Študijná literatúra uvedená v pri zadaní témy.
Obhajoba záverecnej práce, ktorú hodnotí komisia pre štátne záverečné skúšky. Výsledné hodnotenie: A – 100 - 90%, B – 89 - 80%, C – 79 - 70%, D – 69 - 60%, E – 59 - 50%. Kredity sa neudelia študentovi, ktorý nedosiahne minimálne 50%.
maďarský jazyk alebo slovenský jazyk
Odovzdaná práca obsahuje časti podľa aktuálnej smernice rektora o záverečných prácach.
Študent prezentuje základné vedomosti , návyky a zručnosti teoretického a praktického zvládnutia prác súvisiacich s plánovaním, realizáciou výskumu v biológii a publikovania výsledkov.
Študijná literatúra uvedená v informačných listoch povinných predmetov.
Botanika, Fyziológia rastlín, Zoológia, Histológia a cytológia, Biochémia a molekulárna biológia, Genetika, Antropológia, Fyziológia živočíchov a človeka, Chémia
Ústna odpoveď študenta, ktorú hodnotí komisia pre štátne záverečné skúšky. Výsledné hodnotenie: A – 100 - 90%, B – 89 - 80%, C – 79 - 70%, D – 69 - 60%, E – 59 - 50%. Kredity sa neudelia študentovi, ktorý nedosiahne minimálne 50%.
maďarský jazyk alebo slovenský jazyk
I. Systematika rastlín, živočíchov a húb
I/1.Predmet systematiky a taxonómie. Stavba a princípy botanického a zoologického systému; nomenklaturické pravidlá, systematické kategórie a ich hierarchia. História systematickej vedy. Endosymbióza a fylogenéza.
I/2. Riasy (Algae) – Charakteristika - základná charakteristika, typy stielok, spôsoby rozmnožovania, rodozmena, ekológia, systematické triedenie – základné oddelenia prokaryotických siníc Cyanobacteria; eukaryotických skupín ríše Protozoa, Chromista a Plantae skupín, ich triedy, rady a hospodársky dôležití zástupcovia. Ich význam pre prírodu a človeka.
I/3. Hubové organizmy skupín Plasodiophoromycota, Oomycota).a huby skupín Chytridiomycota a Zygomycota – všeobecná charakteristika, rozmnožovanie, systém, dôležitejšie rady a ich významní zástupcovia, ich využitie a význam pre prírodu a človeka.
Bazídiové huby (Basidiomycota),všeobecná charakteristika, rozmnožovanie, systém, dôležitejšie rady a ich významní zástupcovia, ich využitie a význam pre prírodu a človeka.
I/4.Vreckaté huby, lišajníky, a konidiové huby (Ascomycota, Lichenes a Deuteromycetes), všeobecná charakteristika, rozmnožovanie, systém, dôležitejšie rady a ich významní zástupcovia, ich využitie a význam pre prírodu a človeka.
I/5. Vyššie rastliny (Embryophyta).Charakteristika oddelení machorastov (Bryophyta) – fylogenetické vzťahy k stielkatým a telómovým rastlinám, systematické triedenie, významní zástupcovia, ekológia, význam pre prírodu a človeka. Oddelenia výtrusných cievnatých rastlín: plavúňorasty (Lycopodiophyta), prasličkorasty (Equisetophyta), sladičorasty (Polypodiophyta) – všeobecná charakteristika, spoločné znaky rodozmeny izospórických a heterospórických typov, význam, rozšírenie a najvýznamnejší recentní zástupcovia. Oddelenia nahosemenných rastlín – základná charakteristika, zvláštnosti rodozmeny, pôvod, základné triedenie. Borovicorasty (Pinophyta) – najdôležitejšie znaky oddelení, pôvod, rozšírenie, hospodársky významné rady a ich zástupcovia.
I/6. Krytosemenné rastliny (Magnoliophyta) – charakteristika, zvláštnosti rodozmeny, pôvod, zastúpenie na zemskom povrchu, základy systému. Všeobecná charakteristika dvojklíčnolistových rastlín (Dicotyledeonopsida Magnoliopsida) a jednoklíčnolistových rastlín (Monocotyledeonopsida Liliopsida) – všeobecná charakteristika, základné princípy ich delenia na podtriedy, porovnanie krytosemenných s nahosemennými, porovnanie tried krytosemenných medzi sebou.
I/7. Dvojklíčnolistové rastliny podtried Magnoliidae, Ranunculidae, Caryophyllidae, Hamamelididae; základné znaky radov, významné čeľade a ich typickí zástupcovia.
I/8.Dvojklíčnolistové rastliny podtriedy Rosidae, základné znaky radov, významné čeľade a ich typickí zástupcovia.
I/9. Dvojklíčnolistové rastliny podtried Dillenidae, Lamiidae, Asteridae; základné znaky radov, významné čeľade a ich typickí zástupcovia.
I/10. Jednoklíčnolistové rastliny podtried Alismatidae, Aridae, Liliidae, Zingiberidae, Commeliniidae, Arecidae; základné znaky radov, významné čeľade a ich typickí zástupcovia.
