LINGUISTICS
1. The definition and scope of linguistics. The main characteristics of communication; language universals. Diachrony/synchrony; descriptivism/prescriptivism.
2. The notion and main branches of phonetics. The production of speech sounds. Voiced and voiceless sounds. Consonants (place of articulation, manner of articulation). The vowels of English (place and manner of articulation); diphtongs.
3. Phonology, the notion of phoneme. Minimal pairs, allophones. The international phonetic alphabet (IPA). Suprasegmental features, stress, rhythm, intonation.
4. Morphology. The notions of morphemes, allomorphs.; the segmentability of words. Inflectional and derivational morphology.
5. Word classes, word-formation processes (compounding, clipping, blending, coinage, acronym, conversion, affixation).
6. Noun and the noun phrase. Classification of nouns, noun categories, structure of the noun phrase.
7. Verb and the verb phrase. Classification of verbs, verb categories, structure of the verb phrase.
8. The structure of the phrase; major types of phrase and their functions.
9. Simple sentence; sentence and clause; basic clause patterns; types of sentence (form and function)
10. Complex sentence, coordination and subordination; finite – non-finite sentences; reported speech.
11. Modal verbs in English
12. Tense, aspect and mood in English
13. Adjectives (definition, characteristics, classification)
14. Adverbs (types, characteristics, adverbs as clause elements, positions)
15. Semantics. The relationships between lexical items: synonymy, antonymy, hyponymy, polysemy; homophones, homographs. Idioms, Collocations.
16. The place of English among languages of the world (Indo-European languages, Germanic languages). Typological and genetical classification of languages.
17. Main periods in the development of English. Old English, Middle English, Modern English: main characteristics.
18. Regional varieties of English. British English – American English: similarities and differences (spelling, pronunciation, vocabulary, grammar).
19. Social variation in English (socioeconomic status, ethnicity, age, gender, education).
20. English as a native language, as a second language, as a foreign language. Pidgin and creole; English as a lingua franca. Levels of formaliy (frozen, formal, consultative, informal and intimate style characteristics).
LITERATURE
1. Theory of Literature – Poetry (Elements of Poetry, Figures of Speech, Classification of Poems)
2. Theory of Literature – Fiction (Elements of Fiction, Classification of Fiction)
3. Theory of Literature – Drama (Elements of Drama, Classification of Drama, Theatre of the Absurd)
4. Mediaeval English Literature (Beowulf, Arthurian Legends)
5. The Renaissance English Literature (Geoffrey Chaucer, William Shakespeare)
6. English Literature in the 17-18th Century (John Milton, Jonathan Swift, Daniel Defoe)
7. Pre-Romantic English Poetry (Robert Burns, William Blake, Samuel Taylor Coleridge, William Wordsworth)
8. English Poetry in the 19th Century (George Gordon Byron, Percy Bysshe Shelley, John Keats, Robert Browning)
9. English Prose in the 19th Century (Jane Austen, Emily Brontë, Charles Dickens, Oscar Wilde)
10. Modernism (Virginia Woolf, Catherine Mansfield, D. H. Lawrence, E. M. Forster, James Joyce)
11. English Poetry in the 20th Century (W. B. Yeats, T. S. Eliot, Dylan Thomas, W. H. Auden, Philip Larkin, Seamus Heaney)
12. English Drama in the 20th Century (J. M. Synge, G. B. Shaw, Samuel Beckett, Harold Pinter, John Osborne, Tom Stoppard)
13. Negative Utopian Novels in the 20th Century (Aldous Huxley, George Orwell, William Golding)
14. English Short Stories in the Second Half of the 20th (Alan Sillitoe, David Lodge, Salman Rushdie, Kazuo Ishiguro, Adam Mars-Jones)
15. The Beginnings of American Literature (The writings of the explorers; Colonization and Puritanism; The 18th century: Benjamin Franklin, Thomas Paine, John Adams )
16. Romanticism in American Literature (Washington Irving, James Fenimore Cooper, Edgar Allen Poe, Herman Melville, Nathaniel Hawthorne)
17. The American Renaissance (Transcendentalism, Ralph Waldo Emerson, Henry David Thoreau)
18. American Poetry in the 19th Century (Walt Whitman, Emily Dickinson)
19. American Prose in the Second Half of the 19th Century (Mark Twain, Henry James, Frank Norris, Stephen Crane, Jack London, Theodore Dreiser)
20. Early 20th Century American Poetry (Robert Frost, Ezra Pound, T. S. Eliot, William Carlos Williams, Wallace Stevens, e. e. cummings)
