LINGUISTICS
1. The definition and scope of linguistics. The main characteristics of communication; language universals. Diachrony/synchrony; descriptivism/prescriptivism.
2. The notion and main branches of phonetics. The production of speech sounds. Voiced and voiceless sounds. Consonants (place of articulation, manner of articulation). The vowels of English (place and manner of articulation); diphtongs.
3. Phonology, the notion of phoneme. Minimal pairs, allophones. The international phonetic alphabet (IPA). Suprasegmental features, stress, rhythm, intonation.
4. Morphology. The notions of morphemes, allomorphs.; the segmentability of words. Inflectional and derivational morphology.
5. Word classes, word-formation processes (compounding, clipping, blending, coinage, acronym, conversion, affixation).
6. Noun and the noun phrase. Classification of nouns, noun categories, structure of the noun phrase.
7. Verb and the verb phrase. Classification of verbs, verb categories, structure of the verb phrase.
8. The structure of the phrase; major types of phrase and their functions.
9. Simple sentence; sentence and clause; basic clause patterns; types of sentence (form and function)
10. Complex sentence, coordination and subordination; finite – non-finite sentences; reported speech.
11. Modal verbs in English
12. Tense, aspect and mood in English
13. Adjectives (definition, characteristics, classification)
14. Adverbs (types, characteristics, adverbs as clause elements, positions)
15. Semantics. The relationships between lexical items: synonymy, antonymy, hyponymy, polysemy; homophones, homographs. Idioms, Collocations.
16. The place of English among languages of the world (Indo-European languages, Germanic languages). Typological and genetical classification of languages.
17. Main periods in the development of English. Old English, Middle English, Modern English: main characteristics.
18. Regional varieties of English. British English – American English: similarities and differences (spelling, pronunciation, vocabulary, grammar).
19. Social variation in English (socioeconomic status, ethnicity, age, gender, education).
20. English as a native language, as a second language, as a foreign language. Pidgin and creole; English as a lingua franca. Levels of formaliy (frozen, formal, consultative, informal and intimate style characteristics).
LITERATURE
1. Theory of Literature – Poetry (Elements of Poetry, Figures of Speech, Classification of Poems)
2. Theory of Literature – Fiction (Elements of Fiction, Classification of Fiction)
3. Theory of Literature – Drama (Elements of Drama, Classification of Drama, Theatre of the Absurd)
4. Mediaeval English Literature (Beowulf, Arthurian Legends)
5. The Renaissance English Literature (Geoffrey Chaucer, William Shakespeare)
6. English Literature in the 17-18th Century (John Milton, Jonathan Swift, Daniel Defoe)
7. Pre-Romantic English Poetry (Robert Burns, William Blake, Samuel Taylor Coleridge, William Wordsworth)
8. English Poetry in the 19th Century (George Gordon Byron, Percy Bysshe Shelley, John Keats, Robert Browning)
9. English Prose in the 19th Century (Jane Austen, Emily Brontë, Charles Dickens, Oscar Wilde)
10. Modernism (Virginia Woolf, Catherine Mansfield, D. H. Lawrence, E. M. Forster, James Joyce)
11. English Poetry in the 20th Century (W. B. Yeats, T. S. Eliot, Dylan Thomas, W. H. Auden, Philip Larkin, Seamus Heaney)
12. English Drama in the 20th Century (J. M. Synge, G. B. Shaw, Samuel Beckett, Harold Pinter, John Osborne, Tom Stoppard)
13. Negative Utopian Novels in the 20th Century (Aldous Huxley, George Orwell, William Golding)
14. English Short Stories in the Second Half of the 20th (Alan Sillitoe, David Lodge, Salman Rushdie, Kazuo Ishiguro, Adam Mars-Jones)
15. The Beginnings of American Literature (The writings of the explorers; Colonization and Puritanism; The 18th century: Benjamin Franklin, Thomas Paine, John Adams )
16. Romanticism in American Literature (Washington Irving, James Fenimore Cooper, Edgar Allen Poe, Herman Melville, Nathaniel Hawthorne)
17. The American Renaissance (Transcendentalism, Ralph Waldo Emerson, Henry David Thoreau)
18. American Poetry in the 19th Century (Walt Whitman, Emily Dickinson)
19. American Prose in the Second Half of the 19th Century (Mark Twain, Henry James, Frank Norris, Stephen Crane, Jack London, Theodore Dreiser)
20. Early 20th Century American Poetry (Robert Frost, Ezra Pound, T. S. Eliot, William Carlos Williams, Wallace Stevens, e. e. cummings)
METHODOLOGY
1. The roles of a teacher
2. Factors affecting second language learning: Learning styles.
3. Factors affecting second language learning: Learner motivation and interest.
4. Theories of language acquisition and their influence on language teaching. (Behaviourism, Innatism)
5. Theories of language acquisition: Krashen’s hypotheses. Method, approach, technique.
6. The Grammar Translation Method
7. The Direct Method
8. The Audio-Lingual Method
9. Alternative methodologies: Suggestopedia
10. Alternative methodologies: The Silent Way
11. Total Physical Response
12. Community Language Learning
13. The Communicative Approach
14. Classroom management. Pairwork and groupwork, individual work
15. Introducing new language structure. Teaching models
16. Coursebooks
17. Teaching Equipment. Visuals
18. Internet and video applications
19. Mistakes and feedback. Dealing with spoken and written errors. Correction
20. Lesson planning
1. tétel
A nyelv fogalma és társadalmi szerepe. A világ nyelvei. A magyar nyelv helye a világ nyelvei között.
