Študijná literatúra uvedená v pri zadaní témy.
Obhajoba záverecnej práce, ktorú hodnotí komisia pre štátne záverečné skúšky. Výsledné hodnotenie: A – 100 - 90%, B – 89 - 80%, C – 79 - 70%, D – 69 - 60%, E – 59 - 50%. Kredity sa neudelia študentovi, ktorý nedosiahne minimálne 50%.
maďarský jazyk alebo slovenský jazyk
Odovzdaná práca obsahuje časti podľa aktuálnej smernice rektora o záverečných prácach.
Študent prezentuje základné vedomosti , návyky a zručnosti teoretického a praktického zvládnutia prác súvisiacich s plánovaním, realizáciou výskumu v biológii a publikovania výsledkov.
Študijná literatúra uvedená v informačných listoch povinných predmetov.
Mikrobiológia, Genetika, Antropológia, Molekulárna a bunková biológia, Evolučná biológia, Etológia, Geológia, Vývoj Zeme a života na Zemi, Základy poľnohospodárskej výroby, Terénne práce z poľnohospodárskej výroby, Ekológia, Environmentálna výchova, Didaktika biológie
Ústna odpoveď študenta, ktorú hodnotí komisia pre štátne záverečné skúšky. Výsledné hodnotenie: A – 100 - 90%, B – 89 - 80%, C – 79 - 70%, D – 69 - 60%, E – 59 - 50%. Kredity sa neudelia študentovi, ktorý nedosiahne minimálne 50%.
maďarský jazyk alebo slovenský jazyk
I. Mikrobiológia, genetika, antropológia
I/1. Általános mikrobiológia. Bevezetés a mikrobiológiába, a mikrobiológia szakterületei, a mikrobák szerepe, jelentősége a világban.
I/2. A mikrobiológia története. Rövid történeti áttekintés – a mikrobiológia története: ókor, középkor, újkor. Rendszertan.
I/3. Baktériumok, vírusok, prionok, viroidok.
I/4. Az eukarióta sejt genetikai szerveződése.
A reprodukció folyamata, mitózis, meiózis, a genetikai információ átvitele – rekombináció, fúzió, extrakromoszomális struktúrák
I/5. Gyakorlati mikrobiológia. Táptalajok készítése, felosztása, a tenyésztés feltételei, sterilizáló módszerek.
I/6.A genetika története. A genetika kezdetei. A DNS-el és génekkel kapcsolatos felfedezések. Modern módszerek a genetikában (PCR, szekvencia analízis, klónozás)
I/7. Kromoszómák. A kromoszómák funkciója és felépítése. Kromoszómaelmélet. Kariotipizálás.
I/8. A nem genetikai meghatározása. A nemek determinációja (XX-XO, XX-XY és ZZ-ZW). A nemi kromoszómák atipikus esetei. A nemi kromoszómák génjeiben lokalizált jegyek öröklődése.
I/9. Örökletes és nem öröklődő változékonyság. Mutációk- a mutációk típusai. Génmutációk. Kromoszóma aberrációk. Genóm mutációk.
I/10. A sejtmagon kívüli öröklődés. A sejtmagon kívüli öröklődés megjelenési formái. Plazmidok. A mitokondriális- és plasztisz DNS által meghatározott öröklődés.
I/11. Populációgenetika. Hardy – Weinbergov törvény. Populációdinamika. Drift. Genetikai variabilitás a populációban. Genetikai izolátumok. Szelekció (természetes szelekció, szexuális szelekció, mesterséges szelekció)
I/12. Genetikai jelenségek vizsgálata családfában. Lókusz, gén, allél. Allélok közötti viszonyok. Genetikai modellorganizmusok. Vizsgálati lehetőségek a humángenetikában. Családfa-analízis. Genetikai prognózis.
I/13. Az evolúcióbiológia tudománytörténete. Az evolúcióbiológia tudománytörténete Darwin előtt
Az evolúcióbiológia tudománytörténete Darwin után
Fajkeletkezés. Speciáció.
I/14. Az evolúció bizonyítékai és a datálási módszerek. Az evolúció fejlődéstani bizonyítékai. Atavizmusok. Csökevényes szervek. Az evolúció anatómiai bizonyítékai. Az evolúció sejtbiológiai, molekuláris biológiai és genetikai bizonyítékai. Az evolúció etológiai, pszichológiai és patológiai bizonyítékai, valamint a közvetlen bizonyítékok. Leletek datálási módszerei.
