Államvizsga témakörök történelemből – 2015_Mgr.
Az európai integráció története
(Nyugat-)Németország integrációja az európai közösségbe: Németország megítélése, különféle státuszai és válságai 1945–1990 között.
Az Európai Közösséget/Európai Uniót alakító gazdasági, politikai és katonai szerződések áttekintése 1945–2004 között
Az európai integráció Kelet-Európa szempontjából. A kommunista országok ún. szisztémaszintű inkompatibilitása. (Cseh-)Szlovákia integrációs folyamata 2015-ig.
A páneurópai eszme, valamint az Európai Közösségek működése a hidegháború alatt (kormányköziség, nemzetekfelettiség)
Az Európai Unió jelenlegi fő szervei, és azok részletes jellemzése; az EU szerveinek működési mechanizmusa.
Az ún. helsinki folyamat és annak összefüggései az emberi jogokkal valamint az államhatárok kérdésével. Az 1990-es párizsi EBEÉ-csúcs.
Diktatúrák története
Az olasz fasizmus (a fasiszta diktatúra kiépülése és a fasiszta Olaszország külpolitikája).
A nemzetiszocializmus Németországban (a nácizmus létrejötte, hatalomra jutása és jellege, német külpolitikai és katonai sikerek az 1930-asévekben és a világháborúban).
A spanyol polgárháború és a Franco-rendszer.
Az 1917-es forradalmak és a sztálini Szovjetunió a két világháború között.
A Szovjetunió és a kelet-európai sztálinista diktatúrák a II. világháború után (1945-1953).
Közép-Európa 1849-1945
A dinasztikus politika reneszánsza 1849 után, a krími háború, az egységes Olaszország és Németország létrejötte.
A szövetségi rendszerek kialakulása a 19-20. sz. fordulóján és a balkáni kérdés (német külpolitikai irányváltás, a hármas szövetség és az antant létrejötte, az 1878-as orosz-török háború, valamint az 1. és 2. Balkán-háború).
Az első világháború, a versailles-i békerendszer és Közép-Európa átalakulása a háború után.
Közép-Kelet-Európa államai a két világháború között és a nagyhatalmak vetélkedése a Közép-Kelet-Európa feletti befolyásért.
Közép-Kelet-Európa a második világháború előestéjén (az Anschluss, Csehszlovákia felszámolása, a lengyel kérdés, a Molotov-Ribbentrop paktum).
A második világháború közép-kelet-európai vonatkozásai (Lengyelország felosztása, a Szovjetunió területi nyereségei, német háborús sikerek és olasz törekvések a térségben, a keleti front, a kelet-európai kisállamok és a háború)
A magyarság története 1918 után
Magyarország az első világháború után: az „őszirózsás forradalom” és a Tanácsköztársaság.
A trianoni békeszerződés és következményei.
A bethleni konszolidáció évei (1921-1931)
Magyarország külpolitikája a két világháború között.
Revíziós sikerek 1938 és 1941 között.
Magyarország a második világháborúban.
A koalíciós időszak (1945-1948) és Magyarország szovjetizálása.
A Rákosi-rendszer
Az 1956-os forradalom és a Kádár-korszak
A szlovákiai magyarság története
A magyar kisebbség társadalmi, népesedései, gazdasági jellemzői az első köztársaságban (demográfiai, területi, szociális jellemzők,)
A szlovákiai magyar politika az első Csehszlovák Köztársaságban
(pártstruktúra, ellenzéki pártok, aktivizmus, baloldal)
A magyar kisebbség kulturális, oktatási élete az első köztársaságban,
(művelődés, oktatás, ifjúsági mozgalmak, egyház)
A magyar kisebbség magatartása 1938-ban. Az első bécsi döntés
(Csehszlovákia politikája a kisebbségekkel szemben, a magyarság sérelmei, 1938-ban, a községi választások, a nemzetiségi statútum, magyar lakosság magatartása a bécsi döntés előtt)
A szlovákiai magyarok a háborús szlovák államban 1939–1945
Az első bécsi döntéssel magyraországhoz visszacsatolt területek rintegrációja (1938–1945)
A csehszlovák nemzetállam kialakításának kísérlete 1945–1948
(csehszlovák nemzetállami törekvések a második világháború alatt és után, a magyar lakosság kitelepítésének terve, a kassai kormányprogram és a kisebbségellenes jogalkotás, a csehszlovák-magyar lakosságcsere-egyezmény és végrehajtása, a csehországi deportálások, a reszlovakizáció, a népbíráskodás magyarellenes éle, a párizsi békekonferencia, fordulat a magyar kérdés kezelésében)
A szlovákiai magyarok az ötvenes években és reakciójuk az 1956-os forradalomra
A szlovákiai magyarok 1968-ban és a normalizáció éveiben
(a Csemadok 1968-as programja és a szlovák társadalom reakciója, a szlovákiai magyar társadalom a prágai tavasz idején, a 68-as nemzetiségi törvény és következményei, a normalizáció és a magyar kisebbség)
Szlovák nemzeti mozgalom
A szlovák nemzeti mozgalom kialakulása a 18. század második felében: társadalmi bázisa, nyelvi, felekezeti sajátosságai és céljai.
