• Smernica rektora Univerzity J. Selyeho Komárno o úprave, registrácii, sprístupnení a archivácii záverečných prác na Univerzite J. Selyeho
• Anderson, Jonathan – Millicent Poole: Assigment and thesis writing. Wiley, 2001.
• Bell, Judith: Doing Your Research Project : A guide for first-time researchers in education, health and social science. England : McGraw-Hill Open University Press, 2010.
• Brown, James Dean – Theodore S. Rodgers: Doing Second Language Research. Oxford : Oxford University Press, 2010.
• Murray, Rowena: How to Write a Thesis. England : McGraw-Hill Open University Press, 2011.
• Nunan, D.: Research Methods in Language Learning. New York: CUP, 1992.
Vypracovaná bakalárska práca, kladné posudky vedúceho a oponenta bakalárskej práce. Úspešná obhajoba bakalárskej práce.
anglický
1. Administrácia a druhy záverečných prác. 2. Štruktúra záverečnej práce. 3. Formálna úprava a usporiadanie jednotlivých častí záverečnej práce. 4. Citácie a bibliografické odkazy, použitá odborná literatúra. 5. Stav doterajších poznatkov vo vybranej téme. 6. Formulácia pracovnej hypotézy, cieľov, úloh. 7. Metodika spracovania témy. 8. Analýza výsledkov a ich spracovanie. Diskusia dosiahnutých výsledkov. 9. Závery a prílohy záverečnej práce. 10. Predkladanie záverečnej práce, licenčná zmluva, čestné prehlásenie.
Študent si osvojí predpísané požiadavky písania záverečných prác a dokáže si samostatne vypracovať vlastnú záverečnú prácu.
Literatúra je zadávaná individuálne podľa spracovanej témy.
Hogyan írjunk szakdolgozatot? / Umberto Eco ; Beatrix Klukon : Kairosz, 1987. - 256 s. - ISBN 963 9137 53 7. Ako písať záverečné a kvalifikačné práce : Ako písať: bakalárske práce, diplomové práce, dizertačné práce, špecializačné práce, habilitačné práce, seminárne a ročníkové práce, práce študentskej vedeckej a odbornej činnosti, ako urobiť bibliografické odkazy, ako citovať tradičné a elektronické dokumenty / Dušan Katuščák. - 5. vyd. - Nitra : Enigma, 2007. - 164 s. - ISBN 978-80-89132-45-4.
Ako písať záverečné a kvalifikačné práce / Dušan Katuščák. - 3. vyd. - Nitra : Enigma, 2004. - 163 s. - ISBN 80 89132 10 3.
Aktuálna smernica rektora o úprave, registrácii, sprístupnení a archivácii záverečných prác na Univerzite J. Selyeho.
Vypracovanie, odovzdanie a úspešná obhajoba (minimálne 1 posudok od vedúceho alebo oponenta bakalárskej práce, ktorý nie je hodnotený známkou Fx) práce.
Formu, štruktúru a rozsah bakalárskej práce definuje príslušná smernica rektora o úprave, registrácii, sprístupnení a archivácii záverečných prác na Univerzite J. Selyeho. Autor je povinný vyhodnotiť pramene a zdroje viažuce sa k téme, opísať priebeh vlastného výskumu a vyvodiť z analýzy závery. Počas obhajoby reaguje na pripomienky školiteľa a oponenta a odpovedá na otázky členov štátnicovej komisie.
Poslucháč dokáže spracovať výsledky vlastného výskumu, je schopný logicky argumentovať v diskusii. Študent je schopný vytvoriť vedecký text. Študent vypracovaním záverečnej práce preukáže schopnosť samostatne a tvorivo pracovať s odbornou literatúrou. Študent bakalársku prácu obháji pred komisiou pre štátne záverečné skúšky.
Uvedená v informačných listoch povinných a povinne voliteľných predmetov, tvoriace jadro študijného odboru.
Úvod do štúdia dejepisu, Pomocné vedy historické; Dejiny praveku a staroveku, Všeobecné dejiny stredoveku 1, Všeobecné dejiny stredoveku 2, Dejiny Uhorska a národov žijúcich v Uhorsku 1 Metodika vyučovania dejepisu, Dejiny Uhorska a národov žijúcich v Uhorsku 2, Dejiny Uhorska a národov žijúcich v Uhorsku 3., Všeobecné dejiny novoveku 1, Všeobecné dejiny novoveku 2, Podoby mulietnicity v Hornom Uhorsku (1526–1780), Všeobecné dejiny dvadsiateho storočia 1, Všeobecné dejiny dvadsiateho storočia 2, Dejiny Slovenska 1., Dejiny Slovenska 2, Dejiny holokaustu, Dejiny druhej svetovej vojny
Ústna odpoveď študenta z jadra študijného odboru,, ktorú hodnotí komisia pre štátne záverečné skúšky. Výsledné hodnotenie: A – 90 -100%, B – 80 -89%, C – 70 -79%, D – 60 - 69%, E – 50 -59%.
