Literatúra je zadávaná individuálne podľa spracovanej témy.
Hogyan írjunk szakdolgozatot? / Umberto Eco ; Beatrix Klukon : Kairosz, 1987. - 256 s. - ISBN 963 9137 53 7. Ako písať záverečné a kvalifikačné práce : Ako písať: bakalárske práce, diplomové práce, dizertačné práce, špecializačné práce, habilitačné práce, seminárne a ročníkové práce, práce študentskej vedeckej a odbornej činnosti, ako urobiť bibliografické odkazy, ako citovať tradičné a elektronické dokumenty / Dušan Katuščák. - 5. vyd. - Nitra : Enigma, 2007. - 164 s. - ISBN 978-80-89132-45-4.
Ako písať záverečné a kvalifikačné práce / Dušan Katuščák. - 3. vyd. - Nitra : Enigma, 2004. - 163 s. - ISBN 80 89132 10 3.
Aktuálna smernica rektora o úprave, registrácii, sprístupnení a archivácii záverečných prác na Univerzite J. Selyeho.
Vypracovanie, odovzdanie a úspešná obhajoba (minimálne 1 posudok od vedúceho alebo oponenta diplomovej práce, ktorý nie je hodnotený známkou Fx) práce.
Formu, štruktúru a rozsah diplomovej práce definuje príslušná smernica rektora o úprave, registrácii, sprístupnení a archivácii záverečných prác na Univerzite J. Selyeho. Autor je povinný vyhodnotiť pramene a zdroje viažuce sa k téme, opísať priebeh vlastného výskumu a vyvodiť z analýzy závery. Počas obhajoby reaguje na pripomienky školiteľa a oponenta a odpovedá na otázky členov štátnicovej komisie.
Poslucháč dokáže spracovať výsledky vlastného výskumu, je schopný logicky argumentovať v diskusii. Študent je schopný vytvoriť vedecký text. Študent diplomovú prácu obháji pred komisiou pre štátne záverečné skúšky.
Uvedená v informačných listoch povinných a povinne voliteľných predmetov, tvoriace jadro študijného odboru.
Dejiny európskej integrácie; Dejiny Maďarov na Slovensku. Dejiny Maďarska a Maďarov po roku 1918; Dejiny stredovýchodnej Európy 1849–1945; Slovenské Národné hnutie; Didaktika dejepisu; Dejiny Maďarov na Slovensku 1.; Dejiny slovensko-maďarských vzťahov; diktatúry 20. storočia, Kapitoly z dejín spoločnosti 19. a 20. stor.
Ústna odpoveď študenta z jadra študijného odboru,, ktorú hodnotí komisia pre štátne záverečné skúšky. Výsledné hodnotenie: A – 90 -100%, B – 80 -89%, C – 70 -79%, D – 60 - 69%, E – 50 -59%.
Államvizsga témakörök történelemből – 2019_Mgr.
Az európai integráció története
Az Európai Közösségeket alakító gazdasági, politikai és katonai szerződések áttekintése 1945–1957 között.
(Nyugat-)Németország integrációja az európai közösségbe: Németország megítélése, különféle státuszai és válságai 1945 és 1991 között.
Az 1945 utáni európai integráció Kelet-Európa szempontjából. A kommunista országok ún. szisztémaszintű inkompatibilitása. (Cseh-)Szlovákia integrációs folyamata 2004-ig.
Az ún. helsinki folyamat összefüggései az emberi jogokkal és az államhatárok kérdésével, valamint az 1990-es párizsi EBEÉ-csúcs.
Az Európai Unió jelenlegi fő működési mechanizmusai (kormányköziség, nemzetekfelettiség, föderalizmus stb.), valamint az EU fő szervei és azok részletes jellemzése.
Diktatúrák története
Az olasz fasizmus (a fasiszta diktatúra kiépülése és a fasiszta Olaszország külpolitikája).
A nemzetiszocializmus Németországban (a nácizmus létrejötte, hatalomra jutása és jellege, német külpolitikai és katonai sikerek az 1930-asévekben és a világháborúban).
A spanyol polgárháború és a Franco-rendszer.
Az 1917-es forradalmak és a sztálini Szovjetunió a két világháború között.
A Szovjetunió és a kelet-európai sztálinista diktatúrák a II. világháború után (1945-1953).
Közép-Európa 1849-1945
A dinasztikus politika reneszánsza 1849 után, a krími háború, az egységes Olaszország és Németország létrejötte.
A szövetségi rendszerek kialakulása a 19-20. sz. fordulóján és a balkáni kérdés (német külpolitikai irányváltás, a hármas szövetség és az antant létrejötte, az 1878-as orosz-török háború, valamint az 1. és 2. Balkán-háború).
Az első világháború, a versailles-i békerendszer és Közép-Európa átalakulása a háború után.
Közép-Kelet-Európa államai a két világháború között és a nagyhatalmak vetélkedése a Közép-Kelet-Európa feletti befolyásért.