I/15. Az ember kialakulása. Hogyan alakult ki az ember? – mt-MRCA és Y-MRCA elmélet és
a többi származáselmélet.
I/16. Kultúrák. Az Olduván kultúra. Abbevilli (chelles-i) és Acheuléen kultúra. Moustiérien, Aurignacien, Solutréen és Magdalénien kultúra.
I/17. A főemlősök. A főemlősök általános jellemzése.
A korai emberfélék és Australopitecusok.
A Homo nem.
I/18. Antropometriai vizsgálatok. Statikus antropometriai méretek. Dinamikus antropometriai méretek. A bőrlécrendszer. A fej morfológiája.
II. Geológia a ökológia
II/1. A Föld általános jellemzése, litoszféralemezek tektonikája
II/2. Magmatizmus.
II/3. Az üledékes rendszer
II/4. Metamorfizmus. A Föld mint rendszer. Vulkáni formák
II/5. Általános ásványtan
II/6. Kristályrendszerek és kristályosztályok
II/7. Fontos ásványok és ásványcsoportok. A Bowen-féle kiválási sor
II/8. Fontos kőzetek
II/9. A földtani idő. A sztratigráfia alapjai. A fő egységek időhatárai. Archaikum, proterozoikum
II/10. Paleozoikum, mezozoikum és kainozoikum. A növényvilág fejlődése a paleozoikumtól
II/11. Az ökológiai tényezők.
A tényezők áttekintése, ökológiai fontosságuk. A limitáló tényezők, a tényezők kölcsönhatása. A szárazföldi és a vízi környezet és a talaj fő ökológiai tényezői.
II/12. Válaszreakciók, tolerancia, adaptáció. Ökológiai tér, ökológiai niche.
II/13. Populációk – demográfiai jellemzők (számosság, sűrűség, szaporodás, koreloszlás, mortalitás, migráció, oszcilláció, fluktuáció). A populáció növekedése, r és K stratégia.
II/14. Fajok közötti kapcsolatok. Neutrális, pozitív, negatív
II/15. Biocönózis. A biocönózis kvantitatív és strukturális tulajdonságai. Vertikális és horizontális struktúra. Primér és szekundér biocönózisok, ekotónok.
Szukcesszió, klimax. A fajok sokszínűsége, a dominanciagörbék, diverzitás és kiegyensúlyozottság.
II/16. Ökoszisztéma. Az ökoszisztéma összetevői és struktúrája. A szintézis és a lebontás folyamatai az ökoszisztémában. Trofikus struktúra, trofikus szintek, élelmiszerláncok, ökológiai pramisok. Az ökoszisztéma energia áramlása, az energia belépése és átalakulása. Primér és szekundér produkció, asszimiláció, respiráció, az energiaátalakulás hatásfoka.
II/17. Gáz ciklusok és üledékes ciklusok. A ciklusok jellemzése. Gáz-ciklusok: C, N, O, víz. Üledékes ciklusok: P, S, biogén elemek
II/18. A mezőgazdaság. A mezőgazdaság kialakulása és fejlődése. A kultúrnövények kialakulásának génközpontjai és felosztásuk
II/19. A gazdasági állatok. A gazdasági állatok háziasítása, fajtáik kialakulása és azok fejlődése.
II/20. A talajművelés. A talajművelés típusai. A vetésforgó és a vetésterv, mint a növénytermesztés optimalizációjának alapjai. Vegyszerek használata a növénytermesztésben és hatásuk a környezetre.
II/21. Modern technológiák. A növénytermesztés fő intenzifikációs faktorai és hatásuk a környezetre. A legfontosabb gazdasági állatok tenyésztésének modernizációja, a „welfare“ tenyészetek alapelvei.
III. A biológia módszertana
III/1. A biológia tanár. A biológia tanár személyisége. A biológia tanár műveltsége. A biológia tanár élethosszig tartó művelődése.
III/2. A tanuló. A tanuló elméleti ismeretei biológiából. A tanuló kulcskompetenciái. A tanuló motivációja.