METHODOLOGY
1. The roles of a teacher
2. Factors affecting second language learning: Learning styles.
3. Factors affecting second language learning: Learner motivation and interest.
4. Theories of language acquisition and their influence on language teaching. (Behaviourism, Innatism)
5. Theories of language acquisition: Krashen’s hypotheses. Method, approach, technique.
6. The Grammar Translation Method
7. The Direct Method
8. The Audio-Lingual Method
9. Alternative methodologies: Suggestopedia
10. Alternative methodologies: The Silent Way
11. Total Physical Response
12. Community Language Learning
13. The Communicative Approach
14. Classroom management. Pairwork and groupwork, individual work
15. Introducing new language structure. Teaching models
16. Coursebooks
17. Teaching Equipment. Visuals
18. Internet and video applications
19. Mistakes and feedback. Dealing with spoken and written errors. Correction
20. Lesson planning
Államvizsga témakörök_2013_Bc
Egyetemes történelem
Őskor, Ókor
Az emberi evolúció alapfogalmai, az ember őskori fejlődésének fontosabb állomásai
Az ókori keleti államok jellegzetes vonásai: társadalom, vallás, hatalmi viszonyok stb. (Mezopotámia, Egyiptom, Perzsia, India, Izrael)
Az ókori Görögország
Róma a királyság és a köztársaság korában
A császárkori Római Birodalom
Középkor
A Bizánci Birodalom a korai középkorban
A népvándorlás és a barbár államok létrejötte.
A Frank Birodalom a Merovingok és Karolingok alatt.
Az iszlám és az arab hódítás.
Skandinávia és a normann hódítások.
A császárság és pápaság küzdelme a középkorban, az invesztitúraharc.
A keresztes háborúk okai és története.
Anglia és Franciaország története a 11–15. században (a rendi monarchiák létrejötte és a százéves háború)
Az érett középkor gazdasága és társadalma (a mezőgazdaság forradalma, a városok létrejötte, az ipar és kereskedelem, a céhek).
A középkori német birodalom (az Ottók, a száli és stauff uralkodók; az interregnum, a Habsburgok, Wittelsbachok és Luxemburgok).
Koraújkor és újkor
A földrajzi felfedezések folyamata (1450-1600) és hatásai Nyugat-Európa társadalmára, gazdaságára, civilizációjára.
A Német-római Császárságban belső és külső viszonyai a 16. században, külön tekintettel a lutheri reformációra.
Az abszolutizmus mint államforma definíciója és változatai; az angliai abszolutizmus folyamata a Tudoroktól a Stuartokig, beleértve a király és a parlament konfliktusait.
Az alkotmányos rend kifejlődésének folyamata Franciaországban (1789-1799).
Az alkotmányos rend kifejlődésének folyamata a 18. századi Amerikai Egyesült Államokban.
Az első ipari forradalom lefolyása és hatásai; a hatások többszempontú vizsgálata Nagy-Britanniában és Németországban (1750-1900).
Az USA külpolitikája 1823-1918 között; az USA szerepe az első világháborúban.