I/11. Charakteristika živočíšnych jednobunkovcov – Taxónov Microsporidia, (Myxosporidia), Choanozoa, Amoebozoa, Retaria (Foraminifera, Radiolarisa), Heliozoa, Euglenozoa (Kinetoplastea), Metapoda, Apicomplexa (Sporozoa),Ciliata Zvláštnosti bunky na úrovni živočíšneho jedinca a druhu. Charakteristika prvokov z hľadiska anatomickej stavby, systému a ekológie. Najdôležitejšie voľne žijúce a parazitické druhy.
I/12.Charakteristika kmeňov Metazoa. Parazoa a Eumetazoa. Pôvod skupiny Metazoa. Charakteristika, morfológia, životný cyklus. Systém, príklady zástupcov, význam skupín Placozoa, Porifera, Cnidaria. Ctenophora.
I/13. Vývojová línia Eumetazoa. Bilateria. Platyzoa kmeň Plathelminthes. Všeobecná charakteristika, tried Turbellaria, Trematodes, Cestodes,, Rotatoria. Acanthocephala. Gastrotricha. Charakteristika, morfológia, životný cyklus. Systém, príklady zástupcov, význam.Významné parazitické druhy a ich životné cykly.
I/14. Kmene skupiny Lophotrochozoa. Molluscula Polyplacohpora. Monoplacophora. Gastropoda. Cephalopoda. Bivalvia. Scaphopoda. Charakteristika, morfológia, životný cyklus. Systém, príklady zástupcov, význam.
I/15. Kmene skupiny Lophotrochozoa. Annelida, Nemertea. Entoprocta. Sipuncula. Echiura. Chaetognatha, Phoronida Brachiopoda. Bryozoa Charakteristika, morfológia, životný cyklus. Systém, príklady zástupcov, význam.
I/16.Kmene skupiny Ecdysozoa.
Nematoda, Nematomorpha Kinorhyncha, Priapulida, Onychophora. Tardigrada Charakteristika, morfológia, životný cyklus. Systém, príklady zástupcov, význam.
I/17. Ecdysozoa. Kmeň Arthropoda.
Chelicerata, Crustacea. Myriopoda, Hexapoda Charakteristika, morfológia, životný cyklus. Systém, príklady zástupcov, význam pre človeka a prírodu.
I/18. Kmene Deuterostomata .
Hemichordata. Echinodermata. Cephalocordata. Tunicata (Urochordata) Charakteristika, morfológia, životný cyklus. Systém, príklady zástupcov, význam.
I/19. Chordata. Vertebrata.
Všeobecná charakteristika kmeňaVertebrata. Cyclostomata Chondrichthyes Charakteristika, morfológia, životný cyklus. Systém, príklady zástupcov, význam pre človeka a prírodu.
I/20. Vertebrata pokračovanie.
Crossopterygii. Dipneusti.
Actynopterygii. Charakteristika, morfológia, životný cyklus. Systém, príklady zástupcov, význam pre človeka a prírodu.
I/21. Amphibia. Všeobecná charakteristika triedy Amphibia .
Caudata. Gymnophiona. Anura. Charakteristika, morfológia, životný cyklus. Systém, príklady zástupcov, význam pre človeka a prírodu.
I/22. Reptilia. Testunides, Crocodylia. Squamata Charakteristika, morfológia. Systém, príklady zástupcov, význam pre človeka a prírodu.
I/23. Aves .
Paleognathae Neognathae. Gaviformes. Podicipediformes. Pelecaniformes. Sphenisciformes. Ciciniformes.
Anseriformes. Charakteristika, morfológia. Systém, príklady zástupcov, význam pre človeka a prírodu.
I/24. Aves.
Falconiformes. Galliformes. Gruiformes.Charadriformes Columbiformes. Cuciliformes. Charakteristika, morfológia. Systém, príklady zástupcov, význam pre človeka a prírodu.
I/25. Aves.
Strigiformes. Caprimulgiformes. Apodiformes. Coraciformes. Piciformes Passeriformes Charakteristika, morfológia. Systém, príklady zástupcov, význam pre človeka a prírodu.
I/26. Mammalia.
Monotremata.Marsupialia Placentalia. Insectivora. Chiroptera. Primates. Charakteristika, morfológia. Systém, príklady zástupcov, význam pre prírodu a človeka.
I/27. Mammalia.
Carnivora. Pinnipedia. Cetacea. Proboscidea. Perissodactyla. Artiodactyla. Rodentia. Lagomorpha. Charakteristika, morfológia. Systém, príklady zástupcov, význam pre človeka a prírodu.
II. Anatómia, morfológia a fyziológia rastlín, živočíchov a človeka
II/1. Rastlinné pletivá – členenie, charakteristika a funkcie.
II/2. Tkanivá – členenie, charakteristika a funkcie.
II/3. Regulácie živých systémov - zabezpečujúce homeostázu a adaptáciu. Typy regulačných mechanizmov a ich princípy. Biorytmy.
II/4. Trávenie a enzýmy podieľajúce sa na trávení v jednotlivých úsekoch tráviacej sústavy. Vstrebávanie látok.
