Tézy k štátnym záverečným skúškam zo slovenskej literatúry Mgr.
1. Vnútorná periodizácia slovenskej literatúry v rokoch 1945-1989.
2. Romány prechodného obdobia: F. Hečko (Červené víno) a D. Tatarka (Farská republika)
3. Schematizmus, výrobný román a socialistický realizmus v slovenskej literatúre - žánrové a tematické premeny v rokoch 1948 až 1956. (V. Mináč, F. Hečko, D. Tatarka, P. Karvaš, L. Mňačko, M. Lajčiak, P. Horov, J. Kostra, V. Mihálik).
4. „Odmäk“ a destalinizácia slovenskej literatúry po roku 1954 (A. Bednár, D. Tatarka, L. Mňačko).
5. Povstalecká a vojnová próza (V. Mináč, R. Jašík, L. Mňačko, L. Lahola, A. Bednár, L. Ťažký).
6. Nové trendy v próze 60. rokov: V. Šikula, J. Johanides, R. Sloboda, P. Jaroš, J. Blažková, D. Mitana, P. Vilikovský a iní.
7. Historizujúca románová tvorba 70. a 80. rokov - P. Jaroš, L. Ballek, V. Šikula, A. Hykisch a iní.
8. Južný kolorit v slovenskej literatúre – L. Ballek, I. Habaj, P. Andruška
9. 70. a 80. roky v slovenskej literatúre: normalizácia, „súkromné“ témy a začiatky presadzovania postmoderných tendencií: J. Johanides, D. Mitana, D. Dušek, R. Sloboda, a iní.
10. Literatúra disentu: D. Tatarka, I. Kadlečík, P. Hrúz, M. Šimečka
11. Vývoj slovenskej drámy: P. Karvaš, L. Lahola, J. Solovič, K. Horák
12. Humor v slovenskej literatúre: Lasica a Satinský, Radošinské naivné divadlo (S. Štepka) a T. Janovic.
13. M. Rúfus a M. Válek: typologické porovnanie, diela.
13. Poézia konkretistov a „osamelých bežcov“
14. Slovenská literatúra po roku 1989. Zmenené politické podmienky, populárne témy, autori, trendy, organizačná infraštruktúra, publikačné možnosti a vydavateľstvá.
15. Pokus o zachytenie zmien po roku 1989: P. Pišťanek, M. Žiak, L. Grendel
16. Postmoderna na Slovensku: P. Vilikovský a L. Grendel, D. Mitana a iní
17. Južná tematika a maďarské motívy v slovenskej literatúre po r. 1989: S. Tále, P. Rankov, L. Grendel a iní.
19. Spracovanie udalostí komplikovaného 20. storočia: P. Rankov, S. Štepka, K. Horák a iní
18. Komunikatívne hľadisko vo vyučovaní literatúry.
20. Komunikatívnosť a komunikačná kompetencia žiaka.
21. Literárna komunikácia v pedagogickej komunikácii.
22. Integračné vzťahy v komunikatívnom vyučovaní literatúry.
23. Interpretačný metodický systém poznávania literárneho diela.
24. Komunikatívne vyučovanie slovenskej literatúry v školách s vyučovacím jazykom maďarským – zdroje, možnosti a smerovania.
25. K problematike metodológie interpretácie literárneho textu.
Tézy k štátnym záverečným skúškam zo slovenského jazyka Mgr.
1. Spisovný jazyk, národný jazyk, kultúrny jazyk, štandardný jazyk, nárečie. Prirodzená orientácia v jazyku, jazyková kultúra.
2. Historické hypotézy o pôvode slovenčiny. Teórie o praslovanskom základe slovenčiny.
3. Fonologický vývin slovenčiny. Zánik a vokalizácia jerov, kontrakcia, denazalizácia, palatalizácie, zmena g- h, zmena obojperného w - v.
