1. tétel
A magyar nyelv eredete. Nyelvünk finnugor rokonsága és bizonyítékai.
2. tétel
A beszédmű megfogalmazása. Az elhangzó szöveg fonetikai eszközei (a szupraszegmentális eszközök: hangerő, a hangsúly, a hangmagasság, a hanglejtés, a hangszín. Aszegmentális eszközök: a beszédtempó, a szünet). Az előadott kötött szövegek akusztikuma, a szövegtolmácsolás. Az interpunkció „átértékelése”.
3. tétel
A szöveg fogalma. A szövegtan alapfogalmai. A bekezdés mint szövegtani alapkategória. A szöveg grammatikája, szemantikája és pragmatikája.
4. tétel
A retorika eredete és mai helyzete. A retorikai szituáció. A szónoki beszéd fajai és részei.
5. tétel
A szónoki beszéd kidolgozásának szakaszai. A kifejezésmód, stílus (elocutio) mint retorikai fogalom. Az alakzatok (figurák). A fonológia, a szintaktika, a szemantika alakzatai, a pragmatikus alakzatok.
6. tétel
A szociolingvisztika mint nyelvészeti tudomány. A nyelvpolitika és a nyelvtervezés fogalma. A szlovákiai magyarok nyelvi helyzete.
7. tétel
A nyelvi változatosság, nyelvi változó, nyelvi adat fogalmai. A szociolingvisztika kutatási módszerei.
8. tétel
A nyelvi norma fogalma. A nyelvi norma nyelvművelői és szociolingvisztikai megközelítésben. A mai magyar nyelv rétegződésének modellje. Társadalmi és területi változatok a magyar nyelvben.
9. tétel
A kommunikáció alaptényezői. Ismert kommunikációs modellek (pl. Karl Bühler, Roman Jakobson, František Miko modellje).
10. tétel
Az anyanyelvi nevelés alapfogalmai. Az anyanyelvi nevelés célja, módszerei, helye az iskolai fokozatokban.
11. tétel
Az avantgárd irányzatok művészetfelfogása (futurizmus, expresszionizmus, dada, szürrealizmus stb., kiáltványok, nyelv- és hagyományfelfogás az avantgárdban, avantgárd és neoavantgárd)
12. tétel
A magyar avantgárd (és neoavantgárd) irodalma (Kassák avantgardizmusa, avantgárd folyóiratok, a Ver(s)ziók antológia, neoavantgárd művek a ’70-es/’80-as években)
13. tétel
Kánonképződés a posztmodern korban (a posztmodern próza előfutárai, mágikus realista regények, a ’60/’70-es évek amerikai prózafordulata, a posztmodern irodalom európai változatai, posztmodern a magyar irodalomban)
14. tétel
Szövegszervező eljárások a posztmodern prózában (újraírás, metafikció, szótárregény, irónia, a világszerűség felszámolása, metaforikus alakzatok, bármi egyéb példákkal)
15. tétel
A szlovákiai magyar irodalom a modernség kontextusában (az Iródia-mozgalom, fontosabb antológiák, Grendel Lajos prózája, Tőzsér Árpád lírája, neoavantgárd tendenciák a szlovákiai magyar irodalomban)
16. tétel
A kortárs szlovákiai magyar irodalom (egyéni választás alapján, pl. Talamon Alfonz prózája, Hizsnyai Zoltán költészete, jelentősebb művek a ’90-es években és napjainkban)
17. tétel
Az erdélyi magyar irodalom (próza: Tamási Áron, Szilágyi István stb., líra: Kányádi Sándor, Szilágyi Domokos, Kovács András Ferenc, Orbán János Dénes stb., dráma: Sütő András stb.)
18. tétel
Az összehasonlító irodalomtörténet tárgya és módszertana (a világirodalom fogalma/i/, forráskutatás, hatáskutatás, anyagtörténet, motívumkutatás, kontaktológia, műfajok-irányzatok-régiók összehasonlítása, a fordítás szerepe, klasszikus komparatisztikai témák)
19. tétel
Intertextualitás és médiumköziség (meta-para-archi-hiper stb. -textualitás, a vizuális költészet típusai, populáris- és elitirodalom szimbiózisa, az irodalom és a társművészetek kapcsolata és mediális különbségei, az adaptáció, a performansz, az irodalomkritika funkciója és műfaji változatai)
20. tétel
Módszertan. Módszertani eljárások a nyelvtani és irodalmi anyag tanításában az általános iskola felső fokán és a középiskolában.
Themenschwerpunkte für die Abschlussprüfung MA, 2012/2013
I. Sprachwissenschaft
1. Semiotik - Klassifikation und Grundbegriffe. Die Klassifikation von Zeichen. Probleme der Beschreibung der Bedeutung.
2. Generative Transformationsgrammatik - Grundbegriffe; Gegenstandsbeschreibung; Transformationsregeln; Kompetenz, Performanz, kompetenter Sprecher; Stufen der Grammatikalität; Tiefenstruktur, Oberflächenstruktur u.a.
