Študijná literatúra uvedená v pri zadaní témy.
Obhajoba záverecnej práce, ktorú hodnotí komisia pre štátne záverečné skúšky. Výsledné hodnotenie: A – 100 - 90%, B – 89 - 80%, C – 79 - 70%, D – 69 - 60%, E – 59 - 50%. Kredity sa neudelia študentovi, ktorý nedosiahne minimálne 50%.
maďarský jazyk alebo slovenský jazyk
Odovzdaná práca obsahuje časti podľa aktuálnej smernice rektora o záverečných prácach.
Študent prezentuje základné vedomosti , návyky a zručnosti teoretického a praktického zvládnutia prác súvisiacich s plánovaním, realizáciou výskumu v biológii a publikovania výsledkov.
Študijná literatúra uvedená v informačných listoch povinných predmetov.
Mikrobiológia, Genetika, Antropológia, Molekulárna a bunková biológia, Evolučná biológia, Etológia, Geológia, Vývoj Zeme a života na Zemi, Základy poľnohospodárskej výroby, Terénne práce z poľnohospodárskej výroby, Ekológia, Environmentálna výchova, Didaktika biológie
Ústna odpoveď študenta, ktorú hodnotí komisia pre štátne záverečné skúšky. Výsledné hodnotenie: A – 100 - 90%, B – 89 - 80%, C – 79 - 70%, D – 69 - 60%, E – 59 - 50%. Kredity sa neudelia študentovi, ktorý nedosiahne minimálne 50%.
maďarský jazyk alebo slovenský jazyk
I. Mikrobiológia, genetika, antropológia
I/1. Általános mikrobiológia. Bevezetés a mikrobiológiába, a mikrobiológia szakterületei, a mikrobák szerepe, jelentősége a világban.
I/2. A mikrobiológia története. Rövid történeti áttekintés – a mikrobiológia története: ókor, középkor, újkor. Rendszertan.
I/3. Baktériumok, vírusok, prionok, viroidok.
I/4. Az eukarióta sejt genetikai szerveződése.
A reprodukció folyamata, mitózis, meiózis, a genetikai információ átvitele – rekombináció, fúzió, extrakromoszomális struktúrák
I/5. Gyakorlati mikrobiológia. Táptalajok készítése, felosztása, a tenyésztés feltételei, sterilizáló módszerek.
I/6.A genetika története. A genetika kezdetei. A DNS-el és génekkel kapcsolatos felfedezések. Modern módszerek a genetikában (PCR, szekvencia analízis, klónozás)
I/7. Kromoszómák. A kromoszómák funkciója és felépítése. Kromoszómaelmélet. Kariotipizálás.
I/8. A nem genetikai meghatározása. A nemek determinációja (XX-XO, XX-XY és ZZ-ZW). A nemi kromoszómák atipikus esetei. A nemi kromoszómák génjeiben lokalizált jegyek öröklődése.
I/9. Örökletes és nem öröklődő változékonyság. Mutációk- a mutációk típusai. Génmutációk. Kromoszóma aberrációk. Genóm mutációk.
I/10. A sejtmagon kívüli öröklődés. A sejtmagon kívüli öröklődés megjelenési formái. Plazmidok. A mitokondriális- és plasztisz DNS által meghatározott öröklődés.
I/11. Populációgenetika. Hardy – Weinbergov törvény. Populációdinamika. Drift. Genetikai variabilitás a populációban. Genetikai izolátumok. Szelekció (természetes szelekció, szexuális szelekció, mesterséges szelekció)
I/12. Genetikai jelenségek vizsgálata családfában. Lókusz, gén, allél. Allélok közötti viszonyok. Genetikai modellorganizmusok. Vizsgálati lehetőségek a humángenetikában. Családfa-analízis. Genetikai prognózis.
I/13. Az evolúcióbiológia tudománytörténete. Az evolúcióbiológia tudománytörténete Darwin előtt
Az evolúcióbiológia tudománytörténete Darwin után
Fajkeletkezés. Speciáció.