III/3. A biológia tananyaga. Mutassa be az alapiskola felső tagozatos osztályainak (5.-9. osztályos) tananyagának egy-egy (választott) tematikus egységének feldolgozását: nevelési, oktatási feladatait, alkalmazott módszereit, eszköztárát!
III/4. A biológia tanár felkészülése a biológia órára – alapiskolák, gimnáziumok, szakközépiskolák – az óra felépítése. Elméleti-, írásbeli, és technikai felkészülés.
III/5. A tanítási órák típusai. Motivációs órák. Expozíciós órák – melyek az új ismeretek elsajátítására irányulnak. Fixációs órák – a tudásanyag rögzítése. Evalvációs órák – a vizsgáztatásra és a tudásszint felmérésére szolgáló órák.
III/6. Szervezési formák a biológia tanításában. Felosztás, általános jellemzés, óratípusok: tantermi oktatás, specializált tantermekben (laboratórium, számítástechnikai terem, stb.), tantermeken kívüli oktatás (múzeum, ZOO, stb.).
III/7. A terepen történő oktatás és nevelés. Felosztás, általános jellemzés, óratípusok: séta exkurzió (tanulmányi kirándulás), kirándulás.
III/8. A tanulók száma az oktatási folyatban. Frontális (tömeges) oktatási forma. Csoportos oktatási forma. Individuális oktatási forma.
III/9. A biológia oktatásának információs-receptív módszerei – fogalma, felosztása. A módszer általános jellemzése – előadás demonstrációval, leírás, elbeszélés, magyarázat. Egy tananyag példáján mutassa be, hogy hol és hogyan alkalmazná.
III/10. A biológia oktatásának párbeszéden alapuló módszerei. Általános jellemzés és felosztása – a párbeszéd módszere demonstrációval, heurisztikus, szabad munkabeszélgetés. Egy tananyag példáján mutassa be, hogy hol és hogyan alkalmazná.
III/11. A biológia oktatásának kutatáson alapuló módszerei: Megfigyelés, kísérlet, projekt – általános jellemzés, szerepe, feladata és felosztása. Egy tananyag példáján mutassa be, hogy hol és hogyan alkalmazná.
III/12. Az irodalommal való munka a biológia oktatásában. Az információk másodlagos forrásai – tankönyvek, képes határozók, határozókönyvek, térképek, magyarázó szótárak, lexikonok, stb. Az információk elsődleges forrásai – tudományos publikációk, monográfiák, konferenciakötetek, előadások, stb.
III/13. A biológia oktatásának didaktikai eszközei. Az IKT a biológia oktatásában. Taneszközök. Laboratóriumi segédeszközök. Élő anyag.
III/14. A tanóra célja és a számonkérés módszerei. A megszerzett tudás, készségek és szokások értékelése, ellenőrzése és számonkérésének lehetőségei az alapiskolákon, gimnáziumokban és egyéb középiskolákon.
III/15. A biológia aktuálisan elfoglalt helye az SZK oktatási rendszerében. A biológia az állami oktatási program és az iskolai oktatási programban. A biológia jelenlegi helyzete az alapiskolák és középiskolák tanterveiben. A strukturális és koncepcionális változások okai. Az iskolareformot követő változások a biológia és a természetrajz oktatásában.
III/16. Az oktató-nevelő munka tervezése. A biológia didaktikai rendszere, kötelező és nem kötelező tantárgyak. A biológiai oktatás céljai az alapiskolán és gimnáziumokban (finális, időszakos, részleges). Éves tanterv, tematikus terv.
III/17. A nevelési szempontok megvalósítása a biológia és a természetrajz oktatásában – szexuális nevelés, családra való nevelés, egészségügyi nevelés, környezeti nevelés a biológiában – alkalmazásuk lehetőségei az alapiskolák és gimnáziumok tananyagában.
III/18. A tehetséggondozás. Biológus klubok az alapiskolákon, gimnáziumokban, szakközépiskolákon. Biológiai versenyek. Iskolán kívüli aktivitások.
Absolvent odboru učiteľstvo biológie (v kombinácii) prostredníctvom predmetov odboru ovláda základný obsah disciplín svojej špecializácie, princípy jeho štruktúry, je oboznámený s metodológiou produkcie obsahu odboru a jeho širšími prírodovednými ale aj kultúrnymi a sociálnymi súvislosťami. S týmto obsahom dokáže narábať ako s produktom ľudskej (vedeckej) činnosti, a v tomto kontexte ho dokáže projektovať pre didaktické zámery a účely. Okrem zvládnutia učiteľskej spôsobilosti je schopný participovať na vývoji metodických materiálov pre výučbu biológie.