Közép-Kelet-Európa a második világháború előestéjén (az Anschluss, Csehszlovákia felszámolása, a lengyel kérdés, a Molotov-Ribbentrop paktum).
A második világháború közép-kelet-európai vonatkozásai (Lengyelország felosztása, a Szovjetunió területi nyereségei, német háborús sikerek és olasz törekvések a térségben, a keleti front, a kelet-európai kisállamok és a háború)
A magyarság története 1918 után
Magyarország az első világháború után: az „őszirózsás forradalom” és a Tanácsköztársaság.
A trianoni békeszerződés és következményei.
A bethleni konszolidáció évei (1921-1931)
Magyarország külpolitikája a két világháború között.
Revíziós sikerek 1938 és 1941 között.
Magyarország a második világháborúban.
A koalíciós időszak (1945-1948) és Magyarország szovjetizálása.
A Rákosi-rendszer
Az 1956-os forradalom és a Kádár-korszak
A szlovákiai magyarság története
A magyar kisebbség társadalmi, népesedései, gazdasági jellemzői az első köztársaságban (demográfiai, területi, szociális jellemzők)
A szlovákiai magyar politika az első Csehszlovák Köztársaságban
(pártstruktúra, ellenzéki pártok, aktivizmus, baloldal, fontosabb politikusok)
A magyar kisebbség kulturális, oktatási élete az első köztársaságban,
(művelődés, oktatás, ifjúsági mozgalmak, egyház)
A magyar kisebbség magatartása 1938-ban. Az első bécsi döntés
(Csehszlovákia politikája a kisebbségekkel szemben, a magyarság sérelmei, 1938-ban, a községi választások, a nemzetiségi statútum, magyar lakosság magatartása a bécsi döntés előtt)
A szlovákiai magyarok a háborús szlovák államban 1939–1945
Az első bécsi döntéssel Magyarországhoz visszacsatolt területek reintegrációja (1938–1945)
A csehszlovák nemzetállam kialakításának kísérlete 1945–1948
(csehszlovák nemzetállami törekvések a második világháború alatt és után, a magyar lakosság kitelepítésének terve, a kassai kormányprogram és a kisebbségellenes jogalkotás, a csehszlovák-magyar lakosságcsere-egyezmény és végrehajtása, a csehországi deportálások, a reszlovakizáció, a népbíráskodás magyarellenes éle, a párizsi békekonferencia, fordulat a magyar kérdés kezelésében)
Magyarok a sztálinista Csehszlovákiában (az 1950-es évek)
(További felemás lépések a magyar kisebbség helyzetének rendezésére, a Megbízottak Testületének határozatai, a csehszlovák alkotmányok, az 1960. évi közigazgatási reform, az 1956-os magyar forradalom és a szlovákiai magyarság)
A szlovákiai magyarok 1968-ban és a normalizáció éveiben
(a Csemadok 1968. márciusi javaslatai és a szlovák társadalom reakciója, a szlovákiai magyar társadalom a prágai tavasz idején, a Csemadok megújulása, önálló magyar társadalmi szervezetek létrehozásának kísérlete, a magyar lakosság reakciója a katonai megszállásra, a nemzetiségi alkotmánytörvény, a nemzetiségi szervek létrehozása, majd leépítése, tisztogatások a Csemadokban, a pártállam nemzetiségi politikája a normalizáció idején, kísérlet a magyar iskolahálózat leépítésére, a CSMKJB tevékenysége, magyar-csehszlovák feszültségforrások a nyolcvanas évek végén, kisebbségi beadványok 1988-1989-ben)
Szlovák nemzeti mozgalom
A szlovák nemzeti mozgalom kialakulása a 18. század második felében: társadalmi bázisa, nyelvi, felekezeti sajátosságok és célok.
A bibliai cseh nyelv szerepe. A szlovák irodalmi nyelv megteremtése: a Bernolák- és Štúr-féle nyelvi kodifikáció jelentősége.
A szláv kölcsönösség eszméje, a politikai pánszlávizmus jelensége. Ján Kollár, Jozef Pavol Šafárik, Ľudovít Štúr munkássága
A szlovák nemzeti mozgalom politikai programjai 1844–1849. A Szlovák Nemzeti Tanács és a szlovák felkelés története 1848-1849-ben
A szlovák nemzeti mozgalom 1860-1875 között: az 1861. évi szlovák nemzeti memorandum A Matica slovenská létrejötte, működése és betiltása.
A Szlovák Nemzeti Párt kialakulása, programja, működése 1873-1918 között.
A szlovák nemzeti mozgalom politikai differenciálódása a 19-20. század fordulóján.
A cseh-szlovák kölcsönösség és egységmozgalom története 1896-1918
A szlovák kérdés az első világháború éveiben: A csehszlovák politikai emigráció.