I/14. Az evolúció bizonyítékai és a datálási módszerek. Az evolúció fejlődéstani bizonyítékai. Atavizmusok. Csökevényes szervek. Az evolúció anatómiai bizonyítékai. Az evolúció sejtbiológiai, molekuláris biológiai és genetikai bizonyítékai. Az evolúció etológiai, pszichológiai és patológiai bizonyítékai, valamint a közvetlen bizonyítékok. Leletek datálási módszerei.
I/15. Az ember kialakulása. Hogyan alakult ki az ember? – mt-MRCA és Y-MRCA elmélet és
a többi származáselmélet.
I/16. Kultúrák. Az Olduván kultúra. Abbevilli (chelles-i) és Acheuléen kultúra. Moustiérien, Aurignacien, Solutréen és Magdalénien kultúra.
I/17. A főemlősök. A főemlősök általános jellemzése.
A korai emberfélék és Australopitecusok.
A Homo nem.
I/18. Antropometriai vizsgálatok. Statikus antropometriai méretek. Dinamikus antropometriai méretek. A bőrlécrendszer. A fej morfológiája.
II. Geológia a ökológia
II/1. A Föld általános jellemzése, litoszféralemezek tektonikája
II/2. Magmatizmus.
II/3. Az üledékes rendszer
II/4. Metamorfizmus. A Föld mint rendszer. Vulkáni formák
II/5. Általános ásványtan
II/6. Kristályrendszerek és kristályosztályok
II/7. Fontos ásványok és ásványcsoportok. A Bowen-féle kiválási sor
II/8. Fontos kőzetek
II/9. A földtani idő. A sztratigráfia alapjai. A fő egységek időhatárai. Archaikum, proterozoikum
II/10. Paleozoikum, mezozoikum és kainozoikum. A növényvilág fejlődése a paleozoikumtól
II/11. Az ökológiai tényezők.
A tényezők áttekintése, ökológiai fontosságuk. A limitáló tényezők, a tényezők kölcsönhatása. A szárazföldi és a vízi környezet és a talaj fő ökológiai tényezői.
II/12. Válaszreakciók, tolerancia, adaptáció. Ökológiai tér, ökológiai niche.
II/13. Populációk – demográfiai jellemzők (számosság, sűrűség, szaporodás, koreloszlás, mortalitás, migráció, oszcilláció, fluktuáció). A populáció növekedése, r és K stratégia.
II/14. Fajok közötti kapcsolatok. Neutrális, pozitív, negatív
II/15. Biocönózis. A biocönózis kvantitatív és strukturális tulajdonságai. Vertikális és horizontális struktúra. Primér és szekundér biocönózisok, ekotónok.
Szukcesszió, klimax. A fajok sokszínűsége, a dominanciagörbék, diverzitás és kiegyensúlyozottság.
II/16. Ökoszisztéma. Az ökoszisztéma összetevői és struktúrája. A szintézis és a lebontás folyamatai az ökoszisztémában. Trofikus struktúra, trofikus szintek, élelmiszerláncok, ökológiai pramisok. Az ökoszisztéma energia áramlása, az energia belépése és átalakulása. Primér és szekundér produkció, asszimiláció, respiráció, az energiaátalakulás hatásfoka.
II/17. Gáz ciklusok és üledékes ciklusok. A ciklusok jellemzése. Gáz-ciklusok: C, N, O, víz. Üledékes ciklusok: P, S, biogén elemek
II/18. A mezőgazdaság. A mezőgazdaság kialakulása és fejlődése. A kultúrnövények kialakulásának génközpontjai és felosztásuk
II/19. A gazdasági állatok. A gazdasági állatok háziasítása, fajtáik kialakulása és azok fejlődése.
II/20. A talajművelés. A talajművelés típusai. A vetésforgó és a vetésterv, mint a növénytermesztés optimalizációjának alapjai. Vegyszerek használata a növénytermesztésben és hatásuk a környezetre.