Literatúra je zadávaná individuálne podľa spracovanej témy.
Hogyan írjunk szakdolgozatot? / Umberto Eco ; Beatrix Klukon : Kairosz, 1987. - 256 s. - ISBN 963 9137 53 7. Ako písať záverečné a kvalifikačné práce : Ako písať: bakalárske práce, diplomové práce, dizertačné práce, špecializačné práce, habilitačné práce, seminárne a ročníkové práce, práce študentskej vedeckej a odbornej činnosti, ako urobiť bibliografické odkazy, ako citovať tradičné a elektronické dokumenty / Dušan Katuščák. - 5. vyd. - Nitra : Enigma, 2007. - 164 s. - ISBN 978-80-89132-45-4.
Ako písať záverečné a kvalifikačné práce / Dušan Katuščák. - 3. vyd. - Nitra : Enigma, 2004. - 163 s. - ISBN 80 89132 10 3.
Aktuálna smernica rektora o úprave, registrácii, sprístupnení a archivácii záverečných prác na Univerzite J. Selyeho.
Vypracovanie, odovzdanie a úspešná obhajoba (minimálne 1 posudok od vedúceho alebo oponenta diplomovej práce, ktorý nie je hodnotený známkou Fx) práce.
Formu, štruktúru a rozsah diplomovej práce definuje príslušná smernica rektora o úprave, registrácii, sprístupnení a archivácii záverečných prác na Univerzite J. Selyeho. Autor je povinný vyhodnotiť pramene a zdroje viažuce sa k téme, opísať priebeh vlastného výskumu a vyvodiť z analýzy závery. Počas obhajoby reaguje na pripomienky školiteľa a oponenta a odpovedá na otázky členov štátnicovej komisie.
Poslucháč dokáže spracovať výsledky vlastného výskumu, je schopný logicky argumentovať v diskusii. Študent je schopný vytvoriť vedecký text. Študent diplomovú prácu obháji pred komisiou pre štátne záverečné skúšky.
Uvedená v informačných listoch povinných a povinne voliteľných predmetov, tvoriace jadro študijného odboru.
Dejiny európskej integrácie; Dejiny Maďarov na Slovensku. Dejiny Maďarska a Maďarov po roku 1918; Dejiny stredovýchodnej Európy 1849–1945; Slovenské Národné hnutie; Didaktika dejepisu; Dejiny Maďarov na Slovensku 1.; Dejiny slovensko-maďarských vzťahov; diktatúry 20. storočia, Kapitoly z dejín spoločnosti 19. a 20. stor.
Ústna odpoveď študenta z jadra študijného odboru,, ktorú hodnotí komisia pre štátne záverečné skúšky. Výsledné hodnotenie: A – 90 -100%, B – 80 -89%, C – 70 -79%, D – 60 - 69%, E – 50 -59%.
Államvizsga témakörök történelemből – 2019_Mgr.
Az európai integráció története
Az Európai Közösségeket alakító gazdasági, politikai és katonai szerződések áttekintése 1945–1957 között.
(Nyugat-)Németország integrációja az európai közösségbe: Németország megítélése, különféle státuszai és válságai 1945 és 1991 között.
Az 1945 utáni európai integráció Kelet-Európa szempontjából. A kommunista országok ún. szisztémaszintű inkompatibilitása. (Cseh-)Szlovákia integrációs folyamata 2004-ig.
Az ún. helsinki folyamat összefüggései az emberi jogokkal és az államhatárok kérdésével, valamint az 1990-es párizsi EBEÉ-csúcs.
Az Európai Unió jelenlegi fő működési mechanizmusai (kormányköziség, nemzetekfelettiség, föderalizmus stb.), valamint az EU fő szervei és azok részletes jellemzése.
Diktatúrák története
Az olasz fasizmus (a fasiszta diktatúra kiépülése és a fasiszta Olaszország külpolitikája).
A nemzetiszocializmus Németországban (a nácizmus létrejötte, hatalomra jutása és jellege, német külpolitikai és katonai sikerek az 1930-asévekben és a világháborúban).