maďarský alebo slovenský
Államvizsga témakörök_2019_Bc
Egyetemes történelem
Őskor, Ókor
Az emberi evolúció alapfogalmai, az ember őskori fejlődésének fontosabb állomásai
Az ókori keleti államok jellegzetes vonásai: társadalom, vallás, hatalmi viszonyok stb. (Mezopotámia államai és népei, Egyiptom, Perzsia, India, Kína, Izrael)
Az ókori Görög világ története (a görög történelem korszakai, azok jellemzése, Athén fejlődése, Spárta, a perzsa háborúk, a peloponnészoszi háború, a hellénizmus, a görög művelődés, tudomány, mitológia)
Róma a királyság és a köztársaság korában (Róma alapítása, a királyság időszaka, a köztársaság intézményei, a polgárjogi küzdelmek, a pun háborúk, a köztársaság válsága, a polgárháborúk időszaka)
A császárkori Római Birodalom (a principátus és dominátus korszaka, a fontosabb dinasztiák és uralkodók, a kereszténység fejlődése)
Középkor
A Bizánci Birodalom a korai középkorban
A népvándorlás és a barbár államok létrejötte.
A Frank Birodalom a Merovingok és Karolingok alatt.
Az iszlám és az arab hódítás.
Skandinávia és a normann hódítások.
A császárság és pápaság küzdelme a középkorban, az invesztitúraharc.
A keresztes háborúk okai és története.
Anglia és Franciaország története a 11–15. században (a rendi monarchiák létrejötte és a százéves háború)
Az érett középkor gazdasága és társadalma (a mezőgazdaság forradalma, a városok létrejötte, az ipar és kereskedelem, a céhek).
A Német-római Császárság létrejötte és középkori története a Szász, a Száli, a Stauff, a Habsburg és a Luxemburg dinasztia uralkodása idején.
Koraújkor és újkor
A földrajzi felfedezések folyamata (1450-1600) és hatásai Nyugat-Európa társadalmára, gazdaságára, civilizációjára.
A Német-római Császárságban belső és külső viszonyai a 16. században, külön tekintettel a lutheri reformációra.
Az abszolutizmus mint államforma definíciója és változatai; az angliai abszolutizmus folyamata a Tudoroktól a Stuartokig, beleértve a király és a parlament konfliktusait.
Az alkotmányos rend fejlődésének folyamata Franciaországban (1789-1799).
Az első ipari forradalom lefolyása és hatásai; a hatások többszempontú vizsgálata Nagy-Britanniában és Németországban (1750-1900).
Az USA külpolitikája 1823-1918 között; az USA szerepe az első világháborúban.
Nemzetközi kapcsolatok az első világháború előtt és alatt. Az első világháború fő jellegzetességei nemzetközi politikai és hadászati szempontból.
Huszadik század
A versailles-i békerendszer
Az európai gazdaság, politika irányzatok, nemzetközi kapcsolatok a két háború között.
A fasizmus és nácizmus a két világháború között (Olaszország és Németország története)
A bolsevik forradalom és a sztálini Szovjetunió
A demokráciák a két világháború közötti időszakban (Nagy Britannia, USA)
A versailles-i rendszer felszámolása és a második világháborúhoz vezető út 1935–1939 (szövetségek, lokális konfliktusok, háborúk Európában, spanyol polgárháború, Anschluss)
A második világháború meghatározó mozzanatai (korszakolás, események, antifasiszta koalíció
A hidegháború definíciói és periódusai, valamint a hidegháború dinamikájának fogalma és jellege.
A két alapvető hidegháborús külpolitikai doktrína: a feltartóztatás és a détente jellemzése.
Az 1945 és 1991 közötti amerikai és szovjet hidegháborús külpolitikai doktrínák jellemzése (kivéve a feltartóztatást és a détente-ot)
Az 1945 és 1991 közötti hidegháborús nagyhatalmi kapcsolatok jellege, valamint a meghatározó hidegháborús külpolitikai döntések tipológiája.
Az 1945 utáni dekolonizáció összefüggései a hidegháborúval.
A holokauszt története
A keresztény – zsidó kapcsolattörténet főbb állomásai a huszadik század előtt
A nácik antiszemita politikájának gyökerei és gyakorlata 1919-ig
Az európai zsidóság sorsa a második világháború idején (gettók, táborok, holokauszt)
Nemzeti történelem
Középkor
A magyarság története az államalapítás előtt (származás, őshazák, a magyarság vándorlása és a honfoglalás, kalandozások).
Az államalapítás, Géza fejedelem és Szent István tevékenysége.
Az Árpád-kori Magyarország a 11. század közepétől a 13. század végéig (trónharcok és pogánylázadások, Szent László és Könyves Kálmán, III. Béla, II. András és az Aranybulla, IV. Béla és a tatárjárás, az utolsó Árpádok)
Magyarország felemelkedése az Anjouk és Luxemburgok idején.