Huszadik század
A versailles-i rendezés és következményei Európában
A fasizmus és nácizmus a két világháború között
A bolsevik forradalom és a sztálini Szovjetunió
A demokráciák a két világháború közötti időszakban (Nagy Britannia, USA)
A versailles-i rendszer felszámolása és a második világháborúhoz vezető út 1935–1939 (lokális konfliktusok, háborúk Európában)
A második világháború meghatározó mozzanatai (korszakolás, események, antifasiszta koalíció
A holokauszt
A hidegháború definíciói és periódusai.
Hidegháborús külpolitikai doktrínák 1945–1968 között.
Hidegháborús külpolitikai doktrínák 1968–1989 között.
A hidegháborús fegyverkezési verseny.
Az 1945 utáni dekolonizáció összefüggései a hidegháborúval.
Nemzeti történelem
Középkor
A magyarság története az államalapítás előtt (származás, őshazák, a magyarság vándorlása és a honfoglalás, kalandozások).
Az államalapítás, Géza fejedelem és Szent István tevékenysége.
Az Árpád-kori Magyarország a 11. század közepétől a 13. század végéig (trónharcok és pogánylázadások, Szent László és Könyves Kálmán, III. Béla, II. András és az Aranybulla, IV. Béla és a tatárjárás, az utolsó Árpádok)
Magyarország felemelkedése az Anjouk és Luxemburgok idején.
A középkori Magyarország fénykora és krízise, a Hunyadiak és Jagellók kora.
Koraújkor
Mohács és az ország három részre szakadása, 1526-1541.
Az Erdélyi Fejedelemség kialakulása és története a 16-17. sz-ban
A 16-17. századi társadalom (örökös főrendiség, nemesség, jobbágyság, városok és népességük, a vitézlő rend)
Gazdálkodás a 16-17. században (allódium és jobbágygazdálkodás, ipari termelés és külkereskedelem
Közigazgatás és igazságszolgáltatás a városokban és a vármegyékben a 16-17. században.
A Magyar Királyság védelmi rendszere, hadügyi újítások a tizenöt éves háborúban, várháborúk és mezei ütközetek
A Habsburgok elleni rendi-, vallási mozgalmak és ország egyesítő kísérletek Bocskai Istvántól I. Rákóczi Györgyig.
Rendi és országegyesítő politika a Magyar Királyságban: Esterházy Miklós és Zrínyi Miklós. A Wesselényi szervezkedés, I. Lipót abszolutizmusa és a korai kuruc mozgalom
A török kiűzése és ennek következményei (a Habsburgok berendezkedése - „Einrichtungswerk.”)
A Rákóczi-szabadságharc, 1703-1711.
Újkor
Magyarország népessége, társadalmi és nemzetiségi szerkezete a 18. században.
A szatmári béke és a Pragmatica sanctio jelentősége, következményei Magyarország Habsburg-monarchián belüli helye szempontjából.
Mária Terézia uralkodásának jellemzése. A korszak országgyűlései, háborúi. A felvilágosult abszolutizmus kezdetei
II. József uralkodása és rendeletei. A nyelvrendelet hatása Magyarország nemzeti mozgalmaira.
II. Lipót és I. Ferenc uralkodásának korszaka. A magyarországi jakobinus mozgalom. A napóleoni háborúk és Magyarország.
Magyarország társadalmi tagoltsága a 19. század elején. A magyarországi nyelvtörvények. A magyar nyelvújítás és a nem magyar népek nemzeti mozgalmai.
Politikai programok és törekvések, politikai pártok a reformkori országgyűléseken.
A 1848-as magyar forradalom, az áprilisi törvények. A Battyhány-kormány és az Országos Honvédelmi Bizottmány működése. A horvátok, szlovákok, szerbek és románok mozgalmai.
A debreceni országgyűlés és a függetlenségi nyilatkozat. Kossuth kormányzói szerepe. A Szemere-kormány tevékenysége. A nemzetiségi kérdés és a szegedi nemzetiségi határozat.