II/21. Modern technológiák. A növénytermesztés fő intenzifikációs faktorai és hatásuk a környezetre. A legfontosabb gazdasági állatok tenyésztésének modernizációja, a „welfare“ tenyészetek alapelvei.
III. A biológia módszertana
III/1. A biológia tanár. A biológia tanár személyisége. A biológia tanár műveltsége. A biológia tanár élethosszig tartó művelődése.
III/2. A tanuló. A tanuló elméleti ismeretei biológiából. A tanuló kulcskompetenciái. A tanuló motivációja.
III/3. A biológia tananyaga. Mutassa be az alapiskola felső tagozatos osztályainak (5.-9. osztályos) tananyagának egy-egy (választott) tematikus egységének feldolgozását: nevelési, oktatási feladatait, alkalmazott módszereit, eszköztárát!
III/4. A biológia tanár felkészülése a biológia órára – alapiskolák, gimnáziumok, szakközépiskolák – az óra felépítése. Elméleti-, írásbeli, és technikai felkészülés.
III/5. A tanítási órák típusai. Motivációs órák. Expozíciós órák – melyek az új ismeretek elsajátítására irányulnak. Fixációs órák – a tudásanyag rögzítése. Evalvációs órák – a vizsgáztatásra és a tudásszint felmérésére szolgáló órák.
III/6. Szervezési formák a biológia tanításában. Felosztás, általános jellemzés, óratípusok: tantermi oktatás, specializált tantermekben (laboratórium, számítástechnikai terem, stb.), tantermeken kívüli oktatás (múzeum, ZOO, stb.).
III/7. A terepen történő oktatás és nevelés. Felosztás, általános jellemzés, óratípusok: séta exkurzió (tanulmányi kirándulás), kirándulás.
III/8. A tanulók száma az oktatási folyatban. Frontális (tömeges) oktatási forma. Csoportos oktatási forma. Individuális oktatási forma.
III/9. A biológia oktatásának információs-receptív módszerei – fogalma, felosztása. A módszer általános jellemzése – előadás demonstrációval, leírás, elbeszélés, magyarázat. Egy tananyag példáján mutassa be, hogy hol és hogyan alkalmazná.
III/10. A biológia oktatásának párbeszéden alapuló módszerei. Általános jellemzés és felosztása – a párbeszéd módszere demonstrációval, heurisztikus, szabad munkabeszélgetés. Egy tananyag példáján mutassa be, hogy hol és hogyan alkalmazná.
III/11. A biológia oktatásának kutatáson alapuló módszerei: Megfigyelés, kísérlet, projekt – általános jellemzés, szerepe, feladata és felosztása. Egy tananyag példáján mutassa be, hogy hol és hogyan alkalmazná.
III/12. Az irodalommal való munka a biológia oktatásában. Az információk másodlagos forrásai – tankönyvek, képes határozók, határozókönyvek, térképek, magyarázó szótárak, lexikonok, stb. Az információk elsődleges forrásai – tudományos publikációk, monográfiák, konferenciakötetek, előadások, stb.
III/13. A biológia oktatásának didaktikai eszközei. Az IKT a biológia oktatásában. Taneszközök. Laboratóriumi segédeszközök. Élő anyag.
III/14. A tanóra célja és a számonkérés módszerei. A megszerzett tudás, készségek és szokások értékelése, ellenőrzése és számonkérésének lehetőségei az alapiskolákon, gimnáziumokban és egyéb középiskolákon.
III/15. A biológia aktuálisan elfoglalt helye az SZK oktatási rendszerében. A biológia az állami oktatási program és az iskolai oktatási programban. A biológia jelenlegi helyzete az alapiskolák és középiskolák tanterveiben. A strukturális és koncepcionális változások okai. Az iskolareformot követő változások a biológia és a természetrajz oktatásában.