A spanyol polgárháború és a Franco-rendszer.
Az 1917-es forradalmak és a sztálini Szovjetunió a két világháború között.
A Szovjetunió és a kelet-európai sztálinista diktatúrák a II. világháború után (1945-1953).
Közép-Európa 1849-1945
A dinasztikus politika reneszánsza 1849 után, a krími háború, az egységes Olaszország és Németország létrejötte.
A szövetségi rendszerek kialakulása a 19-20. sz. fordulóján és a balkáni kérdés (német külpolitikai irányváltás, a hármas szövetség és az antant létrejötte, az 1878-as orosz-török háború, valamint az 1. és 2. Balkán-háború).
Az első világháború, a versailles-i békerendszer és Közép-Európa átalakulása a háború után.
Közép-Kelet-Európa államai a két világháború között és a nagyhatalmak vetélkedése a Közép-Kelet-Európa feletti befolyásért.
Közép-Kelet-Európa a második világháború előestéjén (az Anschluss, Csehszlovákia felszámolása, a lengyel kérdés, a Molotov-Ribbentrop paktum).
A második világháború közép-kelet-európai vonatkozásai (Lengyelország felosztása, a Szovjetunió területi nyereségei, német háborús sikerek és olasz törekvések a térségben, a keleti front, a kelet-európai kisállamok és a háború)
A magyarság története 1918 után
Magyarország az első világháború után: az „őszirózsás forradalom” és a Tanácsköztársaság.
A trianoni békeszerződés és következményei.
A bethleni konszolidáció évei (1921-1931)
Magyarország külpolitikája a két világháború között.
Revíziós sikerek 1938 és 1941 között.
Magyarország a második világháborúban.
A koalíciós időszak (1945-1948) és Magyarország szovjetizálása.
A Rákosi-rendszer
Az 1956-os forradalom és a Kádár-korszak
A szlovákiai magyarság története
A magyar kisebbség társadalmi, népesedései, gazdasági jellemzői az első köztársaságban (demográfiai, területi, szociális jellemzők)
A szlovákiai magyar politika az első Csehszlovák Köztársaságban
(pártstruktúra, ellenzéki pártok, aktivizmus, baloldal, fontosabb politikusok)
A magyar kisebbség kulturális, oktatási élete az első köztársaságban,
(művelődés, oktatás, ifjúsági mozgalmak, egyház)
A magyar kisebbség magatartása 1938-ban. Az első bécsi döntés
(Csehszlovákia politikája a kisebbségekkel szemben, a magyarság sérelmei, 1938-ban, a községi választások, a nemzetiségi statútum, magyar lakosság magatartása a bécsi döntés előtt)
A szlovákiai magyarok a háborús szlovák államban 1939–1945
Az első bécsi döntéssel Magyarországhoz visszacsatolt területek reintegrációja (1938–1945)
A csehszlovák nemzetállam kialakításának kísérlete 1945–1948
(csehszlovák nemzetállami törekvések a második világháború alatt és után, a magyar lakosság kitelepítésének terve, a kassai kormányprogram és a kisebbségellenes jogalkotás, a csehszlovák-magyar lakosságcsere-egyezmény és végrehajtása, a csehországi deportálások, a reszlovakizáció, a népbíráskodás magyarellenes éle, a párizsi békekonferencia, fordulat a magyar kérdés kezelésében)
Magyarok a sztálinista Csehszlovákiában (az 1950-es évek)
(További felemás lépések a magyar kisebbség helyzetének rendezésére, a Megbízottak Testületének határozatai, a csehszlovák alkotmányok, az 1960. évi közigazgatási reform, az 1956-os magyar forradalom és a szlovákiai magyarság)
A szlovákiai magyarok 1968-ban és a normalizáció éveiben
(a Csemadok 1968. márciusi javaslatai és a szlovák társadalom reakciója, a szlovákiai magyar társadalom a prágai tavasz idején, a Csemadok megújulása, önálló magyar társadalmi szervezetek létrehozásának kísérlete, a magyar lakosság reakciója a katonai megszállásra, a nemzetiségi alkotmánytörvény, a nemzetiségi szervek létrehozása, majd leépítése, tisztogatások a Csemadokban, a pártállam nemzetiségi politikája a normalizáció idején, kísérlet a magyar iskolahálózat leépítésére, a CSMKJB tevékenysége, magyar-csehszlovák feszültségforrások a nyolcvanas évek végén, kisebbségi beadványok 1988-1989-ben)
Szlovák nemzeti mozgalom
A szlovák nemzeti mozgalom kialakulása a 18. század második felében: társadalmi bázisa, nyelvi, felekezeti sajátosságok és célok.