A középkori Magyarország fénykora és krízise, a Hunyadiak és Jagellók kora.
Koraújkor
Mohács és az ország három részre szakadása, valamint az Erdélyi Fejedelemség kialakulása és szerepe e folyamatban (Mohács és következményei, I. Ferdinánd és I. János koronázása, polgárháború és a váradi béke, Buda elfoglalása, I. Ferdinánd reformjai, az 1541–1547. és 1552–1566. évi háborúk és következményeik)
A Habsburgok elleni rendi, vallási és országegyesítő mozgalmak Bocskai István és Bethlen Gábor idejében. (A tizenöt éves háború, a Bocskai-felkelés és okai, az „országgyarapító” fejedelem)
Rendi és országegyesítő politika a Magyar Királyságban a 17. század második felében és a török Hódoltság felszámolása (I. Lipót uralkodása; az 1663–1664. évi háború és következményei, Gubernium, Thököly Imre felkelése, az oszmánok kiűzése Magyarországról)
A II. Rákóczi Ferenc-féle szabadságharc története 1703-1711.
Újkor
Magyarország demográfiai fejlődése, társadalmi és nemzetiségi szerkezete a 18. században.
A Pragmatica sanctio jelentősége, következményei Magyarország Habsburg-monarchián belüli helye szempontjából.
Mária Terézia uralkodásának jellemzése. A korszak országgyűlései, háborúi. A felvilágosult abszolutizmus kezdetei
II. József uralkodása és rendeletei. A türelmi rendelet és a nyelvrendelet hatása Magyarország nemzeti mozgalmaira.
II. Lipót és I. Ferenc uralkodásának korszaka. A magyarországi jakobinus mozgalom. A napóleoni háborúk és Magyarország.
Magyarország nemzetiségi összetétele a 18-19. század fordulóján. A magyarországi nyelvtörvények. A magyar nyelvújítás és a nem magyar népek nemzeti mozgalmai.
Politikai programok, politikai pártok a reformkori országgyűléseken. Széchenyi István és Kossuth Lajos vitája.
A 1848-as magyar forradalom, az áprilisi törvények. A Battyhány-kormány és az Országos Honvédelmi Bizottmány működése. A horvátok, szlovákok, szerbek és románok mozgalmai.
A debreceni országgyűlés és a függetlenségi nyilatkozat. Kossuth kormányzói szerepe. A Szemere-kormány tevékenysége. A nemzetiségi kérdés és a szegedi nemzetiségi határozat.
A szabadságharc téli, tavaszi és erdélyi hadjárata. Komárom jelentősége. Az orosz intervenció és a világosi fegyverletétel következményei
A neoabszolutizmus korszaka: A Bach-rendszer jellemzése. Az 1861. évi országgyűlés és a provizórium időszaka. A Kossuth Lajos vezette emigráció tevékenysége, programja.
Az 1867. évi osztrák-magyar és az 1868. évi magyar-horvát kiegyezés. A dualizmus rendszere.
Modernizáció és a magyarországi társadalmi változások: iparosodás, vasútfejlesztés, urbanizáció, belső és külső migrációs folyamatok a dualizmus korában.
A dualizmus kori Magyarország politikai berendezkedése. A korszak magyarországi parlamenti pártjai és kormányai.
Nemzetiségi kérdés, nemzetiségi politika a kiegyezés kori Magyarországon. Az 1868. évi nemzetiségi törvény és a lex Apponyi.
Magyarország a világháborúban. Az első világháború éveinek bel- és külpolitikai változásai Magyarországon
Csehszlovákia története
Csehszlovákia megalakulása az első tervektől a határok és államszervezet megszilárdulásáig.
Csehszlovákia politikai rendszere a két világháború között.
Csehszlovákia gazdasága, gazdasági válság és annak társadalmi, politikai következményei.
A szlovák-kérdés az első csehszlovák Köztársaságban
A Csehszlovákia válsága és megszűnése 1938/39-ben.
Az önálló Szlovák Köztársaság (1939–1945).
A hazai és külföldi ellenállás küzdelme Csehszlovákia felújításáért a második világháború idején.
Csehszlovákia története 1945–1948 között és a csehszlovák nemzetállam kiépítésének kísérlete.
A kommunista hatalomátvétel és a sztálinizmus évei Csehszlovákiában (1948–1963)
A prágai tavasz és a husáki normalizáció évtizedei (1968–1989)
Alapozó tantárgyak
Bevezetés a történettudományba
A történetírás tárgya, céljai és módszerei. A történeti emlékezet formái a történeti megismerésben.
A forrástan meghatározása.. A forráskritika célja és módszerei.
A középkori történeti források típusai. Az okleveles kor elbeszélő forrásai.