A bibliai cseh nyelv szerepe. A szlovák irodalmi nyelv megteremtése: a Bernolák- és Štúr-féle nyelvi kodifikáció jelentősége.
A szláv kölcsönösség eszméje, a politikai pánszlávizmus jelensége. Ján Kollár, Jozef Pavol Šafárik, Ľudovít Štúr munkássága
A szlovák nemzeti mozgalom politikai programjai. A Szlovák Nemzeti Tanács és a szlovák felkelés története 1848-1849-ben
A szlovák nemzeti mozgalom 1860-1875 között: az 1861. évi szlovák nemzeti memorandum A Matica slovenská működése.
A Szlovák Nemzeti Párt kialakulása, programja, működése 1873-1918 között.
A szlovák nemzeti mozgalom politikai differenciálódása a 19-20. század fordulóján.
A cseh-szlovák kölcsönösség és egységmozgalom története 1896-1918
A szlovák kérdés az első világháború éveiben: A csehszlovák politikai emigráció.
A szlovákság kiválása a Magyar Királyságból. Az 1918. október 30-i turócszentmártoni
szlovák nemzeti deklaráció.
Történelemdidaktika
A történelemdidaktika viszonya a történelemmetodikához. A történelmi tanulás/tanítás optimális típusai.
A történelem mint tudomány és mint iskolai tantárgy viszonya. A múlt különböző felfogásainak szerepe az iskolai történelemtanításban.
Az ismeretek és a képességek fogalma az iskolai történelemtanításban. Az iskolai történelmi képességek osztályozása.
A korszerű iskolai történelemtanítás jellemzése és feladatai. A tanulói aktivitás növelésének igénye, technikái és eszközei.
Az óratervezés: a tevékenységek operacionalizációja és taxonomizációja.
Az értés-megjegyzés-alkalmazás-értelmezés paradigma. A tankönyv didaktikai apparátusának egységei.
A forrásalapú történelemoktatás. A források didaktikai előkészítése. A tankönyvi források típusai. A forrásfeldolgozás lépései.
Alapvető szakirodalom
(csak tájékoztató jelleggel, nem fedi teljese mértékben a követelményeket)
Az európai integráció története
J. Nagy László: Az európai integráció politikai története. Maxim Könyvkiadó, Szeged, 2002.
Horváth Jenő (szerk.): Világpolitikai lexikon 1945-2005. Osiris Kézikönyvek, Bp., 2005.
Vajda Barnabás: Hidegháború és európai integráció. Régi és új szempontok a 20. század második felének történeti értelmezéséhez. Selye János Egyetem Tanárképző Kara, Komárom, 2015.
Szlovák nemzeti mozgalom
Franková, Libuša – Jurčišinová, Nadežda: Slovenské národné hnutie 1780 –1918. (Kapitoly zo spoločenskopolitického a národného života), Vydavateľstvo Prešovskej univerzity, Prešov, 2008.
Kiss László: A szlovák nemzeti tudat születése. Acta Academiae Paedagogicae Agriensis Nova Series Tom. XXXII. Redigit: Sándor Gebei. Eger, 2005. Digitális változata: http://tortenelem.ektf.hu/efolyoirat/Kiss/tartalom.htm
Dušan Kováč: Slovensko v 20. storočí I. zv. Na začiatku storočia 1900-1914, 2. zv. Prvá svetová vojna 1914-1918, VEDA, Bratislava 2004, 2008.
Mannová, Elena a kol.: Krátke dejiny Slovenska. Academic Electronic Press, Bratislava 2003.
Mrva, Ivan: Slovensko a Slováci v 2. polovici 19. storočia. Perfekt, Bratislava 2010.
Szarka László (szerk.). A modern szlovák nacionalizmus évszázada 1780-1918 - Párhuzamos nemzetépítés a multietnikus Magyar Királyságba. Akadémiai Kiadó, Budapest 2011.
A szlovákiai magyarság története
- Szarka László: A (cseh)szlovákiai magyar közösség nyolc évtizede 1918–1998. Történeti vázlat. In Tóth László (szerk.): A (cseh)szlovákiai magyar művelődés története 1918–1998. I. Budapest, Ister, 1998. 9–80.