II/5. Fyziológia obehovej sústavy - Fyziológia krvi, hemokoagulácia. Fyziológia lymfy a tkanivového moku. Fyziológia lymfatického systému. Imunitné mechanizmy.
II/6. Fyziológia obehovej sústavy - Fyziológia srdca. Fyziológia obehovej sústavy – cievy a chlopne. Krvný tlak a meranie krvného tlaku.
II/7. Fyziológia dýchania. Princípy vonkajšieho a vnútorného dýchania živočíchov. Regulácia dýchania. Dýchacie reflexy.
II/8. Exkrečné orgány a ich mechanizmy účinku. Oblička a jej funkčná morfológia. Mechanizmus tvorby a regulácie moču. Neurálna a humorálna kontrola nefrónu. Stavba kože a jeho funkcia ako orgánu exkrécie.
II/9. Fyziologické funkcie endokrinnej sústavy a regulácie fyziologických dejov u stavovcov a človeka hormónami jej žliaz. Hypofýza a hypotalamus, a vzťah medzi nimi. Epifýza, týmus, štítna žľaza, prištítne telieska, pankreas, nadobličky, samičie a samčie pohlavné žľazy.
II/10. Regulačné funkcie nervovej sústavy u stavovcov. Neuróon, vznik vzruchu, vedenie vzruchu a odovzdanie vzruchu. Reflex. Fyziológia centrálnej a obvodovej (periférnej) nervovej sústavy. Stresova teória J. Selyeho, jeho fyziologické a biochemické mechanizmy.
II/11. Funkcie zmyslových orgánov. Fyziológia zraku. Fyziológia sluchu a rovnováhy. Fyziológia čuchu, chuti a hmatu.
II/12. Fyziológia oporno-pohybového systému. - Fyziológia kostí. Fyziológia svalovej činnosti. Mechanizmus kontrakcie a relaxácie priečne pruhovaného svalu.
II/13. Rastlinné orgány – vegetatívne. Koreň. Funkcie, primárna a sekundárna stavba, stavba koreňového vrcholu. Príklady tvarových a funkčných metamorfóz. Rozkonárovanie koreňa, koreňové sústavy.
II/14. Rastlinné orgány – vegetatívne. Stonka. Funkcie, rozkonárovanie stonky, primárna a sekundárna stavba, tvarové a funkčné metamorfózy, rastový vrchol, druhotné zhrubnutie, a jeho typy, drevo, lyko, fylogenéza stonky.
II/15. Rastlinné orgány – vegetatívne. List. Funkcie, základné morfologické znaky, anatomická stavba listu, príklady tvarových a funkčných metamorfóz. Morfológia listovej čepele, jednoduché a delené listy, metamorfózy listov, typy listov, listová báza, listová stopka, listová čepeľ, vnútorná stavba listu, pletivá, žily a žilnatina.
II/16. Rastlinné orgány generatívne – kvet. Morfológia kvetu, kvetný obal, neúplný kvet, tyčinky a plodolist, súkvetia, jednoduché, zložené.
II/17. Fotosyntéza, dýchanie, dusík a jeho metabolizmus, jej princíp, podmienky, priebeh – fyzikálne, biochemické a fyziologické procesy, aeróbne a anaeróbne dýchanie, dusík v rastlinách, metabolizmus dusíka význam pre prírodu a človeka.
II/18. Výživa a vodný režim rastlín. Príjem a výdaj látok bunkou a rastlinou. Výživa rastlín, pôda a výživa, pôda a vodný režim, pohyb vody, asimilátov a rozpustených látok v bunke a v tele rastliny. Význam pre prírodu a človeka.
II/19. Rast a vývin rastlín. Rast, rastlinné hormóny. Ontogenéza rastlín, regulátory rastu, korelačné vzťahy rastlín.
II/20. Rast a vývin rastlín –rastové fázy. Fáza kľudu, klíčenie, vegetatívna fáza, reproduktívne fázy. Pohyby rastlín.
II/21. Rastlinné orgány generatívne – semeno, plod. Opelenie, oplodnenie, embryo, embryogenéza, vyživovacie pletivá, osemenie, dormancia, typy klíčenia, typy plodov.
III. Chémia, biochémia, molekulárna biológia a základy genetiky
III/1. Atóm. Štruktúra atómu a.
periodicita vlastností chemických prvkov. História vzniku a vývoja periodickej sústavy.
III/2. Teória chemickej väzby. Chemická väzba. Typy chemických väzieb. Koordinačná väzba. Vodíková väzba.
III/3. Kyseliny a zásady. Prehľad najjednoduchších anorganických a organických kyselín a zásad. Soli vznikajúce reakciou kyselín a zásad.
III/4. Roztoky. Disociácia roztokov kyselín, zásad a solí. Protolýza. Disociácia kyselín, zásad a solí vo vodných roztokoch. Autoprotolýza vody. Pojem pH.
III/5. Organická chémia. Jednoduchá a násobná väzba. Väzby σ a π. Prehľad najjednoduchších organických zlúčenín.
