Államvizsga témakörök történelemből – 2013_Mgr.
Az európai integráció története
A páneurópai eszme és Európa újjáépítési tervei 1958-ig.
(Nyugat-) Németország integrációja az európai közösségbe: Németország megítélése, különféle státuszai és válságai 1945–1990 között.
Az európai integráció 1973 után. Az ún. helsinki folyamat és annak összefüggései az emberi jogokkal és az államhatárok kérdésével. Az 1990-es párizsi EBEÉ-csúcs.
Az európai integráció Gorbacsov alatt és után. A kommunista országok ún. szisztémaszintű inkompatibilitása. Szlovákia integrációs folyamata.
Az Európai Unió jelenlegi fő szervei, és azok jellemzése; az EU szerveinek működési mechanizmusa.
Diktatúrák története
Az olasz fasizmus (a fasiszta diktatúra kiépülése és a fasiszta Olaszország külpolitikája).
A nemzetiszocializmus Németországban (a nácizmus létrejötte, hatalomra jutása és jellege, német külpolitikai és katonai sikerek az 1930-asévekben és a világháborúban).
A spanyol polgárháború és a Franco-rendszer.
Az 1917-es forradalmak és a sztálini Szovjetunió a két világháború között.
A Szovjetunió és a kelet-európai sztálinista diktatúrák a II. világháború után (1945-1953).
Közép-Európa 1849-1945
A dinasztikus politika reneszánsza 1849 után, a krími háború, az egységes Olaszország és Németország létrejötte.
A szövetségi rendszerek kialakulása a 19-20. sz. fordulóján és a balkáni kérdés (német külpolitikai irányváltás, a hármas szövetség és az antant létrejötte, az 1878-as orosz-török háború, valamint az 1. és 2. Balkán-háború).
Az első világháború, a versaillesi békerendszer és Közép-Európa átalakulása a háború után.
Közép-Kelet-Európa államai a két világháború között és a nagyhatalmak vetélkedése a Közép-Kelet-Európa feletti befolyásért.
Közép-Kelet-Európa a második világháború előestéjén (az Anschluss, Csehszlovákia felszámolása, a lengyel kérdés, a Molotov-Ribbentrop paktum).
A második világháború közép-kelet-európai vonatkozásai (Lengyelország felosztása, a Szovjetunió területi nyereségei, német háborús sikerek és olasz törekvések a térségben, a keleti front, a kelet-európai kisállamok és a háború)
A magyarság története 1918 után
Magyarország az első világháború után: az „őszirózsás forradalom” és a Tanácsköztársaság.
A trianoni békeszerződés és következményei.
A bethleni konszolidáció évei (1921-1931)
Magyarország külpolitikája a két világháború között.
Revíziós sikerek 1938 és 1941 között.
Magyarország a második világháborúban.
A koalíciós időszak (1945-1948) és Magyarország szovjetizálása.
A Rákosi-rendszer
Az 1956-os forradalom és a Kádár-korszak
A szlovákiai magyarság története
Csehszlovákia nemzetiségi politikája 1918-1938
A magyar kisebbség társadalmi, népesedései, gazdasági jellemzői az első köztársaságban (demográfiai, területi, szociális jellemzők,)
A szlovákiai magyar politika az első Csehszlovák Köztársaságban
(pártstruktúra, ellenzéki pártok, aktivizmus, baloldal)
A magyar kisebbség kulturális, oktatási élete az első köztársaságban,
(művelődés, oktatás, ifjúsági mozgalmak, egyház)
A magyar kisebbség magatartása 1938-ban és az első bécsi döntés
A szlovákiai magyarok 1939–1945
(Dél-Szlovákia területe a Bécsi döntés után, magyarok az önálló Szlovákiában)
A csehszlovák nemzetállam kialakításának kísérlete 1945–1948
(csehszlovák nemzetállami törekvések a második világháború alatt és után, a magyar lakosság kitelepítésének terve, a kassai kormányprogram és a kisebbségellenes jogalkotás, a csehszlovák-magyar lakosságcsere-egyezmény és végrehajtása, a csehországi deportálások, a reszlovakizáció, a népbíráskodás magyarellenes éle, a párizsi békekonferencia, fordulat a magyar kérdés kezelésében)
A szlovákiai magyarok az ötvenes években és reakciójuk az 1956-os forradalomra
A szlovákiai magyarok 1968-ban és a normalizáció éveiben
(a Csemadok 1968-as programja és a szlovák társadalom reakciója, a szlovákiai magyar társadalom a prágai tavasz idején, a 68-as nemzetiségi törvény és következményei, a normalizáció és a magyar kisebbség)
Szlovák nemzeti mozgalom
A szlovák nemzeti mozgalom kialakulása a 18. század második felében: társadalmi bázisa, nyelvi, felekezeti sajátosságai és céljai. A szlovák irodalmi nyelv megteremtése: a Bernolák- és Štúr-féle nyelvi kodifikáció sajátosságai, eredményei
A szláv kölcsönösség eszméje, a politikai pánszlávizmus jelensége. Ján Kollár, Jozef Pavol Šafárik, Ľudovít Štúr, Svetozár Hurban Vajanský munkássága
A szlovák nemzeti mozgalom politikai programjai. A Szlovák Nemzeti Tanács és a szlovák felkelés története 1848-1849-ben
A szlovák nemzeti mozgalom 1860-1875 között: az 1861. évi szlovák nemzeti memorandum A Matica slovenská működése.