Molnár Imre – Szarka László: Otthontalan emlékezet, Budapest, 2007.
- Popély Árpád: A (cseh)szlovákiai magyarság 1944 és 1992 közötti történetének vázlata. In Popély Árpád: A (cseh)szlovákiai magyarság történeti kronológiája 1944–1992. Somorja, Fórum Kisebbsgékutató Intézet, 2006. 21–37. http://www.foruminst.sk/publ/nostratempora/13/nostratempora_13_tortvazlat.pdf
- Gyurgyík László: A (cseh)szlovákiai magyarság demográfiai, valamint település- és társadalomszerkezetének alakulása 1918–1998. In Tóth László (szerk.): A (cseh)szlovákiai magyar művelődés története 1918–1998. I. Budapest, Ister, 1998. 81–121.
- Simon Attila: Egy rövid esztendő kisebbségben. A szlovákiai magyarok 1938-ban. Fórum Kisebbségkutató Intézet, Somorja, 2010.
- Simon Attila: Az elfeledett aktivisták. Kormánypárti magyar politika az első csehszlovák Köztársaságban. Fórum Kisebbségkutató Intézet, Somorja, 2013
- Simon Attila: Magyar idők a Felvidéken. Jaffa, Budapest, 2014.
Diktatúrák története
Németh István (szerk.): 20. századi egyetemes történet 1. Európa, Bp., Osiris, 2006
- Ormos Mária - Krausz Tamás: Hitler - Sztálin. Bp., Pannonica, 1999.
- Ormos Mária - Harsányi Iván: Mussolini - Franco, Bp., Pannonica, 2001.
Közép-Európa 1848-1945
--Vadász Sándor (szerk.): 19. századi egyetemes történelem 1789-1914. Osiris Kiadó, 2011.
--Horváth Jenő (szerk.): Világpolitikai lexikon 1945-2005. Osiris Kézikönyvek, Bp., 2005.
- Németh István (szerk.): 20. századi egyetemes történet 1. Európa, Bp., Osiris, 2006
- Diószegi István: A hatalmi politika másfél évszázada 1789-1939. Bp., História – MTA Történettudományi Intézete, 1997
- Ormos Mária – Majoros István: Európa a nemzetközi küzdőtéren. Felemelkedés és hanyatlás, 1814-1945. Bp., Osiris, 2003
Magyarország 1918 után
- - Romsics Ignác: Magyarország története a XX. században. Budapest, Osiris, 2010
- 20. századi magyar történelem 1900-1994. (szerk. Pölöskei Ferenc-Gergely Jenő-Izsák Lajos), Budapest, Korona kiadó, 1997.
- Gergely Jenő – Pritz Pál: A trianoni Magyarország 1918-1945. Budapest, Vince Kiadó, 1998
- Izsák Lajos: Rendszerváltástól rendszerváltásig 1944-1990. Budapest, Kulturtrade Kiadó, 1998
Történelemdidaktika
Vajda Barnabás: Bevezetés a történelemdidaktikába és –metodikába. Szkriptum, SJE, 2009.
Katona, A.– Sallai, J.: A történelem tanítása. Nemzeti Tankönyvkiadó, Budapest, 2002.
1. tétel
A magyar nyelv eredete. Nyelvünk finnugor rokonsága és bizonyítékai.
2. tétel
A beszédmű megfogalmazása. Az elhangzó szöveg fonetikai eszközei (a szupraszegmentális eszközök: hangerő, a hangsúly, a hangmagasság, a hanglejtés, a hangszín. Aszegmentális eszközök: a beszédtempó, a szünet). Az előadott kötött szövegek akusztikuma, a szövegtolmácsolás. Az interpunkció „átértékelése”.
3. tétel
A szöveg fogalma. A szövegtan alapfogalmai. A bekezdés mint szövegtani alapkategória. A szöveg grammatikája, szemantikája és pragmatikája.
4. tétel
A retorika eredete és mai helyzete. A retorikai szituáció. A szónoki beszéd fajai és részei.
5. tétel
A szónoki beszéd kidolgozásának szakaszai. A kifejezésmód, stílus (elocutio) mint retorikai fogalom. Az alakzatok (figurák). A fonológia, a szintaktika, a szemantika alakzatai, a pragmatikus alakzatok.
6. tétel
A szociolingvisztika mint nyelvészeti tudomány. A nyelvpolitika és a nyelvtervezés fogalma. A szlovákiai magyarok nyelvi helyzete.