2. tétel
A nyelvi rendszer síkjai és alapegységei. A velük foglalkozó nyelvtudományi ágak.
3. tétel
Fonetika és fonológia. A fonéma fogalma és nyelvi szerepe.
4. tétel
A szóalak fogalma. A morféma, a morfémaosztályok. A morfémák elhelyezkedése a szóalak szerkezetében.
5. tétel
A szó fogalma és helye a nyelvi rendszerben. A szófaj. A magyar nyelv szófaji rendszere. A fő szófaji kategóriák rövid jellemzése.
6. tétel
Lexikális viszonyok (poliszémia, homonímia, szinonímia, antonímia, hiponímia, paronímia). A lexikális viszonyok tükröződése a szótárakban.
7. tétel
A magyar szókincs rétegződése. (A szleng, a tájszavak, a csoportnyelvi szavak, az idegen szavak, az archaizmusok és a neologizmusok és ezek helyesírási vonatkozásai.)
8. tétel
A mondat fogalma. A mondatfajták. A mondatfajták stilisztikai és helyesírási vonatkozásai.
9. tétel
A magyar mondat szerkezete. (A rendszermondat és a szövegmondat a nyelvben és a beszédben.)
10. tétel
A stilisztika és a nyelvi stílus fogalma. A stilisztika alapfogalmai. Stílustipológia. A beszélt és írott stílustípusok. A tudományos, a hivatalos, a mindennapi társalgási, a publicisztikai stílustípus. A stíluselemzés lehetőségei az iskolában.
11. tétel
Régi magyar irodalom. Janus Pannonius, Balassi Bálint, Szenci Molnár Albert, Zrínyi Miklós.
12. tétel
A magyar felvilágosodás irodalma. Felvilágosodás, rokokó, klasszicizmus, szentimentalizmus, népiesség. Kármán József, Csokonai Vitéz Mihály, Berzsenyi Dániel és Katona József irodalmi munkásságára.
13. tétel
A XIX. század első felének magyar irodalma. Főbb törekvések. A kor jelentősebb íróinak pályaképe. Kisfaludy Károly, Kölcsey Ferenc, Vörösmarty Mihály, Petőfi Sándor.
14. tétel
A XIX. század második felének magyar irodalma. Főbb törekvések. A kor jelentősebb íróinak pályaképe. Arany János, Madách Imre, Jókai Mór, Kemény Zsigmond, Mikszáth Kálmán.
15. tétel
A modern magyar irodalom kezdetei. A századforduló irodalma. Az induló Nyugat. A kor jelentős alkotói. Ady Endre, Babits Mihály, Kosztolányi Dezső, Móricz Zsigmond, Krúdy Gyula. A modernség második hulláma. A korszak kiemelkedő alkotóinak pályaképe. József Attila, Szabó Lőrinc.
16. tétel
A XX. század második felének magyar irodalma. Főbb törekvések. A kor jelentősebb íróinak pályaképe. Pilinszky János, Nemes Nagy Ágnes, Weöres Sándor, Illyés Gyula, Németh László, Örkény István, Ottlik Géza, Mészöly Miklós, Nádas Péter, Esterházy Péter.
17. tétel
Gyermekirodalom. A gyermekirodalom műfajai. A gyermekirodalom magyar és külföldi klasszikusai. A meseműfajok jellemzése. A gyermekversek kérdése.
18. tétel
A lírai, epikai és drámai műnem műfajai. Az egyes műfajok osztályozása és jellemzése. A lírai, epikai és drámai művek kompozíciójának kérdése. Narratológiai ismeretek.
19. tétel
Verstani alapismeretek. Vers és próza különbsége. A vers alapvető ritmustényezői. A magyar költészetben ismeretes versrendszerek jellemzése és felismerése.
20. tétel
Szóképek és alakzatok. A metafora, a metonímia, a szinekdoché, a hasonlat, a szimbólum, az allegória, az irónia. A fonológia, a szintaktika és a szemantika további alakzatai.
1. Didaktika ako vedná disciplína
2. Obsah vyučovania
3. Kontrola, hodnotenie a klasifikácia
4. Pedagogická komunikácia
5. Pedagogika ako vedný odbor v sústave pedagogických vied
6. Plánovanie činnosti pedagóga
7. Konkrétne (špecifické) vzdelávacie ciele a taxonómie
8. Tradičné vyučovacie metódy
9. Inovačné vyučovacie metódy
10. Diferencovaná práca žiakov.
11. Vznik a formovanie európskych školských systémov. Charakteristika modelu človeka, obsahová náplň vzdelávania a jeho metodika, prostriedky
12. Pedagogický odkaz J. A. Komenského. Význam Jánosa Csere Apáczaiho a jeho úloha vo vývoji pedagogickej teórie
13. Technológia vzdelávania a učebné pomôcky
14. Prevencia zdravia v škole: denný režim, duševná hygiena, fyzická záťaž, úprava školského prostredia, zásady poskytovania prvej pomoci
15. Možnosti školy v prevencii. Osobnosť pedagóga, pedagóg ako vzor.
16. Biologické, psychologické a sociálne špecifiká vývinu 10–19-ročných
17. Charakteristika vývinových škál Freuda, Eriksona, Piageta v rozvíjaní osobnosti
18. Úloha triedneho učiteľa v budovaní teamu
19. Psychologické otázky ťažkovychovávateľnosti (ADHD)
20. Význam kognitívneho procesu v edukácii
21. Možnosti vzdelávania žiakov so špeciálnymi výchovno-vyučovacími potrebami
22. Význam pedagogickej terapie