III/16. Az oktató-nevelő munka tervezése. A biológia didaktikai rendszere, kötelező és nem kötelező tantárgyak. A biológiai oktatás céljai az alapiskolán és gimnáziumokban (finális, időszakos, részleges). Éves tanterv, tematikus terv.
III/17. A nevelési szempontok megvalósítása a biológia és a természetrajz oktatásában – szexuális nevelés, családra való nevelés, egészségügyi nevelés, környezeti nevelés a biológiában – alkalmazásuk lehetőségei az alapiskolák és gimnáziumok tananyagában.
III/18. A tehetséggondozás. Biológus klubok az alapiskolákon, gimnáziumokban, szakközépiskolákon. Biológiai versenyek. Iskolán kívüli aktivitások.
Absolvent odboru učiteľstvo biológie (v kombinácii) prostredníctvom predmetov odboru ovláda základný obsah disciplín svojej špecializácie, princípy jeho štruktúry, je oboznámený s metodológiou produkcie obsahu odboru a jeho širšími prírodovednými ale aj kultúrnymi a sociálnymi súvislosťami. S týmto obsahom dokáže narábať ako s produktom ľudskej (vedeckej) činnosti, a v tomto kontexte ho dokáže projektovať pre didaktické zámery a účely. Okrem zvládnutia učiteľskej spôsobilosti je schopný participovať na vývoji metodických materiálov pre výučbu biológie.
Odporúčaná literatúra je uvedená v informačných listoch povinných predmetov.
Teoretická časť štátnej skúšky z príslušného aprobačného predmetu formou kolokviálnej skúšky, otázky sú formulované v podobe širšie koncipovaného problému, možno súvisiaceho s diplomovou prácou, ktorého riešenie od študenta vyžaduje znalosť poznatkov, uvedených v tézach ku štátnej skúške. Tieto vychádzajú z odborovo didaktického kontextu odboru. Ústna odpoveď študenta z obsahu povinných predmetov tvoriacich obsah študijného programu, ktorú hodnotí komisia pre štátne záverečné skúšky. Výsledné hodnotenie: A – 100 – 91%, B – 90 – 81%, C – 80 – 71%, D – 70 – 61%, E – 60 – 51%.
slovenský jazyk a maďarský jazyk
Integrácia poznania obsahu poznatkov jednotlivých predmetov vysokoškolského štúdia a širších súvislostí teoretického zázemia aprobačného predmetu chémia, podľa téz k štátnej skúške. Integrácia teórie a praxe na príklade riešenia nastoleného problému. Odborná komunikácia a argumentácia.
Tézy štátnej skúšky sú z nasledujúcich oblastí:
Všeobecná didaktika chémie
Špeciálna didaktika chémie
Technika a didaktika školských chemických pokusov
Vybrané kapitoly z chémie.
Absolvent je spôsobilý vykonávať samostatnú, koncepčnú a tvorivú vyučovaciu činnosť v oblasti predmetu Chémia. K riešeniu aktuálnych vedecko-výskumných aspektov a problémov edukácie v danom odbore pristupuje na základe širších prírodovedných a pedagogicko-psychologických súvislostí vyúsťujúcich aj do ich didaktických aplikácií vzhľadom na spôsobilosť pôsobiť v oblasti vzdelávania a ďalšieho vzdelávania učiteľov základných, stredných aj vysokých škôl.
Smernica rektora Univerzity J. Selyeho Komárno o úprave, registrácii, sprístupnení a archivácii záverečných prác na Univerzite J. Selyeho. - Vždy aktuálne vydanie Smernice
KATUŠČÁK, D. (2008) : Ako písať záverečné a kvalifikačné práce. - 5. vyd. - Nitra : Enigma, 164 s. - ISBN 978 80 89 132 45 4
ALBERT, S. (2001) : Písanie záverečnej práce. Košice, Technická univerzita – 47 s. - ISBN 80 709 9727 3
Vypracovaná diplomová práca, kladné posudky od vedúceho a oponenta diplomovej práce, úspešná obhajoba diplomovej práce.
slovenský jazyk a maďarský jazyk
Študent si povinne zapíše predmet Diplomová práca s obhajobou len z tej predmetovej špecializácie (t.j. z jednej zo svojej kombinácie) - z ktorej sa prihlásil na tému záverečnej práce.