Az új- és legújabb kor történeti forrásai. Az akta és az ügyirat. Naplók, útkönyvek, memoárok.
Leíró és összeíró statisztikai források A gazdasági statisztikák, adóösszeírások, népesség-összeírások, népszámlások jelentősége, felhasználása.
A jogalkotás és az igazságszolgáltatás forrásai. Országgyűlési iratok. Corpus Iuris Hungarici. Alkotmány, törvények, rendeletek. Az igazságszolgáltatás írásos forrásai.
A sajtó, mint történeti forrás a 18-20. században. A sajtótörténet korszakai.
A helytörténeti és nemzetiségtörténeti kutatások tárgya, módszertani sajátosságai és forrásadottságai.
Az oral history mint történeti forrás és módszer. Az oral history interjú típusai és az interjúkészítés fő szabályai.
Történelmi segédtudományok
A történelmi segédtudományok fogalma és rendszere
A kronológia alapfogalmai
A források feldolgozásával foglalkozó segédtudományok: paleográfia, szfragisztika
A diplomatika: az oklevelek belső és külső formai sajátosságai
A numizmatika és inszigniológia
A heraldika: a címerek definíciója, a mesteralakok és címerképek
A genealógia: származástani kutatások forrásai, módszertani sajátosságai.
Történeti földrajz
A Kárpát-medence természeti tájai (nagytájak, középtájak és kistájak)
A magyar állam fogalma és határai az egyes korszakokban (középkor, török hódoltság időszaka, 18-19. sz., 20. sz.)
A történeti Magyarország közigazgatás- és várostörténete (vármegyék, székek, kiváltságos területek és várostípusok az egyes korszakokban)
Módszertan
A történelem módszertan fogalma. Az ,,oktatási módszer” definíciója. Alapvető óratípusok a történelemtanításban. A történelmi tanulás/tanítási optimális típusai.
A korszerű iskolai történelmi tudás fogalma, tartalma és jellemzői. A történelmi ismeretek típusai és azok részletes jellemzői.
Az óratervezés elméleti (operacionalizáció, taxonomizáció) és gyakorlati tudnivalói.
A történelemtankönyv meghatározása és típusai. A történelemtankönyv didaktikai apparátusa és ennek jellemzői. A történelemtankönyv használatának elméleti és technikai vonatkozásai.
A történelmi térkép és típusai. A történelem térkép használatának elvi és technikai vonatkozásai.
Ajánlott irodalom
(csak tájékoztató jelleggel, nem fedi teljese mértékben a követelményeket)
Alapirodalom az egyetemes történelemhez
- Herber Attila-Martos Ida-Moss László-Tisza László: Történelem I-II. Tankönyv középiskolásoknak. Bp. 1992.
- Katus László: A középkor története. Bp., Pannonica-Rubicon, 2003.
- MÚCSKA, Vincent – DANIŠ, Miroslav – ŠEVČÍKOVÁ, Zuzana: Dejiny európskeho stredoveku I. Raný stredovek, Prešov, Vydavateľstvo Michala Vaška, 2006
--Vadász Sándor (szerk.): 19. századi egyetemes történelem 1789-1914. Osiris Kiadó, 2011.
--Horváth Jenő (szerk.): Világpolitikai lexikon 1945-2005. Osiris Kézikönyvek, Bp., 2005.
--Fischer Ferenc: A kétpólusúvilág 1945-1989. Dialóg Campus Kiadó, Bp.-Pécs, 2005.
--Németh István (szerk.): 20. századi egyetemes történet. I-II. kötet. Osiris, Bp., 2006.
- Ormos Mária – Majoros István: Európa a nemzetközi küzdőtéren. Osiris, Budapest, 2003.
--Katona András: Kora újkori egyetemes történelem (XV-XVIII. század). Nemzeti Tankönyvkiadó, Budapest, 2008.
--Vajda Barnabás: Hidegháború és európai integráció. Régi és új szempontok a 20. század második felének történeti értelmezéséhez. Selye János Egyetem Tanárképző Kara, Komárom, 2015.
Irodalom a nemzeti történelemhez
(csak tájékoztató jelleggel, nem fedi teljese mértékben a követelményeket)
- Kristó Gyula: Magyarország története (895–1301). Osiris tankönyvek. Bp. 2003.
- Engel Pál–Kristó Gyula–Kubinyi András: Magyarország története (1301–1526). Osiris tankönyvek. Bp. 2003.
- Draskóczy István : A tizenötödik század története. Magyar Századok. Bp. 2000.
- Pálffy Géza: A tizenhatodik század története. Magyar századok. Pannonica Kiadó. Budapest, 2000.
- Ágoston Gábor – Oborni Teréz: A tizenhetedik század története. Magyar századok. Pannonica Kiadó. Budapest, 2000.
- Hársfalvi Péter. Magyarország története a kései feudalizmus századaiban 1526-1790. Nemzeti Tankönyvkiadó. Budapest, 2001.