A Szlovák Nemzeti Párt kialakulása, programja, működése A szlovák nemzeti mozgalom politikai differenciálódása
A szlovák kérdés az első világháború éveiben: A csehszlovák politikai emigráció. Az 1918. október 30-i turócszentmártoni szlovák nemzeti deklaráció
Történelemdidaktika
A történelemdidaktika viszonya a történelemmetodikához. A történelem mint tudomány és mint iskolai tantárgy viszonya.
A múlt különböző felfogásainak szerepe az iskolai történelemtanításban. A történelmi tanulás/tanítás optimális típusai.
Az ismeretek és a képességek fogalma az iskolai történelemtanításban. Az iskolai történelmi képességek osztályozása.
A korszerű iskolai történelemtanítás jellemzése és feladatai. A tanulói aktivitás növelésének igénye, technikái és eszközei.
Az óratervezés: a tevékenységek operacionalizációja és taxonomizációja.
Az értés-megjegyzés-alkalmazás-értelmezés paradigma. A tankönyv didaktikai apparátusának egységei.
A forrásalapú történelemoktatás. A források didaktikai előkészítése. A tankönyvi források típusai. A forrásfeldolgozás lépései.
Alapvető szakirodalom
(csak tájékoztató jelleggel, nem fedi teljese mértékben a követelményeket)
Az európai integráció története
J. Nagy László: Az európai integráció politikai története. Maxim Könyvkiadó, Szeged, 2002.
Horváth Jenő (szerk.): Világpolitikai lexikon 1945-2005. Osiris Kézikönyvek, Bp., 2005.
Szlovák nemzeti mozgalom
Kiss László: Kiss László: A szlovák nemzeti tudat születése. Acta Academiae Paedagogicae Agriensis Nova Series Tom. XXXII. Redigit: Sándor Gebei. Eger, 2005. Digitális változata: http://tortenelem.ektf.hu/efolyoirat/Kiss/tartalom.htm
Kováč, Dušan: Szlovákia története, Kalligram Könyvkiadó, Pozsony 2001.
Mannová, Elena a kol.: Krátke dejiny Slovenska. Academic Electronic Press, Bratislava 2003.
Mrva, Ivan: Slovensko a Slováci v 2. polovici 19. storočia. Perfekt, Bratislava 2010.
Škvarna a kol.: A szlovák történelem lexikona. SPN, Bratislava 2003.
Szarka László: A szlovákok története, Bereményi Kiadó, Budapest 1996.
A szlovákiai magyarság története
- Szarka László: A (cseh)szlovákiai magyar közösség nyolc évtizede 1918–1998. Történeti vázlat. In Tóth László (szerk.): A (cseh)szlovákiai magyar művelődés története 1918–1998. I. Budapest, Ister, 1998. 9–80.
Molnár Imre – Szarka László: Otthontalan emlékezet, Budapest, 2007.
- Popély Árpád: A (cseh)szlovákiai magyarság 1944 és 1992 közötti történetének vázlata. In Popély Árpád: A (cseh)szlovákiai magyarság történeti kronológiája 1944–1992. Somorja, Fórum Kisebbsgékutató Intézet, 2006. 21–37.