III/6. Biogénne prvky - Charakteristika vlastností biologicky významných makroprvkov. Charakteristika vlastností mikrobiogénnych prvkov pre rastliny a pre živočíchov a človeka.
III/7. Anorganické zlúčeniny - Charakteristika vlastností biologicky významných anorganických zlúčenín – vody, zlučenín fosforu, a zlučenín dusíka.
III/8. Štruktúra a funkcia biomakromolekúl v bunke – sacharidy, bielkoviny, lipidy a nukleové kyseliny.
III/9. Metabolizmus sacharidov, tukov a dusíkatých látok.
III/10. Transmembránový transport - Biochémia membránového transportu ionov a iných látok. Osmóza. Difúzia. Endocytóza. Pinocytóza.
III/11. Katalýza a metabolizmus - Energetika biochemických reakcii v bunke, biochemizmus a klasifikácia enzýmov. Krebsov cyklus.
III/12. Molekulárna biológia.
Replikácia molekúl DNA. Transkripcia. Genetický kód a translácia.
III/13. Mendelistická dedičnosť. Mendelov I., II. a III. zákon dedičnosti.
III/14. Bunka. Bunková teória, mikroskopická a submikroskopická štruktúra bunky. Prokaryotická a eukaryotická bunka. Rastlinná a živočíšna bunka.
III/15. Bunkový cyklus a bunkové delenie – mitóza a meióza, princíp, priebeh, rozdiely, význam pre prírodu a človeka. Bunkový cyklus.
III/16. Dilemy súčasnej bioetiky. Hlavné problémy bioetiky a spôsoby ich riešenia, problematika interrupcii, antikoncepcie a etiky životného prostredia.
Absolvent odboru učiteľstvo biológie (v kombinácii) prostredníctvom predmetov odboru ovláda základný obsah disciplín svojej špecializácie.
Literatúra je zadávaná individuálne podľa spracovanej témy.
Hogyan írjunk szakdolgozatot? / Umberto Eco ; Beatrix Klukon : Kairosz, 1987. - 256 s. - ISBN 963 9137 53 7. Ako písať záverečné a kvalifikačné práce : Ako písať: bakalárske práce, diplomové práce, dizertačné práce, špecializačné práce, habilitačné práce, seminárne a ročníkové práce, práce študentskej vedeckej a odbornej činnosti, ako urobiť bibliografické odkazy, ako citovať tradičné a elektronické dokumenty / Dušan Katuščák. - 5. vyd. - Nitra : Enigma, 2007. - 164 s. - ISBN 978-80-89132-45-4.
Ako písať záverečné a kvalifikačné práce / Dušan Katuščák. - 3. vyd. - Nitra : Enigma, 2004. - 163 s. - ISBN 80 89132 10 3.
Aktuálna smernica rektora o úprave, registrácii, sprístupnení a archivácii záverečných prác na Univerzite J. Selyeho.
Vypracovanie, odovzdanie a úspešná obhajoba (minimálne 1 posudok od vedúceho alebo oponenta bakalárskej práce, ktorý nie je hodnotený známkou Fx) práce.
Formu, štruktúru a rozsah bakalárskej práce definuje príslušná smernica rektora o úprave, registrácii, sprístupnení a archivácii záverečných prác na Univerzite J. Selyeho. Autor je povinný vyhodnotiť pramene a zdroje viažuce sa k téme, opísať priebeh vlastného výskumu a vyvodiť z analýzy závery. Počas obhajoby reaguje na pripomienky školiteľa a oponenta a odpovedá na otázky členov štátnicovej komisie.
Poslucháč dokáže spracovať výsledky vlastného výskumu, je schopný logicky argumentovať v diskusii. Študent je schopný vytvoriť vedecký text. Študent vypracovaním záverečnej práce preukáže schopnosť samostatne a tvorivo pracovať s odbornou literatúrou. Študent bakalársku prácu obháji pred komisiou pre štátne záverečné skúšky.
Uvedená v informačných listoch povinných a povinne voliteľných predmetov, tvoriace jadro študijného odboru.
Úvod do štúdia dejepisu, Pomocné vedy historické; Dejiny praveku a staroveku, Všeobecné dejiny stredoveku 1, Všeobecné dejiny stredoveku 2, Dejiny Uhorska a národov žijúcich v Uhorsku 1 Metodika vyučovania dejepisu, Dejiny Uhorska a národov žijúcich v Uhorsku 2, Dejiny Uhorska a národov žijúcich v Uhorsku 3., Všeobecné dejiny novoveku 1, Všeobecné dejiny novoveku 2, Podoby mulietnicity v Hornom Uhorsku (1526–1780), Všeobecné dejiny dvadsiateho storočia 1, Všeobecné dejiny dvadsiateho storočia 2, Dejiny Slovenska 1., Dejiny Slovenska 2, Dejiny holokaustu, Dejiny druhej svetovej vojny
Ústna odpoveď študenta z jadra študijného odboru,, ktorú hodnotí komisia pre štátne záverečné skúšky. Výsledné hodnotenie: A – 90 -100%, B – 80 -89%, C – 70 -79%, D – 60 - 69%, E – 50 -59%.