4. Morfologický vývin slovenského jazyka. Vývin gramatických kategórií a vzorov. Vývin neohybných slovných druhov.
5. Historický vývin lexiky slovenčiny. Zánik slov a dynamika slovnej zásoby.
6. Predspisovné obdobie. Jazykové pamiatky, kultúrna západoslovenčina, stredoslovenčina.
7. Cudzie vplyvy na vývin slovenčiny – historické hľadisko.
8. Bernolákovské a štúrovské obdobie v dejinách slovenského jazyka.
9. Matičné a martinské obdobie v dejinách slovenského jazyka.
10. Nárečie a národný jazyk. Predmet, základné pojmy a metódy dialektologického výskumu. Dejiny výskumu slovenských nárečí.
11. Spracovanie nárečového materiálu. Atlas slovenského jazyka. Slovník slovenských nárečí.
12. Formovanie slovenských nárečí – vplyvy na ich vývin, najvýznamnejšie zmeny po 10. storočí. Slovenské nárečia v zahraničí.
13. Charakteristika západoslovenských nárečí.
14. Charakteristika stredoslovenských nárečí.
15. Charakteristika východoslovenských nárečí.
16. Interdisciplinárne súvislosti, disciplíny a dejiny jazykovedy, základné metodologické problémy.
17. Semiotická podstata jazyka, jazyk ako systém znakov. Systémová lingvistika, jazykové jednotky a vzťahy.
18. Od jazyka ku komunikátu. Teória a typológia rečových aktov.
19. Dynamika jazyka, vysvetľovanie zmien, variabilnosť jazyka, jazykové kontakty.
20. Triedenie jazykov (areálová, typologická, genetická klasifikácia).
21. Kognitívna lingvistika, generatívna gramatika.
22. Pragmatická interpretácia jazykového systému, sociolingvistika.
23. Informačné zdroje, pomôcky pri výučbe slovenského jazyka.
24. Typy vyučovacích hodín slovenského jazyka a ich štruktúra. Induktívne a deduktívne postupy vo vyučovaní slovenského jazyka.
25. Triedenie jazykových cvičení v učebnom predmete slovenský jazyk. Vyučovanie morfológie a syntaxe.
26. Motivácia, kontrola, hodnotenie.
27. Štátny vzdelávací program, rámcový učebný plán, vzdelávacie štandardy.
28. Pedagogické princípy a zásady vo vyučovaní slovenského jazyka.
1. tétel
A magyar nyelv eredete. Nyelvünk finnugor rokonsága és bizonyítékai.
2. tétel
A beszédmű megfogalmazása. Az elhangzó szöveg fonetikai eszközei (a szupraszegmentális eszközök: hangerő, a hangsúly, a hangmagasság, a hanglejtés, a hangszín. Aszegmentális eszközök: a beszédtempó, a szünet). Az előadott kötött szövegek akusztikuma, a szövegtolmácsolás. Az interpunkció „átértékelése”.
3. tétel
A szöveg fogalma. A szövegtan alapfogalmai. A bekezdés mint szövegtani alapkategória. A szöveg grammatikája, szemantikája és pragmatikája.
4. tétel
A retorika eredete és mai helyzete. A retorikai szituáció. A szónoki beszéd fajai és részei.
5. tétel
A szónoki beszéd kidolgozásának szakaszai. A kifejezésmód, stílus (elocutio) mint retorikai fogalom. Az alakzatok (figurák). A fonológia, a szintaktika, a szemantika alakzatai, a pragmatikus alakzatok.
6. tétel
A szociolingvisztika mint nyelvészeti tudomány. A nyelvpolitika és a nyelvtervezés fogalma. A szlovákiai magyarok nyelvi helyzete.
7. tétel
A nyelvi változatosság, nyelvi változó, nyelvi adat fogalmai. A szociolingvisztika kutatási módszerei.
8. tétel
A nyelvi norma fogalma. A nyelvi norma nyelvművelői és szociolingvisztikai megközelítésben. A mai magyar nyelv rétegződésének modellje. Társadalmi és területi változatok a magyar nyelvben.
9. tétel
A kommunikáció és a kommunikáció alaptényezői. Ismertebb kommunikációs modellek (pl. Karl Bühler, Roman Jakobson, František Miko modellje).