1. Administrácia a druhy záverečných prác.
2. Štruktúra záverečnej práce.
3. Formálna úprava a usporiadanie jednotlivých častí záverečnej práce.
4. Citácie a bibliografické odkazy, použitá odborná literatúra.
5. Stav doterajších poznatkov vo vybranej téme.
6. Formulácia pracovnej hypotézy, cieľov, úloh.
7. Metodika spracovania témy.
8. Analýza výsledkov a ich spracovanie. Diskusia dosiahnutých výsledkov.
9. Závery a prílohy záverečnej práce.
10. Predkladanie záverečnej práce, licenčná zmluva, čestné prehlásenie.
Študent bude schopný tvorivo pracovať vo svojom odbore, samostatne získavať teoretické a praktické poznatky založené na súčasnom stave vedy a tvorivo ich uplatňovať a používať, bude spôsobilý samostatne vysvetliť a riešiť náročné úlohy, bude schopný spoznávať, vysvetliť a riešiť daný problém alebo podať vlastné riešenie problému, bude schopný zhodnotiť dosiahnuté výsledky, ich prínos a praktické využitie. Študent vypracovaním záverečnej práce preukáže schopnosť samostatne a tvorivo pracovať s odbornou literatúrou. Študent diplomovú prácu obhájiť pred komisiou pre štátne záverečné skúšky.
Uvedená v informačných listoch povinných a povinne voliteľných predmetov, tvoriace jadro študijného odboru.
Kultúrno a sociálnoantropologické súvislosti výchovy a vzdelávania, sociologická interpretácia detstva a mládeže, metodológia tvorby sociálnovedného poznania, modely kognitívneho vývinu a kognitívnej socializácie, modely personálneho a sociálneho vývinu detí a mládeže, poruchy vývinu v tejto oblasti. Projektovanie a reflexia výučby v triede.
Kolokviálna skúška z oblasti teoretického poznania študijného odboru, ktorú hodnotí komisia pre štátne záverečné skúšky. Výsledné hodnotenie: A – 90 -100%, B – 80 -89%, C – 70 -79%, D – 60 - 69%, E – 50 -59%.
maďarský a slovenský
Tézy:
MGR – államvizsga tézisek - 2018
1. Výklad motivácie
2. Definícia učenia sa
3. Učebné štýly
4. Hodnotenie a meranie žiakov
5. Definovanie pedagogického výskumu
6. Empirické výskumné metódy
7. Komparatívna pedagogika v systéme vied
8. Pedagogické programy
9.Taxonomie
10. Školský systém
11. Funkcie a typológia škôl
12. Technológia vzdelávania
13. Triedenie a charakteristika porúch učenia sa
14. Výskyt porúch učenia sa a integrácia, inklúzia
15. Kultúrny pohľad etnografických vied - kulturálna a sociálna antropologia, európska etnológia ai.
16.Personálna a sociálna vychova v histórii pedagogiky
17. Metodika personálnej a sociálnej výchovy)
18. Význam psychológie osobnosti v edukácii
Absolvent odboru Učiteľstvo akademických predmetov prostredníctvom predmetov spoločného sociálnovedného, pedagogického a psychologického základu učiteľstva ovláda základný obsah disciplín svojej špecializácie, princípy jeho štruktúry, je oboznámený s metodológiou produkcie obsahu odboru a jeho širšími kultúrnymi a sociálnymi súvislosťami. S týmto obsahom dokáže narábať ako s produktom ľudskej (vedeckej) činnosti, a v tomto kontexte ho dokáže projektovať pre didaktické zámery a účely. Okrem zvládnutia učiteľskej spôsobilosti (projektovania, realizácie a reflexie výučby v triede) je schopný participovať na vývoji metodických materiálov pre výučbu.