maďarský alebo slovenský
Államvizsga témakörök_2019_Bc
Egyetemes történelem
Őskor, Ókor
Az emberi evolúció alapfogalmai, az ember őskori fejlődésének fontosabb állomásai
Az ókori keleti államok jellegzetes vonásai: társadalom, vallás, hatalmi viszonyok stb. (Mezopotámia államai és népei, Egyiptom, Perzsia, India, Kína, Izrael)
Az ókori Görög világ története (a görög történelem korszakai, azok jellemzése, Athén fejlődése, Spárta, a perzsa háborúk, a peloponnészoszi háború, a hellénizmus, a görög művelődés, tudomány, mitológia)
Róma a királyság és a köztársaság korában (Róma alapítása, a királyság időszaka, a köztársaság intézményei, a polgárjogi küzdelmek, a pun háborúk, a köztársaság válsága, a polgárháborúk időszaka)
A császárkori Római Birodalom (a principátus és dominátus korszaka, a fontosabb dinasztiák és uralkodók, a kereszténység fejlődése)
Középkor
A Bizánci Birodalom a korai középkorban
A népvándorlás és a barbár államok létrejötte.
A Frank Birodalom a Merovingok és Karolingok alatt.
Az iszlám és az arab hódítás.
Skandinávia és a normann hódítások.
A császárság és pápaság küzdelme a középkorban, az invesztitúraharc.
A keresztes háborúk okai és története.
Anglia és Franciaország története a 11–15. században (a rendi monarchiák létrejötte és a százéves háború)
Az érett középkor gazdasága és társadalma (a mezőgazdaság forradalma, a városok létrejötte, az ipar és kereskedelem, a céhek).
A Német-római Császárság létrejötte és középkori története a Szász, a Száli, a Stauff, a Habsburg és a Luxemburg dinasztia uralkodása idején.
Koraújkor és újkor
A földrajzi felfedezések folyamata (1450-1600) és hatásai Nyugat-Európa társadalmára, gazdaságára, civilizációjára.
A Német-római Császárságban belső és külső viszonyai a 16. században, külön tekintettel a lutheri reformációra.
Az abszolutizmus mint államforma definíciója és változatai; az angliai abszolutizmus folyamata a Tudoroktól a Stuartokig, beleértve a király és a parlament konfliktusait.
Az alkotmányos rend fejlődésének folyamata Franciaországban (1789-1799).
Az első ipari forradalom lefolyása és hatásai; a hatások többszempontú vizsgálata Nagy-Britanniában és Németországban (1750-1900).
Az USA külpolitikája 1823-1918 között; az USA szerepe az első világháborúban.
Nemzetközi kapcsolatok az első világháború előtt és alatt. Az első világháború fő jellegzetességei nemzetközi politikai és hadászati szempontból.
Huszadik század
A versailles-i békerendszer
Az európai gazdaság, politika irányzatok, nemzetközi kapcsolatok a két háború között.
A fasizmus és nácizmus a két világháború között (Olaszország és Németország története)
A bolsevik forradalom és a sztálini Szovjetunió
A demokráciák a két világháború közötti időszakban (Nagy Britannia, USA)
A versailles-i rendszer felszámolása és a második világháborúhoz vezető út 1935–1939 (szövetségek, lokális konfliktusok, háborúk Európában, spanyol polgárháború, Anschluss)
A második világháború meghatározó mozzanatai (korszakolás, események, antifasiszta koalíció
A hidegháború definíciói és periódusai, valamint a hidegháború dinamikájának fogalma és jellege.
A két alapvető hidegháborús külpolitikai doktrína: a feltartóztatás és a détente jellemzése.
Az 1945 és 1991 közötti amerikai és szovjet hidegháborús külpolitikai doktrínák jellemzése (kivéve a feltartóztatást és a détente-ot)
Az 1945 és 1991 közötti hidegháborús nagyhatalmi kapcsolatok jellege, valamint a meghatározó hidegháborús külpolitikai döntések tipológiája.
Az 1945 utáni dekolonizáció összefüggései a hidegháborúval.
A holokauszt története
A keresztény – zsidó kapcsolattörténet főbb állomásai a huszadik század előtt
A nácik antiszemita politikájának gyökerei és gyakorlata 1919-ig
Az európai zsidóság sorsa a második világháború idején (gettók, táborok, holokauszt)
Nemzeti történelem
Középkor
A magyarság története az államalapítás előtt (származás, őshazák, a magyarság vándorlása és a honfoglalás, kalandozások).
Az államalapítás, Géza fejedelem és Szent István tevékenysége.
Az Árpád-kori Magyarország a 11. század közepétől a 13. század végéig (trónharcok és pogánylázadások, Szent László és Könyves Kálmán, III. Béla, II. András és az Aranybulla, IV. Béla és a tatárjárás, az utolsó Árpádok)
Magyarország felemelkedése az Anjouk és Luxemburgok idején.
A középkori Magyarország fénykora és krízise, a Hunyadiak és Jagellók kora.