7. tétel
A nyelvi változatosság, nyelvi változó, nyelvi adat fogalmai. A szociolingvisztika kutatási módszerei.
8. tétel
A nyelvi norma fogalma. A nyelvi norma nyelvművelői és szociolingvisztikai megközelítésben. A mai magyar nyelv rétegződésének modellje. Társadalmi és területi változatok a magyar nyelvben.
9. tétel
A kommunikáció és a kommunikáció alaptényezői. Ismertebb kommunikációs modellek (pl. Karl Bühler, Roman Jakobson, František Miko modellje).
10. tétel
Az anyanyelvi nevelés alapfogalmai. Az anyanyelvi nevelés célja, módszerei, helye az iskolai fokozatokban.
11. tétel
Az avantgárd irányzatok művészetfelfogása (futurizmus, expresszionizmus, dada, szürrealizmus stb., kiáltványok, nyelv- és hagyományfelfogás az avantgárdban, avantgárd és neoavantgárd)
12. tétel
A magyar avantgárd (és neoavantgárd) irodalma (Kassák avantgardizmusa, avantgárd folyóiratok, a Ver(s)ziók antológia, neoavantgárd művek a ’70-es/’80-as években)
13. tétel
Kánonképződés a posztmodern korban (a posztmodern próza előfutárai, mágikus realista regények, a ’60/’70-es évek amerikai prózafordulata, a posztmodern irodalom európai változatai, posztmodern a magyar irodalomban)
14. tétel
Szövegszervező eljárások a posztmodern prózában (újraírás, metafikció, szótárregény, irónia, a világszerűség felszámolása, metaforikus alakzatok, bármi egyéb példákkal)
15. tétel
A szlovákiai magyar irodalom a modernség kontextusában (az Iródia-mozgalom, fontosabb antológiák, Grendel Lajos prózája, Tőzsér Árpád lírája, neoavantgárd tendenciák a szlovákiai magyar irodalomban)
16. tétel
A kortárs szlovákiai magyar irodalom (egyéni választás alapján, pl. Talamon Alfonz prózája, Hizsnyai Zoltán költészete, jelentősebb művek a ’90-es években és napjainkban)
17. tétel
Az erdélyi magyar irodalom (próza: Tamási Áron, Szilágyi István stb., líra: Kányádi Sándor, Szilágyi Domokos, Kovács András Ferenc, Orbán János Dénes stb., dráma: Sütő András stb.)
18. tétel
Az összehasonlító irodalomtörténet tárgya és módszertana (a világirodalom fogalma/i/, forráskutatás, hatáskutatás, anyagtörténet, motívumkutatás, kontaktológia, műfajok-irányzatok-régiók összehasonlítása, a fordítás szerepe, klasszikus komparatisztikai témák)
19. tétel
Intertextualitás és médiumköziség (meta-para-archi-hiper stb. -textualitás, a vizuális költészet típusai, populáris- és elitirodalom szimbiózisa, az irodalom és a társművészetek kapcsolata és mediális különbségei, az adaptáció, a performansz, az irodalomkritika funkciója és műfaji változatai)
20. tétel
Módszertan. Módszertani eljárások a nyelvtani és irodalmi anyag tanításában az általános iskola felső fokán és a középiskolában.
1. Hodnotový systém tradičnej a inovatívnej školy, obsahová náplň učiva a jej inovácia, projektové vyučovanie
2. Koncepcie rozvoja školy v smeroch reformej pedagogiky
3. Vplyv učebného prostredia na formovanie samostatného učenia v reformnej pedagogike. Zásady holistickej výchovy, Jénskeho plánu, Dalton-plánu.
4. Proces pedagogického výskumu a zber dát v pedagogickom výskume.
5. Funkcie školy a ich význam.
6. Riadenie školy, pedagogickej činnosti a financovanie školstva.
7. Kvalita, úroveň a systémy riadenia kvality
8. Ciele a metodika sebahodnotenia, vízia a poslanie školy.
9. Komparatívna pedagogika v systéme pedagogických vied.
10. Význam komparatívnej pedagogiky v pedagogickej praxi.
11. Reformná pedagogika a rozvoj osobnosti.
12. Vývin osobnosti a možnosti jej rozvíjania.
13. Edukačné problémy: ťažkosti, poruchy, obmedzenia.
14. Interkultúrna a multikultúrna výchova a vzdelávanie – vymedzenie, rozvoj a dimenzie.
15. Primárna socializácia.
16. Školská socializácia.
17. Sociokultúrne prostredie.
18. Procesy pedagogickej diagnostiky.
19. Spolupráca školy a rodiny.
20. Úloha rodiny a školy vo vzdelávaní.