A bibliai cseh nyelv szerepe. A szlovák irodalmi nyelv megteremtése: a Bernolák- és Štúr-féle nyelvi kodifikáció jelentősége.
A szláv kölcsönösség eszméje, a politikai pánszlávizmus jelensége. Ján Kollár, Jozef Pavol Šafárik, Ľudovít Štúr munkássága
A szlovák nemzeti mozgalom politikai programjai 1844–1849. A Szlovák Nemzeti Tanács és a szlovák felkelés története 1848-1849-ben
A szlovák nemzeti mozgalom 1860-1875 között: az 1861. évi szlovák nemzeti memorandum A Matica slovenská létrejötte, működése és betiltása.
A Szlovák Nemzeti Párt kialakulása, programja, működése 1873-1918 között.
A szlovák nemzeti mozgalom politikai differenciálódása a 19-20. század fordulóján.
A cseh-szlovák kölcsönösség és egységmozgalom története 1896-1918
A szlovák kérdés az első világháború éveiben: A csehszlovák politikai emigráció.
A szlovákság kiválása a Magyar Királyságból. Az 1918. október 30-i turócszentmártoni
szlovák nemzeti deklaráció.
Történelemdidaktika
A történelemdidaktika viszonya a történelemmetodikához. A történelmi tanulás/tanítás optimális típusai.
A történelem mint tudomány és mint iskolai tantárgy viszonya. A múlt különböző felfogásainak szerepe az iskolai történelemtanításban.
Az ismeretek és a képességek fogalma az iskolai történelemtanításban. Az iskolai történelmi ismeretek és képességek osztályozása.
A korszerű iskolai történelemtanítás jellemzése és feladatai. A tanulói aktivitás növelésének igénye, technikái, eszközei, nehézségei és korlátai.
Az óratervezés: az iskolai tevékenységek operacionalizációja és taxonomizációja.
Az értés-megjegyzés-alkalmazás-értelmezés paradigma. A tankönyv didaktikai apparátusának egységei.
A forrásalapú történelemoktatás. A források didaktikai előkészítése. A tankönyvi források típusai. A forrásfeldolgozás lépései.
20. századi társadalomtörténet
A történeti Magyarország társadalmának 19. századi demográfiai fejlődése
A politikai és gazdasági elit a két világháború közötti Magyarországon
A parasztság a két világháború közti magyar társadalomban
A szlovákiai magyar társadalom demográfiai és társadalomszerkezeti változásai a 20. században
Alapvető szakirodalom
(csak tájékoztató jelleggel, nem fedi teljese mértékben a követelményeket)
Az európai integráció története
J. Nagy László: Az európai integráció politikai története. Maxim Könyvkiadó, Szeged, 2002.
Horváth Jenő (szerk.): Világpolitikai lexikon 1945-2005. Osiris Kézikönyvek, Bp., 2005.
Vajda Barnabás: Hidegháború és európai integráció. Régi és új szempontok a 20. század második felének történeti értelmezéséhez. Selye János Egyetem Tanárképző Kara, Komárom, 2015.
Szlovák nemzeti mozgalom
Franková, Libuša – Jurčišinová, Nadežda: Slovenské národné hnutie 1780 –1918. (Kapitoly zo spoločenskopolitického a národného života), Vydavateľstvo Prešovskej univerzity, Prešov, 2008.
Kiss László: A szlovák nemzeti tudat születése. Acta Academiae Paedagogicae Agriensis Nova Series Tom. XXXII. Redigit: Sándor Gebei. Eger, 2005. Digitális változata: http://tortenelem.ektf.hu/efolyoirat/Kiss/tartalom.htm
Dušan Kováč: Slovensko v 20. storočí I. zv. Na začiatku storočia 1900-1914, 2. zv. Prvá svetová vojna 1914-1918, VEDA, Bratislava 2004, 2008.