Koraújkor
Mohács és az ország három részre szakadása, valamint az Erdélyi Fejedelemség kialakulása és szerepe e folyamatban (Mohács és következményei, I. Ferdinánd és I. János koronázása, polgárháború és a váradi béke, Buda elfoglalása, I. Ferdinánd reformjai, az 1541–1547. és 1552–1566. évi háborúk és következményeik)
A Habsburgok elleni rendi, vallási és országegyesítő mozgalmak Bocskai István és Bethlen Gábor idejében. (A tizenöt éves háború, a Bocskai-felkelés és okai, az „országgyarapító” fejedelem)
Rendi és országegyesítő politika a Magyar Királyságban a 17. század második felében és a török Hódoltság felszámolása (I. Lipót uralkodása; az 1663–1664. évi háború és következményei, Gubernium, Thököly Imre felkelése, az oszmánok kiűzése Magyarországról)
A II. Rákóczi Ferenc-féle szabadságharc története 1703-1711.
Újkor
Magyarország demográfiai fejlődése, társadalmi és nemzetiségi szerkezete a 18. században.
A Pragmatica sanctio jelentősége, következményei Magyarország Habsburg-monarchián belüli helye szempontjából.
Mária Terézia uralkodásának jellemzése. A korszak országgyűlései, háborúi. A felvilágosult abszolutizmus kezdetei
II. József uralkodása és rendeletei. A türelmi rendelet és a nyelvrendelet hatása Magyarország nemzeti mozgalmaira.
II. Lipót és I. Ferenc uralkodásának korszaka. A magyarországi jakobinus mozgalom. A napóleoni háborúk és Magyarország.
Magyarország nemzetiségi összetétele a 18-19. század fordulóján. A magyarországi nyelvtörvények. A magyar nyelvújítás és a nem magyar népek nemzeti mozgalmai.
Politikai programok, politikai pártok a reformkori országgyűléseken. Széchenyi István és Kossuth Lajos vitája.
A 1848-as magyar forradalom, az áprilisi törvények. A Battyhány-kormány és az Országos Honvédelmi Bizottmány működése. A horvátok, szlovákok, szerbek és románok mozgalmai.
A debreceni országgyűlés és a függetlenségi nyilatkozat. Kossuth kormányzói szerepe. A Szemere-kormány tevékenysége. A nemzetiségi kérdés és a szegedi nemzetiségi határozat.
A szabadságharc téli, tavaszi és erdélyi hadjárata. Komárom jelentősége. Az orosz intervenció és a világosi fegyverletétel következményei
A neoabszolutizmus korszaka: A Bach-rendszer jellemzése. Az 1861. évi országgyűlés és a provizórium időszaka. A Kossuth Lajos vezette emigráció tevékenysége, programja.
Az 1867. évi osztrák-magyar és az 1868. évi magyar-horvát kiegyezés. A dualizmus rendszere.
Modernizáció és a magyarországi társadalmi változások: iparosodás, vasútfejlesztés, urbanizáció, belső és külső migrációs folyamatok a dualizmus korában.
A dualizmus kori Magyarország politikai berendezkedése. A korszak magyarországi parlamenti pártjai és kormányai.
Nemzetiségi kérdés, nemzetiségi politika a kiegyezés kori Magyarországon. Az 1868. évi nemzetiségi törvény és a lex Apponyi.
Magyarország a világháborúban. Az első világháború éveinek bel- és külpolitikai változásai Magyarországon
Csehszlovákia története
Csehszlovákia megalakulása az első tervektől a határok és államszervezet megszilárdulásáig.
Csehszlovákia politikai rendszere a két világháború között.
Csehszlovákia gazdasága, gazdasági válság és annak társadalmi, politikai következményei.
A szlovák-kérdés az első csehszlovák Köztársaságban
A Csehszlovákia válsága és megszűnése 1938/39-ben.
Az önálló Szlovák Köztársaság (1939–1945).
A hazai és külföldi ellenállás küzdelme Csehszlovákia felújításáért a második világháború idején.
Csehszlovákia története 1945–1948 között és a csehszlovák nemzetállam kiépítésének kísérlete.
A kommunista hatalomátvétel és a sztálinizmus évei Csehszlovákiában (1948–1963)
A prágai tavasz és a husáki normalizáció évtizedei (1968–1989)
Alapozó tantárgyak
Bevezetés a történettudományba
A történetírás tárgya, céljai és módszerei. A történeti emlékezet formái a történeti megismerésben.
A forrástan meghatározása.. A forráskritika célja és módszerei.
A középkori történeti források típusai. Az okleveles kor elbeszélő forrásai.
Az új- és legújabb kor történeti forrásai. Az akta és az ügyirat. Naplók, útkönyvek, memoárok.
Leíró és összeíró statisztikai források A gazdasági statisztikák, adóösszeírások, népesség-összeírások, népszámlások jelentősége, felhasználása.
A jogalkotás és az igazságszolgáltatás forrásai. Országgyűlési iratok. Corpus Iuris Hungarici. Alkotmány, törvények, rendeletek. Az igazságszolgáltatás írásos forrásai.
A sajtó, mint történeti forrás a 18-20. században. A sajtótörténet korszakai.