10. tétel
Az anyanyelvi nevelés alapfogalmai. Az anyanyelvi nevelés célja, módszerei, helye az iskolai fokozatokban.
11. tétel
Az avantgárd irányzatok művészetfelfogása (futurizmus, expresszionizmus, dada, szürrealizmus stb., kiáltványok, nyelv- és hagyományfelfogás az avantgárdban, avantgárd és neoavantgárd)
12. tétel
A magyar avantgárd (és neoavantgárd) irodalma (Kassák avantgardizmusa, avantgárd folyóiratok, a Ver(s)ziók antológia, neoavantgárd művek a ’70-es/’80-as években)
13. tétel
Kánonképződés a posztmodern korban (a posztmodern próza előfutárai, mágikus realista regények, a ’60/’70-es évek amerikai prózafordulata, a posztmodern irodalom európai változatai, posztmodern a magyar irodalomban)
14. tétel
Szövegszervező eljárások a posztmodern prózában (újraírás, metafikció, szótárregény, irónia, a világszerűség felszámolása, metaforikus alakzatok, bármi egyéb példákkal)
15. tétel
A szlovákiai magyar irodalom a modernség kontextusában (az Iródia-mozgalom, fontosabb antológiák, Grendel Lajos prózája, Tőzsér Árpád lírája, neoavantgárd tendenciák a szlovákiai magyar irodalomban)
16. tétel
A kortárs szlovákiai magyar irodalom (egyéni választás alapján, pl. Talamon Alfonz prózája, Hizsnyai Zoltán költészete, jelentősebb művek a ’90-es években és napjainkban)
17. tétel
Az erdélyi magyar irodalom (próza: Tamási Áron, Szilágyi István stb., líra: Kányádi Sándor, Szilágyi Domokos, Kovács András Ferenc, Orbán János Dénes stb., dráma: Sütő András stb.)
18. tétel
Az összehasonlító irodalomtörténet tárgya és módszertana (a világirodalom fogalma/i/, forráskutatás, hatáskutatás, anyagtörténet, motívumkutatás, kontaktológia, műfajok-irányzatok-régiók összehasonlítása, a fordítás szerepe, klasszikus komparatisztikai témák)
19. tétel
Intertextualitás és médiumköziség (meta-para-archi-hiper stb. -textualitás, a vizuális költészet típusai, populáris- és elitirodalom szimbiózisa, az irodalom és a társművészetek kapcsolata és mediális különbségei, az adaptáció, a performansz, az irodalomkritika funkciója és műfaji változatai)
20. tétel
Módszertan. Módszertani eljárások a nyelvtani és irodalmi anyag tanításában az általános iskola felső fokán és a középiskolában.
1. Hodnotový systém tradičnej a inovatívnej školy, obsahová náplň učiva a jej inovácia, projektové vyučovanie
2. Koncepcie rozvoja školy v smeroch reformej pedagogiky
3. Vplyv učebného prostredia na formovanie samostatného učenia v reformnej pedagogike. Zásady holistickej výchovy, Jénskeho plánu, Dalton-plánu.
4. Proces pedagogického výskumu a zber dát v pedagogickom výskume.
5. Funkcie školy a ich význam.
6. Riadenie školy, pedagogickej činnosti a financovanie školstva.
7. Kvalita, úroveň a systémy riadenia kvality
8. Ciele a metodika sebahodnotenia, vízia a poslanie školy.
9. Komparatívna pedagogika v systéme pedagogických vied.
10. Význam komparatívnej pedagogiky v pedagogickej praxi.
11. Reformná pedagogika a rozvoj osobnosti.
12. Vývin osobnosti a možnosti jej rozvíjania.
13. Edukačné problémy: ťažkosti, poruchy, obmedzenia.
14. Interkultúrna a multikultúrna výchova a vzdelávanie – vymedzenie, rozvoj a dimenzie.
15. Primárna socializácia.
16. Školská socializácia.
17. Sociokultúrne prostredie.
18. Procesy pedagogickej diagnostiky.
19. Spolupráca školy a rodiny.
20. Úloha rodiny a školy vo vzdelávaní.