ECO, U. 1987. Hogyan írjunk szakdolgozatot? Budapest: Gondolat Kiadó. ISBN 9638563206

KATUŠČÁK, D.:. Ako písať záverečné a kvalifikačné práce, Nitra : Enigma, 2007. 162 s.

ISBN: 8089132454

Smernica rektora č. 7/2011 o úprave, registrácii, sprístupnení a archivácii záverečných prác na Univerzite J. Selyeho.

Vypracovaná bakalárska práca, min. 1 posudok od vedúceho alebo oponenta bakalárskej práce, ktorý nie je hodnotený známkou Fx, úspešná obhajoba bakalárskej práce.

maďarský

Záverečná (bakalárska) práca, vypracovaná podľa technických i odborných kritérií.

Študent bude schopný tvorivo pracovať vo svojom odbore, samostatne získavať teoretické a praktické poznatky založené na súčasnom stave vedy a tvorivo ich uplatňovať a používať, bude spôsobilý samostatne vysvetliť a riešiť náročné úlohy, bude schopný spoznávať, vysvetliť a riešiť daný problém alebo podať vlastné riešenie problému, bude schopný zhodnotiť dosiahnuté výsledky, ich prínos a praktické využitie. Študent vypracovaním záverečnej práce preukáže schopnosť samostatne a tvorivo pracovať s odbornou literatúrou. Študent bakalársku prácu obháji pred komisiou pre štátne záverečné skúšky.

Konkretizovaná v informačných listoch povinných a povinne voliteľných predmetov.

Ústna skúška z predmetu maďarský jazyk a literatúra, ktorú hodnotí komisia pre štátnu skúšku.

Sumárne hodnotenie: 100 - 90%: A, 89 - 80%: B, 79 - 70%: C, 69 - 60%: D, 59 - 50%: E, pod

50%: FX.

maďarský

Tézy k štátnym záverečným skúškam z maďarského jazyka:

1. A nyelv fogalma és társadalmi szerepe. A világ nyelvei. A magyar nyelv helye a világ nyelvei között.

2. A nyelvi rendszer síkjai és alapegységei. A velük foglalkozó nyelvtudományi ágak.

3. Fonetika és fonológia. A fonéma fogalma és nyelvi szerepe.

4. A szóalak fogalma. A morféma, a morfémaosztályok. A morfémák elhelyezkedése a szóalak szerkezetében.

5. A szó fogalma és helye a nyelvi rendszerben. A szófaj. A magyar nyelv szófaji rendszere. A fő szófaji kategóriák rövid jellemzése.

6. Lexikális viszonyok (poliszémia, homonímia, szinonímia, antonímia, hiponímia, paronímia). A lexikális viszonyok tükröződése a szótárakban.

7. A magyar szókincs rétegződése. (A szleng, a tájszavak, a csoportnyelvi szavak, az idegen szavak, az archaizmusok és a neologizmusok és ezek helyesírási vonatkozásai. A kétnyelvűek szókincse.)

8. A mondat fogalma. A mondatfajták. A mondatfajták stilisztikai és helyesírási vonatkozásai.

9. A magyar mondat szerkezete. (A rendszermondat és a szövegmondat a nyelvben és a beszédben.)

10. A szöveg és a szövegtan fogalma. A szöveg grammatikája, szemantikája, pragmatikája.

11. A magyar reneszánsz és a barokk irodalma. Janus Pannonius, Balassi Bálint, Zrínyi Miklós.

12. A magyar felvilágosodás irodalma. Felvilágosodás, rokokó, klasszicizmus, szentimentalizmus, népiesség. Kármán József, Csokonai Vitéz Mihály, Berzsenyi Dániel és Katona József irodalmi munkásságára.

13. A 19. század első felének magyar irodalma. Főbb törekvések. A kor jelentősebb íróinak pályaképe. Kisfaludy Károly, Kölcsey Ferenc, Vörösmarty Mihály, Petőfi Sándor.

14. A 19. század második felének magyar irodalma. Főbb törekvések. A kor jelentősebb íróinak pályaképe. Arany János, Madách Imre, Jókai Mór, Kemény Zsigmond, Mikszáth Kálmán.

15. A modern magyar irodalom kezdetei. A századforduló irodalma. Az induló Nyugat. A kor jelentős alkotói. Ady Endre, Babits Mihály, Kosztolányi Dezső, Móricz Zsigmond, Krúdy Gyula. A modernség második hulláma. A korszak kiemelkedő alkotóinak pályaképe. József Attila, Szabó Lőrinc, Illyés Gyula, Németh László, Márai Sándor, Weöres Sándor.

16. A 20. század második felének magyar irodalma. Főbb törekvések. A kor jelentősebb íróinak pályaképe. Pilinszky János, Nemes Nagy Ágnes, Nagy László, Petri György, Örkény István, Ottlik Géza, Mészöly Miklós, Nádas Péter, Esterházy Péter.

17. Gyermekirodalom. A gyermekirodalom forrásai és rétegei. A gyermek- és ifjúsági irodalom főbb műfajai, valamint jelentős 20. és 21. századi magyar és világirodalmi képviselői.

18. A lírai, epikai és drámai műnem műfajai. Az egyes műfajok osztályozása és jellemzése. A lírai, epikai és drámai művek kompozíciójának kérdése. Narratológiai ismeretek.

19. Verstani alapismeretek. Vers és próza különbsége. A vers alapvető ritmustényezői. A magyar költészetben ismeretes versrendszerek jellemzése és felismerése.

20. Szóképek és alakzatok. A metafora, a metonímia, a szinekdoché, a hasonlat. A fonológia, a szintaktika és a szemantika további alakzatai.

Absolvent bakalárskeho študijného programu učiteľstva maďarského jazyka a literatúry v

študijnom odbore učiteľstvo akademických predmetov je pripravený pokračovať v štúdiu tohto odboru na 2. stupni vysokoškolského vzdelávania. Získal poznatky z problematiky edukačných vied a spoločenských a legislatívnych súvislostí výchovy a vzdelávania a základy digitálnej, psychologickej a špeciálno-pedagogickej gramotnosti učiteľa. V oblasti predmetovej aprobácie absolvent v dostatočnej miere ovláda poznatky o jazyku a o jazykovede vo všeobecnosti a o zákonitostiach všetkých rovín systému súčasného maďarského jazyka. V literárnej zložke spoznáva teóriu literatúry, metodológiu interpretácie umeleckého textu a dejiny maďarskej literatúry od raného stredoveku po literatúru druhej polovice 20. storočia v kontexte európskej literatúry. S týmito vedomosťami dokáže aktívne pracovať a využívať ich.