A helytörténeti és nemzetiségtörténeti kutatások tárgya, módszertani sajátosságai és forrásadottságai.
Az oral history mint történeti forrás és módszer. Az oral history interjú típusai és az interjúkészítés fő szabályai.
Történelmi segédtudományok
A történelmi segédtudományok fogalma és rendszere
A kronológia alapfogalmai
A források feldolgozásával foglalkozó segédtudományok: paleográfia, szfragisztika
A diplomatika: az oklevelek belső és külső formai sajátosságai
A numizmatika és inszigniológia
A heraldika: a címerek definíciója, a mesteralakok és címerképek
A genealógia: származástani kutatások forrásai, módszertani sajátosságai.
Történeti földrajz
A Kárpát-medence természeti tájai (nagytájak, középtájak és kistájak)
A magyar állam fogalma és határai az egyes korszakokban (középkor, török hódoltság időszaka, 18-19. sz., 20. sz.)
A történeti Magyarország közigazgatás- és várostörténete (vármegyék, székek, kiváltságos területek és várostípusok az egyes korszakokban)
Módszertan
A történelem módszertan fogalma. Az ,,oktatási módszer” definíciója. Alapvető óratípusok a történelemtanításban. A történelmi tanulás/tanítási optimális típusai.
A korszerű iskolai történelmi tudás fogalma, tartalma és jellemzői. A történelmi ismeretek típusai és azok részletes jellemzői.
Az óratervezés elméleti (operacionalizáció, taxonomizáció) és gyakorlati tudnivalói.
A történelemtankönyv meghatározása és típusai. A történelemtankönyv didaktikai apparátusa és ennek jellemzői. A történelemtankönyv használatának elméleti és technikai vonatkozásai.
A történelmi térkép és típusai. A történelem térkép használatának elvi és technikai vonatkozásai.
Ajánlott irodalom
(csak tájékoztató jelleggel, nem fedi teljese mértékben a követelményeket)
Alapirodalom az egyetemes történelemhez
- Herber Attila-Martos Ida-Moss László-Tisza László: Történelem I-II. Tankönyv középiskolásoknak. Bp. 1992.
- Katus László: A középkor története. Bp., Pannonica-Rubicon, 2003.
- MÚCSKA, Vincent – DANIŠ, Miroslav – ŠEVČÍKOVÁ, Zuzana: Dejiny európskeho stredoveku I. Raný stredovek, Prešov, Vydavateľstvo Michala Vaška, 2006
--Vadász Sándor (szerk.): 19. századi egyetemes történelem 1789-1914. Osiris Kiadó, 2011.
--Horváth Jenő (szerk.): Világpolitikai lexikon 1945-2005. Osiris Kézikönyvek, Bp., 2005.
--Fischer Ferenc: A kétpólusúvilág 1945-1989. Dialóg Campus Kiadó, Bp.-Pécs, 2005.
--Németh István (szerk.): 20. századi egyetemes történet. I-II. kötet. Osiris, Bp., 2006.
- Ormos Mária – Majoros István: Európa a nemzetközi küzdőtéren. Osiris, Budapest, 2003.
--Katona András: Kora újkori egyetemes történelem (XV-XVIII. század). Nemzeti Tankönyvkiadó, Budapest, 2008.
--Vajda Barnabás: Hidegháború és európai integráció. Régi és új szempontok a 20. század második felének történeti értelmezéséhez. Selye János Egyetem Tanárképző Kara, Komárom, 2015.
Irodalom a nemzeti történelemhez
(csak tájékoztató jelleggel, nem fedi teljese mértékben a követelményeket)
- Kristó Gyula: Magyarország története (895–1301). Osiris tankönyvek. Bp. 2003.
- Engel Pál–Kristó Gyula–Kubinyi András: Magyarország története (1301–1526). Osiris tankönyvek. Bp. 2003.
- Draskóczy István : A tizenötödik század története. Magyar Századok. Bp. 2000.
- Pálffy Géza: A tizenhatodik század története. Magyar századok. Pannonica Kiadó. Budapest, 2000.
- Ágoston Gábor – Oborni Teréz: A tizenhetedik század története. Magyar századok. Pannonica Kiadó. Budapest, 2000.
- Hársfalvi Péter. Magyarország története a kései feudalizmus századaiban 1526-1790. Nemzeti Tankönyvkiadó. Budapest, 2001.
- Kosáry Domokos: Újjáépítés és polgáriasodás, 1711-1867 (Magyarok Európában III. kötet), Budapest (3 kiadásban) 1990. 1998, 2001.
- Ifj. Barta János: A 18. század története. Pannonica, Budapest, 2000.
- Estók János: Magyarország története 1849-1914. Nemzeti Tankönyvkiadó 2004.
- Csorba László: Tizenkilencedik század története. Budapest, 2000.
- Gergely András (szerk.): Magyarország története a 19. században, Osiris 2003.
- Pajkossy Gábor: Magyarország története a 19. században. Szöveggyűjtemény. Osiris, Budapest 2003.