A szabadságharc hadtörténetének fő fordulópontjai. A téli és a tavaszi hadjárat. Komárom jelentősége. Az orosz intervenció és a világosi fegyverletétel következményei
A neoabszolutizmus korszaka: A Bach-rendszer jellemzése. Az 1861. évi országgyűlés és a provizórium időszaka. A Kossuth Lajos vezette emigráció tevékenysége, programja.
Az 1867. évi osztrák-magyar és az 1868. évi magyar-horvát kiegyezés. A dualizmus rendszere.
Modernizáció és a magyarországi társadalmi változások: iparosodás, vasútfejlesztés, urbanizáció, belső és külső migrációs folyamatok.
Ferenc József és a dualizmus kori Magyarország politikai berendezkedése. A korszak magyarországi parlamenti pártjai és kormányai.
Nemzetiségi kérdés, nemzetiségi politika a kiegyezés kori Magyarországon. Az 1868. évi nemzetiségi törvény. A nemzetiségi politikai gyakorlat és a nem magyar politikai pártok tevékenysége.
A dualizmus kori Magyarország fő belpolitikai kérdései: a bank- és vámkérdés. A véderő-törvények, egyházpolitikai és a választójogi reform ügye.
Magyarország a világháborúban. Az első világháború bel- és külpolitikai változásai Magyarország szempontjából.
Csehszlovákia története
Csehszlovákia megalakulása az első tervektől a határok és államszervezet megszilárdulásáig.
Csehszlovákia politikai rendszere a két világháború között.
A nemzetiségi kérdés az első csehszlovák Köztársaságban (szlovákok, németek, magyarok).
A Csehszlovákia válsága és megszűnése 1938/39-ben.
Az önálló Szlovák Köztársaság (1939–1945).
A hazai és külföldi ellenállás küzdelme Csehszlovákia felújításáért a második világháború idején.
Csehszlovákia fejlődése 1945 és 1948 között és a csehszlovák nemzetállam kiépítésének kísérlete.
A kommunista hatalomátvétel és a sztálinizmus évei Csehszlovákiában (1948–1963)
A prágai tavasz és a husáki normalizáció évtizedei
Alapozó tantárgyak
Bevezetés a történettudományba
A történetírás tárgya, céljai és módszerei. A történeti megismerés módszerei, céljai, lehetőségei és korlátai.
A forrástan. A forráskritika célja és módszerei.
A középkori történeti források típusai. Az okleveles kor forrásai. Az oklevél és a középkori elbeszélő források.
Az új- és legújabb kor, illetve a jelenkor történeti forrásai. Az akta és az ügyirat. Naplók, útkönyvek, memoárok.
Leíró és összeíró statisztikai források A gazdasági statisztikák, adóösszeírások, népesség-összeírások, népszámlások jelentősége, felhasználása.
A jogalkotás és az igazságszolgáltatás forrásai. Országgyűlési iratok. Corpus Iuris Hungarici. Alkotmány, törvények, rendeletek. Az igazságszolgáltatás írásos forrásai.
A sajtó, mint történeti forrás a 18-20. században. A sajtótörténet korszakai.
A helytörténeti és nemzetiségtörténeti kutatások tárgya, módszertani sajátosságai és forrásadottságai.
A történeti feldolgozás megtervezése, szakaszai, módszerei és műfajai. A történeti feldolgozás szakmai követelményei.
Történelmi segédtudományok
A történelmi segédtudományok fogalma
A kronológia alapfogalmai
A források feldolgozásával foglalkozó segédtudományok: paleográfia, szfragisztika
A diplomatika: az oklevelek belső és külső formai sajátosságai
A numizmatika és inszigniológia
A heraldika: a címerek definíciója, a mesteralakok és címerképek
A genealógia: származástani kutatások forrásai, módszertani sajátosságai.