- Kosáry Domokos: Újjáépítés és polgáriasodás, 1711-1867 (Magyarok Európában III. kötet), Budapest (3 kiadásban) 1990. 1998, 2001.
- Ifj. Barta János: A 18. század története. Pannonica, Budapest, 2000.
- Estók János: Magyarország története 1849-1914. Nemzeti Tankönyvkiadó 2004.
- Csorba László: Tizenkilencedik század története. Budapest, 2000.
- Gergely András (szerk.): Magyarország története a 19. században, Osiris 2003.
- Pajkossy Gábor: Magyarország története a 19. században. Szöveggyűjtemény. Osiris, Budapest 2003.
- Katus László: A modern Magyarország születése. Magyarország történet e 1711-1914. Egyetemi tankönyv. Pécsi Történettudományért Kulturális Egyesület. Pécs 210. (2. jav. kiadás)
- Kováč, Dušan: Szlovákia története. Kalligram, Pozsony, 2001.
- Kamenec, Ivan: Slovenský stát (1939-1945). Anomal, Praha, 1992.
- Mrva, Ivan: Slovensko a Slováci v 2. polovici 19. stororčia. Perfekt, Bratislava 2010.
- Peter Kónya a kol.: Dejiny Uhorska (100-1918), Vydavateľstvo Prešovskej univerzity. Prešov 2013.
- Dušan Kováč: Slovensko v 20. storočí I. zv. 1900-1914, 2. zv. 1914-1918, 3. zv. 1919-1939. Bratislava 2004, 2008, 2012.
Irodalom az alapozó tantárgyakhoz
- Bartl, Július: Úvod do štúdia dejepisu. Univerzita Komenského, Bratislava 1997.
- Fazekas Csaba: Bevezetés az újkori magyar történeti források tanulmányozásába. Miskolc 2000. http://www.bolcsweb.hu/pdf/forras.pdf
- Gyáni Gábor: Emlékezés, emlékezet és a történelem elbeszélése. Napvilág, Budapest, 2000.
- Kávássy Sándor: Bevezetés a történettudományba. Nemzeti Tankönyvkiadó. Budapest, 2004.
- Kőfalvi Tamás – Makk Ferenc: Forrástani ismeretek történelemből. Segédkönyv a történelem forrásközpontú tanításához. Budapest, 2007.
- Bertényi Iván: A történelem segédtudományai. Bp. Osiris, 2006.
--Vajda Barnabás: Bevezetés a történelemdidaktikába és a történelemmetodikába. SJE, 2009.
- Bak Borbála: Magyarország történeti topográfiája. Budapest, História – MTA Történettudományi Intézete, 2003
Absolvent odboru učiteľstvo histórie (v kombinácii) prostredníctvom predmetov odboru ovláda základný obsah disciplín svojej špecializácie.
Uvedená v informačných listoch povinných predmetov študijného programu.
1. The definition and scope of linguistics. The main characteristics of communication; language universals. Diachrony/synchrony; descriptivism/prescriptivism.
2. The notion and main branches of phonetics. The production of speech sounds. Voiced and voiceless sounds. Consonants (place of articulation, manner of articulation). The vowels of English (place and manner of articulation); diphtongs. Orthography and pronunciation.
3. Phonology, the notion of phoneme. Minimal pairs, allophones. The international phonetic alphabet (IPA). Suprasegmental features, stress, rhythm, intonation. Typical syllable structure (onset; nucleus; coda).
4. Morphology. The notions of morphemes, allomorphs.; the segmentability of words. Inflectional and derivational morphology.
5. Word classes, word-formation processes (compounding, clipping, blending, coinage, acronym, conversion, affixation, borrowing, noncewords, eponym).
6. Noun and the noun phrase. Classification of nouns, noun categories, structure of the noun phrase.
7. Verb and the verb phrase. Classification of verbs, verb categories, structure of the verb phrase.
8. The structure of the phrase; major types of phrase and their functions.
9. Simple sentence; sentence and clause; basic clause patterns; types of sentence (form and function)
10. Complex sentence, compound sentence; complex-compound sentence; coordination and subordination; finite – non-finite sentences; reported speech.
11. Tense, aspect and mood in English. Modal verbs in English
12. Adjectives (definition, characteristics, classification). Adverbs (types, characteristics, adverbs as clause elements, positions)
13. Semantics. The relationships between lexical items: synonymy, antonymy, meronymy, hyponymy, polysemy; homophones, homographs. Idioms, Collocations, Proverbs, Sayings.
14. The place of English among languages of the world (Indo-European languages, Germanic languages). Typological and genetical classification of languages.
15. Main periods in the development of English. Old English, Middle English, Modern English: main characteristics.
16. Regional varieties of English. British English – American English: similarities and differences (spelling, pronunciation, vocabulary, grammar).