- Katus László: A modern Magyarország születése. Magyarország történet e 1711-1914. Egyetemi tankönyv. Pécsi Történettudományért Kulturális Egyesület. Pécs 210. (2. jav. kiadás)
- Kováč, Dušan: Szlovákia története. Kalligram, Pozsony, 2001.
- Kamenec, Ivan: Slovenský stát (1939-1945). Anomal, Praha, 1992.
- Mrva, Ivan: Slovensko a Slováci v 2. polovici 19. stororčia. Perfekt, Bratislava 2010.
- Peter Kónya a kol.: Dejiny Uhorska (100-1918), Vydavateľstvo Prešovskej univerzity. Prešov 2013.
- Dušan Kováč: Slovensko v 20. storočí I. zv. 1900-1914, 2. zv. 1914-1918, 3. zv. 1919-1939. Bratislava 2004, 2008, 2012.
Irodalom az alapozó tantárgyakhoz
- Bartl, Július: Úvod do štúdia dejepisu. Univerzita Komenského, Bratislava 1997.
- Fazekas Csaba: Bevezetés az újkori magyar történeti források tanulmányozásába. Miskolc 2000. http://www.bolcsweb.hu/pdf/forras.pdf
- Gyáni Gábor: Emlékezés, emlékezet és a történelem elbeszélése. Napvilág, Budapest, 2000.
- Kávássy Sándor: Bevezetés a történettudományba. Nemzeti Tankönyvkiadó. Budapest, 2004.
- Kőfalvi Tamás – Makk Ferenc: Forrástani ismeretek történelemből. Segédkönyv a történelem forrásközpontú tanításához. Budapest, 2007.
- Bertényi Iván: A történelem segédtudományai. Bp. Osiris, 2006.
--Vajda Barnabás: Bevezetés a történelemdidaktikába és a történelemmetodikába. SJE, 2009.
- Bak Borbála: Magyarország történeti topográfiája. Budapest, História – MTA Történettudományi Intézete, 2003
Absolvent odboru učiteľstvo histórie (v kombinácii) prostredníctvom predmetov odboru ovláda základný obsah disciplín svojej špecializácie.
Uvedená v informačných listoch povinných a povinne voliteľných predmetov, tvoriace jadro študijného odboru.
Základy teórie výchovy, všeobecnej a vývinovej psychológie. Hodnotový systém tradičnej a inovatívnej školy, obsahová náplň učiva a jej inovácia, projektové vyučovanie. Koncepcie rozvoja školy v smeroch reformnej pedagogiky. Vplyv učebného prostredia na formovanie samostatného učenia v reformnej pedagogike. Funkcie školy a ich význam. Postavenie a úlohy štátnej správy v školstve pri riadení škôl. Pôsobnosť územnej samosprávy, školskej samosprávy a iných orgánov pri riadení škôl a školy. Riadenie školy, pedagogickej činnosti a financovanie školstva. Sebareflexia a reflexia v pedagogickom procese.
Ústna odpoveď študenta z predmetov pedagogicko-psychologického základu, ktorú hodnotí komisia pre štátne záverečné skúšky. Výsledné hodnotenie: A – 90 -100%, B – 80 -89%, C – 70 -79%, D – 60 - 69%, E – 50 -59%.
maďarský alebo slovenský
1. Didaktika ako vedná disciplína
2. Obsah vyučovania
3. Kontrola, hodnotenie a klasifikácia
4. Pedagogická komunikácia
5. Pedagogika ako vedný odbor v sústave pedagogických vied
6. Plánovanie činnosti pedagóga
7. Konkrétne (špecifické) vzdelávacie ciele a taxonómie
8. Tradičné vyučovacie metódy
9. Inovačné vyučovacie metódy
10. Diferencovaná práca žiakov.
11. Vznik a formovanie európskych školských systémov. Charakteristika modelu človeka, obsahová náplň vzdelávania a jeho metodika, prostriedky
12. Pedagogický odkaz J. A. Komenského. Význam Jánosa Csere Apáczaiho a jeho úloha vo vývoji pedagogickej teórie
13. Technológia vzdelávania a učebné pomôcky
14. Prevencia zdravia v škole: denný režim, duševná hygiena, fyzická záťaž, úprava školského prostredia, zásady poskytovania prvej pomoci
15. Možnosti školy v prevencii. Osobnosť pedagóga, pedagóg ako vzor.
16. Biologické, psychologické a sociálne špecifiká vývinu 10–19-ročných
17. Charakteristika vývinových škál Freuda, Eriksona, Piageta v rozvíjaní osobnosti
18. Úloha triedneho učiteľa v budovaní teamu
19. Psychologické otázky ťažkovychovávateľnosti (ADHD)
20. Význam kognitívneho procesu v edukácii
21. Možnosti vzdelávania žiakov so špeciálnymi výchovno-vyučovacími potrebami
Absolvent odboru Učiteľstvo akademických prostredníctvom predmetov spoločného sociálnovedného, pedagogického a psychologického základu učiteľstva získa poznatky z problematiky edukačných vied a spoločenských a legislatívnych súvislostí výchovy a vzdelávania a základy digitálnej, psychologickej a špeciálno-pedagogickej gramotnosti učiteľa.