elocutio) mint retorikai fogalom. Az alakzatok (figurák). A fonológia, a szintaktika, a szemantika alakzatai, a pragmatikus alakzatok.

6. tétel

A szociolingvisztika mint nyelvészeti tudomány. A nyelvpolitika és a nyelvtervezés fogalma. A szlovákiai magyarok nyelvi helyzete.

7. tétel

A nyelvi változatosság, nyelvi változó, nyelvi adat fogalmai. A szociolingvisztika kutatási módszerei.

8. tétel

A nyelvi norma fogalma. A nyelvi norma nyelvművelői és szociolingvisztikai megközelítésben. A mai magyar nyelv rétegződésének modellje. Társadalmi és területi változatok a magyar nyelvben.

9. tétel

A kommunikáció alaptényezői. Ismert kommunikációs modellek (pl. Karl Bühler, Roman Jakobson, František Miko modellje).

10. tétel

Az anyanyelvi nevelés alapfogalmai. Az anyanyelvi nevelés célja, módszerei, helye az iskolai fokozatokban.

11. tétel

Az avantgárd irányzatok művészetfelfogása (futurizmus, expresszionizmus, dada, szürrealizmus stb., kiáltványok, nyelv- és hagyományfelfogás az avantgárdban, avantgárd és neoavantgárd)

12. tétel

A magyar avantgárd (és neoavantgárd) irodalma (Kassák avantgardizmusa, avantgárd folyóiratok, a Ver(s)ziók antológia, neoavantgárd művek a ’70-es/’80-as években)

13. tétel

Kánonképződés a posztmodern korban (a posztmodern próza előfutárai, mágikus realista regények, a ’60/’70-es évek amerikai prózafordulata, a posztmodern irodalom európai változatai, posztmodern a magyar irodalomban)

14. tétel

Szövegszervező eljárások a posztmodern prózában (újraírás, metafikció, szótárregény, irónia, a világszerűség felszámolása, metaforikus alakzatok, bármi egyéb példákkal)

15. tétel

A szlovákiai magyar irodalom a modernség kontextusában (az Iródia-mozgalom, fontosabb antológiák, Grendel Lajos prózája, Tőzsér Árpád lírája, neoavantgárd tendenciák a szlovákiai magyar irodalomban)

16. tétel

A kortárs szlovákiai magyar irodalom (egyéni választás alapján, pl. Talamon Alfonz prózája, Hizsnyai Zoltán költészete, jelentősebb művek a ’90-es években és napjainkban)

17. tétel

Az erdélyi magyar irodalom (próza: Tamási Áron, Szilágyi István stb., líra: Kányádi Sándor, Szilágyi Domokos, Kovács András Ferenc, Orbán János Dénes stb., dráma: Sütő András stb.)

18. tétel

Az összehasonlító irodalomtörténet tárgya és módszertana (a világirodalom fogalma/i/, forráskutatás, hatáskutatás, anyagtörténet, motívumkutatás, kontaktológia, műfajok-irányzatok-régiók összehasonlítása, a fordítás szerepe, klasszikus komparatisztikai témák)

19. tétel

Intertextualitás és médiumköziség (meta-para-archi-hiper stb. -textualitás, a vizuális költészet típusai, populáris- és elitirodalom szimbiózisa, az irodalom és a társművészetek kapcsolata és mediális különbségei, az adaptáció, a performansz, az irodalomkritika funkciója és műfaji változatai)

20. tétel

Módszertan. Módszertani eljárások a nyelvtani és irodalmi anyag tanításában az általános iskola felső fokán és a középiskolában.