Mannová, Elena a kol.: Krátke dejiny Slovenska. Academic Electronic Press, Bratislava 2003.
Mrva, Ivan: Slovensko a Slováci v 2. polovici 19. storočia. Perfekt, Bratislava 2010.
Szarka László (szerk.). A modern szlovák nacionalizmus évszázada 1780-1918 - Párhuzamos nemzetépítés a multietnikus Magyar Királyságba. Akadémiai Kiadó, Budapest 2011.
http://static.akademiai.hu/media/2/5/0/6/8/-a_modern_szlovak_nacionalizmus_evszazada_1780_1918_szarka_laszlo-25068.pdf
A szlovákiai magyarság története
- Olvasókönyv a szlovákiai magyarok történetéhez. http://www.selyetori.sk/download/olvasokonyv-a-szlovakiai-magyarok-tortenetehez/
- Szarka László: A (cseh)szlovákiai magyar közösség nyolc évtizede 1918–1998. Történeti vázlat. In Tóth László (szerk.): A (cseh)szlovákiai magyar művelődés története 1918–1998. I. Budapest, Ister, 1998. 9–80.
Molnár Imre – Szarka László: Otthontalan emlékezet, Budapest, 2007.
Popély Árpád: A (cseh)szlovákiai magyarság történeti kronológiája 1944–1992. Somorja, Fórum Kisebbségkutató Intézet /Nostra Tempora, 13./, 2006.
http://mek.oszk.hu/08000/08069/08069.pdf
Popély Árpád: Fél évszázad kisebbségben. Fejezetek a szlovákiai magyarság 1945 utáni történetéből. Somorja, Fórum Kisebbségkutató Intézet /Nostra Tempora, 20./, 2014
Popély Árpád: 1968 és a csehszlovákiai magyarság. Somorja, Fórum Kisebbségkutató Intézet /Fontes Historiae Hungarorum 3./, 2008.
http://mek.oszk.hu/06700/06723/06723.pdf
Romsics Ignác: Az 1947-es párizsi békeszerződés. Budapest, Osiris Kiadó, 2006.
Vadkerty Katalin: A kitelepítéstől a reszlovakizációig. Pozsony, Kalligram, 2001
Ivaničková, Edita – Simon Attila (red.-szerk.): Maďarská revolúcia roku 1956 a Slovensko. Az 1956-os magyar forradalom és Szlovákia. Somorja – Pozsony, Fórum Kisebbségkutató Intézet – Szlovák Tudományos Akadémia Történettudományi Intézete, 2006
http://mek.oszk.hu/04400/04491/04491.pdf
- Gyurgyík László: A (cseh)szlovákiai magyarság demográfiai, valamint település- és társadalomszerkezetének alakulása 1918–1998. In Tóth László (szerk.): A (cseh)szlovákiai magyar művelődés története 1918–1998. I. Budapest, Ister, 1998. 81–121.
- Simon Attila: Egy rövid esztendő kisebbségben. A szlovákiai magyarok 1938-ban. Fórum Kisebbségkutató Intézet, Somorja, 2010.
- Simon Attila: Az elfeledett aktivisták. Kormánypárti magyar politika az első csehszlovák Köztársaságban. Fórum Kisebbségkutató Intézet, Somorja, 2013
- Simon Attila: Magyar idők a Felvidéken. Jaffa, Budapest, 2014.
Diktatúrák története
Németh István (szerk.): 20. századi egyetemes történet 1. Európa, Bp., Osiris, 2006
- Ormos Mária - Krausz Tamás: Hitler - Sztálin. Bp., Pannonica, 1999.
- Ormos Mária - Harsányi Iván: Mussolini - Franco, Bp., Pannonica, 2001.
Közép-Európa 1848-1945
--Vadász Sándor (szerk.): 19. századi egyetemes történelem 1789-1914. Osiris Kiadó, 2011.
- Németh István (szerk.): 20. századi egyetemes történet 1. Európa, Bp., Osiris, 2006
- Diószegi István: A hatalmi politika másfél évszázada 1789-1939. Bp., História – MTA Történettudományi Intézete, 1997
- Ormos Mária – Majoros István: Európa a nemzetközi küzdőtéren. Felemelkedés és hanyatlás, 1814-1945. Bp., Osiris, 2003
Magyarország 1918 után
- - Romsics Ignác: Magyarország története a XX. században. Budapest, Osiris, 2010
- 20. századi magyar történelem 1900-1994. (szerk. Pölöskei Ferenc-Gergely Jenő-Izsák Lajos), Budapest, Korona kiadó, 1997.