17. Social variation in English (socioeconomic status, ethnicity, age, gender, education).
18. English as a native language, as a second language, as a foreign language. Pidgin and creole; English as a lingua franca. Levels of formality (frozen, formal, consultative, informal and intimate style characteristics).
19. Grammatical functions: subjects, predicates, direct and indirect objects, predicatives/compliments, adjuncts
20. Phrases (NP, VP, AP, PP, AdvP, CP). Tree diagrams as representations of structure
1. The first English literature. The Anglo-Saxons. Beowulf. Arthurian legends. Middle-English literature Geoffrey Chaucer: The Canterbury Tales
2. Humanism and the Renaissance. Renaissance drama and Elizabethan theatre. Shakespearean comedy
3. Renaissance poetry and drama. Shakespeare’s works. Shakespearean tragedy
4. Stuart literature. Historical background. John Milton. Drama in the Restoration period. Classicism. Prose in the Age of Reason. Daniel Defoe, Samuel Richardson, Henry Fielding, Jonathan Swift. Laurence Sterne: The Life and Opinions of Tristram Shandy Gentleman
5. Jane Austen and social criticism. Pride and Prejudice. Gothic novels. The Brontë sisters. Wuthering Heights.
6. Romanticism. William Blake. Robert Burns. The Lake poets: S. T. Coleridge, William Wordsworth. Coleridge: The Rime of the Ancient Mariner. Byron, Shelley, Keats
7. The Victorian period. Realism. Charles Dickens: A Christmas Carol. Late Victorian period: Imperialism, Pessimism, Liberalism. Rudyard Kipling, Thomas Hardy
8. English drama in the late 19th and early 20th century. The influence of Henrik Ibsen. G. B. Shaw: Pygmalion. Aestheticism and the Fin De Siècle. Oscar Wilde: The Picture of Dorian Gray. The Happy Prince and Other Stories
9. Modernism in English literature. The cultural and philosophical background. Typical features of a modernist literary text. Differences between the traditional and the modern novel. Virginia Woolf. Mrs. Dalloway. The short fiction of V. Woolf
10. High modernism. James Joyce. Ulysses. Dubliners. The shift from modernism to postmodernism.
11. Postmodernism in English literature. Basic differences and similarities between modernism and postmodernism. Intertextuality. Samual Beckett. Postmodernism in Beckett’s fiction. The Theatre of the Absurd. Waiting for Godot
12. Modern British drama. John Osborne. Harold Pinter. The Caretaker. Tom Stoppard. Caryl Churchill
13. The political novel. George Orwell. Aldous Huxley. Graham Greene. The campus novel. David Lodge. Malcolm Bradbury. The History Man
14. The experimental novel. Angus Wilson. Bryan Stanley William Johnson. Christine Brooke-Rose. Anthony Burgess. A Clockwork Orange. New Historicism. Graham Swift. John Fowles. The Collector. Post-Colonialism. Salman Rushdie. Shame.
15. The Beginnings of American Literature (The writings of the explorers; Native American literature, Colonization and Puritanism; The 18th century: Christopher Columbus, John Smith, J. Hector St. John de Crèvecoeur, Benjamin Franklin)
16. Romanticism in American Literature (Washington Irving, James Fenimore Cooper, Edgar Allan Poe – prose,)
17. The American Renaissance (Transcendentalism, Ralph Waldo Emerson, Henry David Thoreau, Herman Melville, Nathaniel Hawthorne)
18. American Poetry in the 19th Century (Edgar Allan Poe – poetry, Walt Whitman, Emily Dickinson)
19. American Prose in the Second Half of the 19th Century (Kate Chopin, Harriet Beecher Stowe, Mark Twain, Henry James, Stephen Crane, Charlotte Perkins Gilman)
20. Early 20th Century American Poetry (Robert Frost, Ezra Pound, William Carlos Williams)
1. The roles of a teacher
2. Factors affecting second language learning: Learning styles.
3. Factors affecting second language learning: Learner motivation and interest.
4. Theories of language acquisition and their influence on language teaching. (Behaviourism, Innatism)
5. Theories of language acquisition: Krashen’s hypotheses. Method, approach, technique.
6. The Grammar Translation Method
7. The Direct Method
8. The Audio-Lingual Method
9. Alternative methodologies: Suggestopedia
10. Alternative methodologies: The Silent Way
11. Total Physical Response
12. Community Language Learning
13. The Communicative Approach
14. Task-Based Language Teaching
15. Classroom management. Pairwork and groupwork, individual work
16. Introducing new language structure. Teaching models
17. Coursebooks, syllabus, curriculum
18. Teaching Equipment: visuals, multimedia
19. Mistakes and feedback. Dealing with spoken and written errors. Correction
20. Lesson planning
Študent musí získať študijným plánom predpísaný počet kreditov z povinných a povinne voliteľných predmetov.
anglický
1. The definition and scope of linguistics. The main characteristics of communication; language universals. Diachrony/synchrony; descriptivism/prescriptivism.