3. Semantik - Grundbegriffe: Bedeutung; Bezeichnungen; Referenz. Probleme der Beschreibung der Bedeutung. Denotation; Konnotation
4. Soziolinguistik - Grundbegriffe, Methoden, Entwicklung der Disziplin, Varietäten des Deutschen, Sprachkontakte
5. Lexikographie. Grundbegriffe. Typologie der Wörterbücher. Die lexikographische Arbeit.
6. Dialektologie - Gegenstand und Aufgaben. Grundbegriffe und Modelle. Spracherhebung. Anforderungen an das Sprachmaterial, an den Sprecher u.a. Methoden der Dialektologie: das Korpus, Fragebogen, Aufnahmetheorien u.a. Hilfsmittel der Dialektologie. Dialektgrenzen in Deutschland. Gliederung der deutschen Mundarten. Binnengliederungen,wichtige Isoglossen.
7. Textlinguistik: Der Forschungsgegendstand und Aufgaben der Textlinguistik. Kriterien der Textualität.Textstruktur und Konnexion im Text. Textsorten.Textverarbeitung und Textverständlichkeit.
II. Literaturwissenschaft
1. Intertextualität: Formen, Funktionen, Theorien
2. Intermedialität: Formen, Funktionen, Theorien
3. Deutschsprachige Literatur im Karpatenbecken Spätmittelalter und frühe Neuzeit: Erste deutschsprachige Denkmäler in/über Ungarn (Kottanerin). Auf der Identitätssuche der modernen/bürgerlichen Gesellschaft (Ödön von Horváth, Lenau). Muttersprache vs. Deutsch nach 1944/1945 (Gedichtsanalyse)
4. Hermeneutik als Grundlage der Geisteswissenschaften. Hermeneutik und Literaturwissenschaft (Hans Georg Gadamer). Die Rezeptionstheorie. Die strukturalistische Literaturwissenschaft
5. Literatur und Psychoanalyse
6. Literatursoziologie
III. Methodik und Didaktik
1. Lehrwerkanalyse - Begriff des Lehrwerks, die Rolle der Lehrwerke im FSU. Aufgaben der Lehrwerkanalyse. Entwicklung der Lehrwerkkritik/Lehrwerkanalyse. Lehrwerkgenerationen.
2. Das Gesamtkonzept eines Lehrwerks (Methode, Zielgruppe, Lernziele, Lehrerhandbuch, Medien, Gestaltung). Teile eines Lehrwerks.
3. Kriterien der Lehrwerkbegutachtung. Kriterien für die wissenschaftliche, unterrichtspraktische, subjektive Analyse von Lehrwerken. Kriterienkataloge.
4. Methoden im FSU.
5. Die vier Fertigkeiten und ihre Darstellung in den Lehrwerken.
6. Die sprachliche Gestaltung der Lehrwerke.
7. Die visuelle Gestaltung der Lehrwerke.
1. Hodnotový systém tradičnej a inovatívnej školy, obsahová náplň učiva a jej inovácia, projektové vyučovanie
2. Koncepcie rozvoja školy v smeroch reformej pedagogiky
3. Vplyv učebného prostredia na formovanie samostatného učenia v reformnej pedagogike. Zásady holistickej výchovy, Jénskeho plánu, Dalton-plánu.
4. Proces pedagogického výskumu a zber dát v pedagogickom výskume.
5. Funkcie školy a ich význam.
6. Riadenie školy, pedagogickej činnosti a financovanie školstva.
7. Kvalita, úroveň a systémy riadenia kvality
8. Ciele a metodika sebahodnotenia, vízia a poslanie školy.
9. Komparatívna pedagogika v systéme pedagogických vied.
10. Význam komparatívnej pedagogiky v pedagogickej praxi.
11. Reformná pedagogika a rozvoj osobnosti.
12. Vývin osobnosti a možnosti jej rozvíjania.
13. Emocionálna inteligencia.
14. Interkultúrna a multikultúrna výchova a vzdelávanie – vymedzenie, rozvoj a dimenzie.
15. Charakterizujte výskumné oblasti národopisu, jeho ciele, metódy a vplyv na vzdelávanie (kam patrí aj kultúrna a sociálna antropologia).
16. Vznik pojmu kultúra, rozvíjanie záujmu o ľudovú kultúru.
17. Pedagogická diagnostika ako prostriedok k poznaniu dieťaťa.
18. Procesy pedagogickej diagnostiky.
19. Spolupráca školy a rodiny.
20. Úloha rodiny a školy vo vzdelávaní.