- Simon Attila: Egy rövid esztendő kisebbségben. A szlovákiai magyarok 1938-ban. Fórum Kisebbségkutató Intézet, Somorja, 2010.
- Simon Attila: Az elfeledett aktivisták. Kormánypárti magyar politika az első csehszlovák Köztársaságban. Fórum Kisebbségkutató Intézet, Somorja, 2013
Diktatúrák története
Németh István (szerk.): 20. századi egyetemes történet 1. Európa, Bp., Osiris, 2006
- Ormos Mária - Krausz Tamás: Hitler - Sztálin. Bp., Pannonica, 1999.
- Ormos Mária - Harsányi Iván: Mussolini - Franco, Bp., Pannonica, 2001.
Közép-Európa 1848-1945
--Vadász Sándor (szerk.): 19. századi egyetemes történelem 1789-1914. Osiris Kiadó, 2011.
--Horváth Jenő (szerk.): Világpolitikai lexikon 1945-2005. Osiris Kézikönyvek, Bp., 2005.
- Németh István (szerk.): 20. századi egyetemes történet 1. Európa, Bp., Osiris, 2006
- Diószegi István: A hatalmi politika másfél évszázada 1789-1939. Bp., História – MTA Történettudományi Intézete, 1997
- Ormos Mária – Majoros István: Európa a nemzetközi küzdőtéren. Felemelkedés és hanyatlás, 1814-1945. Bp., Osiris, 2003
Magyarország 1918 után
- - Romsics Ignác: Magyarország története a XX. században. Budapest, Osiris, 2010
- 20. századi magyar történelem 1900-1994. (szerk. Pölöskei Ferenc-Gergely Jenő-Izsák Lajos), Budapest, Korona kiadó, 1997.
- Gergely Jenő – Pritz Pál: A trianoni Magyarország 1918-1945. Budapest, Vince Kiadó, 1998
- Izsák Lajos: Rendszerváltástól rendszerváltásig 1944-1990. Budapest, Kulturtrade Kiadó, 1998
Történelemdidaktika
Vajda Barnabás: Bevezetés a történelemdidaktikába és –metodikába. Szkriptum, SJE, 2009.
Katona, A.– Sallai, J.: A történelem tanítása. Nemzeti Tankönyvkiadó, Budapest, 2002.
1. tétel
A magyar nyelv eredete. Nyelvünk finnugor rokonsága és bizonyítékai.
2. tétel
A beszédmű megfogalmazása. Az elhangzó szöveg fonetikai eszközei (a szupraszegmentális eszközök: hangerő, a hangsúly, a hangmagasság, a hanglejtés, a hangszín. Aszegmentális eszközök: a beszédtempó, a szünet). Az előadott kötött szövegek akusztikuma, a szövegtolmácsolás. Az interpunkció „átértékelése”.
3. tétel
A szöveg fogalma. A szövegtan alapfogalmai. A bekezdés mint szövegtani alapkategória. A szöveg grammatikája, szemantikája és pragmatikája.
4. tétel
A retorika eredete és mai helyzete. A retorikai szituáció. A szónoki beszéd fajai és részei.
5. tétel
A szónoki beszéd kidolgozásának szakaszai. A kifejezésmód, stílus (elocutio) mint retorikai fogalom. Az alakzatok (figurák). A fonológia, a szintaktika, a szemantika alakzatai, a pragmatikus alakzatok.
6. tétel
A szociolingvisztika mint nyelvészeti tudomány. A nyelvpolitika és a nyelvtervezés fogalma. A szlovákiai magyarok nyelvi helyzete.
7. tétel
A nyelvi változatosság, nyelvi változó, nyelvi adat fogalmai. A szociolingvisztika kutatási módszerei.
8. tétel
A nyelvi norma fogalma. A nyelvi norma nyelvművelői és szociolingvisztikai megközelítésben. A mai magyar nyelv rétegződésének modellje. Társadalmi és területi változatok a magyar nyelvben.
9. tétel
A kommunikáció alaptényezői. Ismert kommunikációs modellek (pl. Karl Bühler, Roman Jakobson, František Miko modellje).