2. The notion and main branches of phonetics. The production of speech sounds. Voiced and voiceless sounds. Consonants (place of articulation, manner of articulation). The vowels of English (place and manner of articulation); diphtongs. Orthography and pronunciation.
3. Phonology, the notion of phoneme. Minimal pairs, allophones. The international phonetic alphabet (IPA). Suprasegmental features, stress, rhythm, intonation. Typical syllable structure (onset; nucleus; coda).
4. Morphology. The notions of morphemes, allomorphs.; the segmentability of words. Inflectional and derivational morphology.
5. Word classes, word-formation processes (compounding, clipping, blending, coinage, acronym, conversion, affixation, borrowing, noncewords, eponym).
6. Noun and the noun phrase. Classification of nouns, noun categories, structure of the noun phrase.
7. Verb and the verb phrase. Classification of verbs, verb categories, structure of the verb phrase.
8. The structure of the phrase; major types of phrase and their functions.
9. Simple sentence; sentence and clause; basic clause patterns; types of sentence (form and function)
10. Complex sentence, compound sentence; complex-compound sentence; coordination and subordination; finite – non-finite sentences; reported speech.
11. Tense, aspect and mood in English. Modal verbs in English
12. Adjectives (definition, characteristics, classification). Adverbs (types, characteristics, adverbs as clause elements, positions)
13. Semantics. The relationships between lexical items: synonymy, antonymy, meronymy, hyponymy, polysemy; homophones, homographs. Idioms, Collocations, Proverbs, Sayings.
14. The place of English among languages of the world (Indo-European languages, Germanic languages). Typological and genetical classification of languages.
15. Main periods in the development of English. Old English, Middle English, Modern English: main characteristics.
16. Regional varieties of English. British English – American English: similarities and differences (spelling, pronunciation, vocabulary, grammar).
17. Social variation in English (socioeconomic status, ethnicity, age, gender, education).
18. English as a native language, as a second language, as a foreign language. Pidgin and creole; English as a lingua franca. Levels of formality (frozen, formal, consultative, informal and intimate style characteristics).
19. Grammatical functions: subjects, predicates, direct and indirect objects, predicatives/compliments, adjuncts
20. Phrases (NP, VP, AP, PP, AdvP, CP). Tree diagrams as representations of structure
1. The first English literature. The Anglo-Saxons. Beowulf. Arthurian legends. Middle-English literature Geoffrey Chaucer: The Canterbury Tales
2. Humanism and the Renaissance. Renaissance drama and Elizabethan theatre. Shakespearean comedy
3. Renaissance poetry and drama. Shakespeare’s works. Shakespearean tragedy
4. Stuart literature. Historical background. John Milton. Drama in the Restoration period. Classicism. Prose in the Age of Reason. Daniel Defoe, Samuel Richardson, Henry Fielding, Jonathan Swift. Laurence Sterne: The Life and Opinions of Tristram Shandy Gentleman
5. Jane Austen and social criticism. Pride and Prejudice. Gothic novels. The Brontë sisters. Wuthering Heights.
6. Romanticism. William Blake. Robert Burns. The Lake poets: S. T. Coleridge, William Wordsworth. Coleridge: The Rime of the Ancient Mariner. Byron, Shelley, Keats
7. The Victorian period. Realism. Charles Dickens: A Christmas Carol. Late Victorian period: Imperialism, Pessimism, Liberalism. Rudyard Kipling, Thomas Hardy
8. English drama in the late 19th and early 20th century. The influence of Henrik Ibsen. G. B. Shaw: Pygmalion. Aestheticism and the Fin De Siècle. Oscar Wilde: The Picture of Dorian Gray. The Happy Prince and Other Stories
9. Modernism in English literature. The cultural and philosophical background. Typical features of a modernist literary text. Differences between the traditional and the modern novel. Virginia Woolf. Mrs. Dalloway. The short fiction of V. Woolf
10. High modernism. James Joyce. Ulysses. Dubliners. The shift from modernism to postmodernism.
11. Postmodernism in English literature. Basic differences and similarities between modernism and postmodernism. Intertextuality. Samual Beckett. Postmodernism in Beckett’s fiction. The Theatre of the Absurd. Waiting for Godot
12. Modern British drama. John Osborne. Harold Pinter. The Caretaker. Tom Stoppard. Caryl Churchill
13. The political novel. George Orwell. Aldous Huxley. Graham Greene. The campus novel. David Lodge. Malcolm Bradbury. The History Man
14. The experimental novel. Angus Wilson. Bryan Stanley William Johnson. Christine Brooke-Rose. Anthony Burgess. A Clockwork Orange. New Historicism. Graham Swift. John Fowles. The Collector. Post-Colonialism. Salman Rushdie. Shame.