Történeti földrajz
A Kárpát-medence természeti tájai (nagytájak, középtájak és kistájak)
A magyar állam fogalma és határai az egyes korszakokban (középkor, török hódoltság időszaka, 18-19. sz., 20. sz.)
A történeti Magyarország közigazgatás- és várostörténete (vármegyék, székek, kiváltságos területek és várostípusok az egyes korszakokban)
Módszertan
A történelem módszertan fogalma. Alapvető óratípusok a történelemtanításban. Az oktatási módszerek definíciója. A történelmi tanulás/tanítási optimális típusai.
A korszerű iskolai történelmi tudás fogalma és jellemzői. A történelmi ismeretek típusai és azok jellemzői.
Az óratervezés elméleti és gyakorlati tudnivalói.
A történelem tankönyv és típusai. A történelem tankönyv didaktikai apparátusa. A történelem tankönyv használatának elméleti és technikai vonatkozásai.
A történelmi térkép és típusai. A történelem térkép használatának elvi és technikai vonatkozásai.
Ajánlott irodalom
(csak tájékoztató jelleggel, nem fedi teljese mértékben a követelményeket)
Alapirodalom az egyetemes történelemhez
- Herber Attila-Martos Ida-Moss László-Tisza László: Történelem I-II. Tankönyv középiskolásoknak. Bp. 1992.
- Katus László: A középkor története. Bp., Pannonica-Rubicon, 2003.
- MÚCSKA, Vincent – DANIŠ, Miroslav – ŠEVČÍKOVÁ, Zuzana: Dejiny európskeho stredoveku I. Raný stredovek, Prešov, Vydavateľstvo Michala Vaška, 2006
Vadász Sándor (szerk.): 19. századi egyetemes történelem 1789-1914. Osiris Kiadó, 2011.
--Horváth Jenő (szerk.): Világpolitikai lexikon 1945-2005. Osiris Kézikönyvek, Bp., 2005.
--Fischer Ferenc: A kétpólusúvilág 1945-1989. Dialóg Campus Kiadó, Bp.-Pécs, 2005.
- Németh István (szerk.): 20. századi egyetemes történet. I-II. kötet. Osiris, Bp., 2006.
- Ormos Mária – Majoros István: Európa a nemzetközi küzdőtéren. Osiris, Budapest, 2003.
--Katona András: Kora újkori egyetemes történelem (XV-XVIII. század). Nemzeti Tankönyvkiadó, Budapest, 2008.
--Vajda Barnabás: Hidegháború és európai integráció. Régi és új szempontok a 20. század második felének történeti értelmezéséhez. Selye János Egyetem Tanárképző Kara, Komárom, 2015.
Irodalom a nemzeti történelemhez
(csak tájékoztató jelleggel, nem fedi teljese mértékben a követelményeket)
- Kristó Gyula: Magyarország története (895–1301). Osiris tankönyvek. Bp. 2003.
- Engel Pál–Kristó Gyula–Kubinyi András: Magyarország története (1301–1526). Osiris tankönyvek. Bp. 2003.
- Draskóczy István : A tizenötödik század története. Magyar Századok. Bp. 2000.
- Pálffy Géza: A tizenhatodik század története. Magyar századok. Pannonica Kiadó. Budapest, 2000.
- Ágoston Gábor – Oborni Teréz: A tizenhetedik század története. Magyar századok. Pannonica Kiadó. Budapest, 2000.
- Hársfalvi Péter. Magyarország története a kései feudalizmus századaiban 1526-1790. Nemzeti Tankönyvkiadó. Budapest, 2001.
- Kosáry Domokos: Újjáépítés és polgáriasodás, 1711-1867 (Magyarok Európában III. kötet), Budapest (3 kiadásban) 1990. 1998, 2001.
- Ifj. Barta János: A 18. század története. Pannonica, Budapest, 2000.
- Estók János: Magyarország története 1849-1914. Nemzeti Tankönyvkiadó 2004.