- Gergely Jenő – Pritz Pál: A trianoni Magyarország 1918-1945. Budapest, Vince Kiadó, 1998
- Izsák Lajos: Rendszerváltástól rendszerváltásig 1944-1990. Budapest, Kulturtrade Kiadó, 1998
Történelemdidaktika
Vajda Barnabás: Bevezetés a történelemdidaktikába és –metodikába. Szkriptum, SJE, 2009.
Katona, A.– Sallai, J.: A történelem tanítása. Nemzeti Tankönyvkiadó, Budapest, 2002.
19-20. századi társadalomtörténet
Gyáni Gábor – Kövér György: Magyarország társadalomtörténete a reformkortól a második világháborúig. Kivonat, H. n. 2006. 18-27., 135-159. old. (Letölthető az internetről)
Bódy Zsombor Magyarország társadalomtörténete a két világháború között. Egyetemi jegyzet. PPKE BTK, Budapest, 2013. 36–54. Letölthető az internetről
Gyurgyík László: A magyarság demográfiai, település- és társadalomszerkezeti változásai. In: Fazekas József–Hunčík Péter: Magyarok Szlovákiában, 1989-2004. Összefoglaló jelentés. A rendszerváltástól az Európai uniós csatlakozásig. I. köt. Fórum Intézet – Liliium Aurum Könyvkiadó, Somorja –Dunaszerdahely 2004. 141-175. Letölthető az internetről:
Absolvent odboru učiteľstvo histórie (v kombinácii) prostredníctvom predmetov odboru ovláda obsah disciplín svojej špecializácie.
Uvedená v informačných listoch povinných a povinne voliteľných predmetov, tvoriace jadro študijného odboru.
Kultúrno a sociálnoantropologické súvislosti výchovy a vzdelávania, sociologická interpretácia detstva a mládeže, metodológia tvorby sociálnovedného poznania, modely kognitívneho vývinu a kognitívnej socializácie, modely personálneho a sociálneho vývinu detí a mládeže, poruchy vývinu v tejto oblasti. Projektovanie a reflexia výučby v triede.
Kolokviálna skúška z oblasti teoretického poznania študijného odboru, ktorú hodnotí komisia pre štátne záverečné skúšky. Výsledné hodnotenie: A – 90 -100%, B – 80 -89%, C – 70 -79%, D – 60 - 69%, E – 50 -59%.
maďarský a slovenský
Tézy:
MGR – államvizsga tézisek - 2018
1. Výklad motivácie
2. Definícia učenia sa
3. Učebné štýly
4. Hodnotenie a meranie žiakov
5. Definovanie pedagogického výskumu
6. Empirické výskumné metódy
7. Komparatívna pedagogika v systéme vied
8. Pedagogické programy
9.Taxonomie
10. Školský systém
11. Funkcie a typológia škôl
12. Technológia vzdelávania
13. Triedenie a charakteristika porúch učenia sa
14. Výskyt porúch učenia sa a integrácia, inklúzia
15. Kultúrny pohľad etnografických vied - kulturálna a sociálna antropologia, európska etnológia ai.
16.Personálna a sociálna vychova v histórii pedagogiky
17. Metodika personálnej a sociálnej výchovy)
18. Význam psychológie osobnosti v edukácii
Absolvent odboru Učiteľstvo akademických predmetov prostredníctvom predmetov spoločného sociálnovedného, pedagogického a psychologického základu učiteľstva ovláda základný obsah disciplín svojej špecializácie, princípy jeho štruktúry, je oboznámený s metodológiou produkcie obsahu odboru a jeho širšími kultúrnymi a sociálnymi súvislosťami. S týmto obsahom dokáže narábať ako s produktom ľudskej (vedeckej) činnosti, a v tomto kontexte ho dokáže projektovať pre didaktické zámery a účely. Okrem zvládnutia učiteľskej spôsobilosti (projektovania, realizácie a reflexie výučby v triede) je schopný participovať na vývoji metodických materiálov pre výučbu.