10. tétel
Az anyanyelvi nevelés alapfogalmai. Az anyanyelvi nevelés célja, módszerei, helye az iskolai fokozatokban.
11. tétel
Az avantgárd irányzatok művészetfelfogása (futurizmus, expresszionizmus, dada, szürrealizmus stb., kiáltványok, nyelv- és hagyományfelfogás az avantgárdban, avantgárd és neoavantgárd)
12. tétel
A magyar avantgárd (és neoavantgárd) irodalma (Kassák avantgardizmusa, avantgárd folyóiratok, a Ver(s)ziók antológia, neoavantgárd művek a ’70-es/’80-as években)
13. tétel
Kánonképződés a posztmodern korban (a posztmodern próza előfutárai, mágikus realista regények, a ’60/’70-es évek amerikai prózafordulata, a posztmodern irodalom európai változatai, posztmodern a magyar irodalomban)
14. tétel
Szövegszervező eljárások a posztmodern prózában (újraírás, metafikció, szótárregény, irónia, a világszerűség felszámolása, metaforikus alakzatok, bármi egyéb példákkal)
15. tétel
A szlovákiai magyar irodalom a modernség kontextusában (az Iródia-mozgalom, fontosabb antológiák, Grendel Lajos prózája, Tőzsér Árpád lírája, neoavantgárd tendenciák a szlovákiai magyar irodalomban)
16. tétel
A kortárs szlovákiai magyar irodalom (egyéni választás alapján, pl. Talamon Alfonz prózája, Hizsnyai Zoltán költészete, jelentősebb művek a ’90-es években és napjainkban)
17. tétel
Az erdélyi magyar irodalom (próza: Tamási Áron, Szilágyi István stb., líra: Kányádi Sándor, Szilágyi Domokos, Kovács András Ferenc, Orbán János Dénes stb., dráma: Sütő András stb.)
18. tétel
Az összehasonlító irodalomtörténet tárgya és módszertana (a világirodalom fogalma/i/, forráskutatás, hatáskutatás, anyagtörténet, motívumkutatás, kontaktológia, műfajok-irányzatok-régiók összehasonlítása, a fordítás szerepe, klasszikus komparatisztikai témák)
19. tétel
Intertextualitás és médiumköziség (meta-para-archi-hiper stb. -textualitás, a vizuális költészet típusai, populáris- és elitirodalom szimbiózisa, az irodalom és a társművészetek kapcsolata és mediális különbségei, az adaptáció, a performansz, az irodalomkritika funkciója és műfaji változatai)
20. tétel
Módszertan. Módszertani eljárások a nyelvtani és irodalmi anyag tanításában az általános iskola felső fokán és a középiskolában.
1. Hodnotový systém tradičnej a inovatívnej školy, obsahová náplň učiva a jej inovácia, projektové vyučovanie
2. Koncepcie rozvoja školy v smeroch reformej pedagogiky
3. Vplyv učebného prostredia na formovanie samostatného učenia v reformnej pedagogike. Zásady holistickej výchovy, Jénskeho plánu, Dalton-plánu.
4. Proces pedagogického výskumu a zber dát v pedagogickom výskume.
5. Funkcie školy a ich význam.
6. Riadenie školy, pedagogickej činnosti a financovanie školstva.
7. Kvalita, úroveň a systémy riadenia kvality
8. Ciele a metodika sebahodnotenia, vízia a poslanie školy.
9. Komparatívna pedagogika v systéme pedagogických vied.
10. Význam komparatívnej pedagogiky v pedagogickej praxi.
11. Reformná pedagogika a rozvoj osobnosti.
12. Vývin osobnosti a možnosti jej rozvíjania.
13. Emocionálna inteligencia.
14. Interkultúrna a multikultúrna výchova a vzdelávanie – vymedzenie, rozvoj a dimenzie.
15. Charakterizujte výskumné oblasti národopisu, jeho ciele, metódy a vplyv na vzdelávanie (kam patrí aj kultúrna a sociálna antropologia).
16. Vznik pojmu kultúra, rozvíjanie záujmu o ľudovú kultúru.
17. Pedagogická diagnostika ako prostriedok k poznaniu dieťaťa.
18. Procesy pedagogickej diagnostiky.
19. Spolupráca školy a rodiny.
20. Úloha rodiny a školy vo vzdelávaní.