- Csorba László: Tizenkilencedik század története. Budapest, 2000.
- Gergely András (szerk.): Magyarország története a 19. században, Osiris 2003.
- Pajkossy Gábor: Magyarország története a 19. században. Szöveggyűjtemény. Osiris, Budapest 2003.
- Katus László: A modern Magyarország születése. Magyarország történet e 1711-1914. Egyetemi tankönyv. Pécsi Történettudományért Kulturális Egyesület. Pécs 210. (2. jav. kiadás)
- Kováč, Dušan: Szlovákia története. Kalligram, Pozsony, 2001.
- Kamenec, Ivan: Slovenský stát (1939-1945). Anomal, Praha, 1992.
- Mrva, Ivan: Slovensko a Slováci v 2. polovici 19. stororčia. Perfekt, Bratislava 2010.
- Peter Kónya a kol.: Dejiny Uhorska (100-1918), Vydavateľstvo Prešovskej univerzity. Prešov 2013.
- Dušan Kováč: Slovensko v 20. storočí I. zv. 1900-1914, 2. zv. 1914-1918, 3. zv. 1919-1939. Bratislava 2004, 2008, 2012.
Irodalom az alapozó tantárgyakhoz
- Bartl, Július: Úvod do štúdia dejepisu. Univerzita Komenského, Bratislava 1997.
- Fazekas Csaba: Bevezetés az újkori magyar történeti források tanulmányozásába. Miskolc 2000. http://www.bolcsweb.hu/pdf/forras.pdf
- Gyáni Gábor: Emlékezés, emlékezet és a történelem elbeszélése. Napvilág, Budapest, 2000.
- Kávássy Sándor: Bevezetés a történettudományba. Nemzeti Tankönyvkiadó. Budapest, 2004.
- Kőfalvi Tamás – Makk Ferenc: Forrástani ismeretek történelemből. Segédkönyv a történelem forrásközpontú tanításához. Budapest, 2007.
- Bertényi Iván: A történelem segédtudományai. Bp. Osiris, 2006.
- Vajda Barnabás: Bevezetés a történelemdidaktikába és a történelemmetodikába. SJE, 2009.
- Bak Borbála: Magyarország történeti topográfiája. Budapest, História – MTA Történettudományi Intézete, 2003
1. Didaktika ako vedná disciplína
2. Obsah vyučovania
3. Kontrola, hodnotenie a klasifikácia
4. Pedagogická komunikácia
5. Pedagogika ako vedný odbor v sústave pedagogických vied
6. Plánovanie činnosti pedagóga
7. Konkrétne (špecifické) vzdelávacie ciele a taxonómie
8. Tradičné vyučovacie metódy
9. Inovačné vyučovacie metódy
10. Diferencovaná práca žiakov.
11. Vznik a formovanie európskych školských systémov. Charakteristika modelu človeka, obsahová náplň vzdelávania a jeho metodika, prostriedky
12. Pedagogický odkaz J. A. Komenského. Význam Jánosa Csere Apáczaiho a jeho úloha vo vývoji pedagogickej teórie
13. Technológia vzdelávania a učebné pomôcky
14. Prevencia zdravia v škole: denný režim, duševná hygiena, fyzická záťaž, úprava školského prostredia, zásady poskytovania prvej pomoci
15. Možnosti školy v prevencii. Osobnosť pedagóga, pedagóg ako vzor.
16. Biologické, psychologické a sociálne špecifiká vývinu 10–19-ročných
17. Charakteristika vývinových škál Freuda, Eriksona, Piageta v rozvíjaní osobnosti
18. Úloha triedneho učiteľa v budovaní teamu
19. Psychologické otázky ťažkovychovávateľnosti (ADHD)
20. Význam kognitívneho procesu v edukácii
21. Možnosti vzdelávania žiakov so špeciálnymi výchovno-vyučovacími potrebami
22. Význam pedagogickej terapie