15. The Beginnings of American Literature (The writings of the explorers; Native American literature, Colonization and Puritanism; The 18th century: Christopher Columbus, John Smith, J. Hector St. John de Crèvecoeur, Benjamin Franklin)
16. Romanticism in American Literature (Washington Irving, James Fenimore Cooper, Edgar Allan Poe – prose,)
17. The American Renaissance (Transcendentalism, Ralph Waldo Emerson, Henry David Thoreau, Herman Melville, Nathaniel Hawthorne)
18. American Poetry in the 19th Century (Edgar Allan Poe – poetry, Walt Whitman, Emily Dickinson)
19. American Prose in the Second Half of the 19th Century (Kate Chopin, Harriet Beecher Stowe, Mark Twain, Henry James, Stephen Crane, Charlotte Perkins Gilman)
20. Early 20th Century American Poetry (Robert Frost, Ezra Pound, William Carlos Williams)
1. The roles of a teacher
2. Factors affecting second language learning: Learning styles.
3. Factors affecting second language learning: Learner motivation and interest.
4. Theories of language acquisition and their influence on language teaching. (Behaviourism, Innatism)
5. Theories of language acquisition: Krashen’s hypotheses. Method, approach, technique.
6. The Grammar Translation Method
7. The Direct Method
8. The Audio-Lingual Method
9. Alternative methodologies: Suggestopedia
10. Alternative methodologies: The Silent Way
11. Total Physical Response
12. Community Language Learning
13. The Communicative Approach
14. Task-Based Language Teaching
15. Classroom management. Pairwork and groupwork, individual work
16. Introducing new language structure. Teaching models
17. Coursebooks, syllabus, curriculum
18. Teaching Equipment: visuals, multimedia
19. Mistakes and feedback. Dealing with spoken and written errors. Correction
20. Lesson planning
Uvedená v informačných listoch povinných a povinne voliteľných predmetov, tvoriace jadro študijného odboru.
Základy teórie výchovy, všeobecnej a vývinovej psychológie. Hodnotový systém tradičnej a inovatívnej školy, obsahová náplň učiva a jej inovácia, projektové vyučovanie. Koncepcie rozvoja školy v smeroch reformnej pedagogiky. Vplyv učebného prostredia na formovanie samostatného učenia v reformnej pedagogike. Funkcie školy a ich význam. Postavenie a úlohy štátnej správy v školstve pri riadení škôl. Pôsobnosť územnej samosprávy, školskej samosprávy a iných orgánov pri riadení škôl a školy. Riadenie školy, pedagogickej činnosti a financovanie školstva. Sebareflexia a reflexia v pedagogickom procese.
Ústna odpoveď študenta z predmetov pedagogicko-psychologického základu, ktorú hodnotí komisia pre štátne záverečné skúšky. Výsledné hodnotenie: A – 90 -100%, B – 80 -89%, C – 70 -79%, D – 60 - 69%, E – 50 -59%.
maďarský alebo slovenský
1. Didaktika ako vedná disciplína
2. Obsah vyučovania
3. Kontrola, hodnotenie a klasifikácia
4. Pedagogická komunikácia
5. Pedagogika ako vedný odbor v sústave pedagogických vied
6. Plánovanie činnosti pedagóga
7. Konkrétne (špecifické) vzdelávacie ciele a taxonómie
8. Tradičné vyučovacie metódy
9. Inovačné vyučovacie metódy
10. Diferencovaná práca žiakov.
11. Vznik a formovanie európskych školských systémov. Charakteristika modelu človeka, obsahová náplň vzdelávania a jeho metodika, prostriedky
12. Pedagogický odkaz J. A. Komenského. Význam Jánosa Csere Apáczaiho a jeho úloha vo vývoji pedagogickej teórie
13. Technológia vzdelávania a učebné pomôcky
14. Prevencia zdravia v škole: denný režim, duševná hygiena, fyzická záťaž, úprava školského prostredia, zásady poskytovania prvej pomoci
15. Možnosti školy v prevencii. Osobnosť pedagóga, pedagóg ako vzor.
16. Biologické, psychologické a sociálne špecifiká vývinu 10–19-ročných
17. Charakteristika vývinových škál Freuda, Eriksona, Piageta v rozvíjaní osobnosti
18. Úloha triedneho učiteľa v budovaní teamu
19. Psychologické otázky ťažkovychovávateľnosti (ADHD)
20. Význam kognitívneho procesu v edukácii
21. Možnosti vzdelávania žiakov so špeciálnymi výchovno-vyučovacími potrebami
Absolvent odboru Učiteľstvo akademických prostredníctvom predmetov spoločného sociálnovedného, pedagogického a psychologického základu učiteľstva získa poznatky z problematiky edukačných vied a spoločenských a legislatívnych súvislostí výchovy a vzdelávania a základy digitálnej, psychologickej a špeciálno-pedagogickej gramotnosti učiteľa.