A szlovákság kiválása a Magyar Királyságból. Az 1918. október 30-i turócszentmártoni
szlovák nemzeti deklaráció.
Történelemdidaktika
A történelemdidaktika viszonya a történelemmetodikához. A történelmi tanulás/tanítás optimális típusai.
A történelem mint tudomány és mint iskolai tantárgy viszonya. A múlt különböző felfogásainak szerepe az iskolai történelemtanításban.
Az ismeretek és a képességek fogalma az iskolai történelemtanításban. Az iskolai történelmi ismeretek és képességek osztályozása.
A korszerű iskolai történelemtanítás jellemzése és feladatai. A tanulói aktivitás növelésének igénye, technikái, eszközei, nehézségei és korlátai.
Az óratervezés: az iskolai tevékenységek operacionalizációja és taxonomizációja.
Az értés-megjegyzés-alkalmazás-értelmezés paradigma. A tankönyv didaktikai apparátusának egységei.
A forrásalapú történelemoktatás. A források didaktikai előkészítése. A tankönyvi források típusai. A forrásfeldolgozás lépései.
20. századi társadalomtörténet
A történeti Magyarország társadalmának 19. századi demográfiai fejlődése
A politikai és gazdasági elit a két világháború közötti Magyarországon
A parasztság a két világháború közti magyar társadalomban
A szlovákiai magyar társadalom demográfiai és társadalomszerkezeti változásai a 20. században
Alapvető szakirodalom
(csak tájékoztató jelleggel, nem fedi teljese mértékben a követelményeket)
Az európai integráció története
J. Nagy László: Az európai integráció politikai története. Maxim Könyvkiadó, Szeged, 2002.
Horváth Jenő (szerk.): Világpolitikai lexikon 1945-2005. Osiris Kézikönyvek, Bp., 2005.
Vajda Barnabás: Hidegháború és európai integráció. Régi és új szempontok a 20. század második felének történeti értelmezéséhez. Selye János Egyetem Tanárképző Kara, Komárom, 2015.
Szlovák nemzeti mozgalom
Franková, Libuša – Jurčišinová, Nadežda: Slovenské národné hnutie 1780 –1918. (Kapitoly zo spoločenskopolitického a národného života), Vydavateľstvo Prešovskej univerzity, Prešov, 2008.
Kiss László: A szlovák nemzeti tudat születése. Acta Academiae Paedagogicae Agriensis Nova Series Tom. XXXII. Redigit: Sándor Gebei. Eger, 2005. Digitális változata: http://tortenelem.ektf.hu/efolyoirat/Kiss/tartalom.htm
Dušan Kováč: Slovensko v 20. storočí I. zv. Na začiatku storočia 1900-1914, 2. zv. Prvá svetová vojna 1914-1918, VEDA, Bratislava 2004, 2008.
Mannová, Elena a kol.: Krátke dejiny Slovenska. Academic Electronic Press, Bratislava 2003.
Mrva, Ivan: Slovensko a Slováci v 2. polovici 19. storočia. Perfekt, Bratislava 2010.
Szarka László (szerk.). A modern szlovák nacionalizmus évszázada 1780-1918 - Párhuzamos nemzetépítés a multietnikus Magyar Királyságba. Akadémiai Kiadó, Budapest 2011.
http://static.akademiai.hu/media/2/5/0/6/8/-a_modern_szlovak_nacionalizmus_evszazada_1780_1918_szarka_laszlo-25068.pdf
A szlovákiai magyarság története
- Olvasókönyv a szlovákiai magyarok történetéhez. http://www.selyetori.sk/download/olvasokonyv-a-szlovakiai-magyarok-tortenetehez/
- Szarka László: A (cseh)szlovákiai magyar közösség nyolc évtizede 1918–1998. Történeti vázlat. In Tóth László (szerk.): A (cseh)szlovákiai magyar művelődés története 1918–1998. I. Budapest, Ister, 1998. 9–80.
Molnár Imre – Szarka László: Otthontalan emlékezet, Budapest, 2007.
Popély Árpád: A (cseh)szlovákiai magyarság történeti kronológiája 1944–1992. Somorja, Fórum Kisebbségkutató Intézet /Nostra Tempora, 13./, 2006.
http://mek.oszk.hu/08000/08069/08069.pdf
Popély Árpád: Fél évszázad kisebbségben. Fejezetek a szlovákiai magyarság 1945 utáni történetéből. Somorja, Fórum Kisebbségkutató Intézet /Nostra Tempora, 20./, 2014
Popély Árpád: 1968 és a csehszlovákiai magyarság. Somorja, Fórum Kisebbségkutató Intézet /Fontes Historiae Hungarorum 3./, 2008.
http://mek.oszk.hu/06700/06723/06723.pdf
Romsics Ignác: Az 1947-es párizsi békeszerződés. Budapest, Osiris Kiadó, 2006.
Vadkerty Katalin: A kitelepítéstől a reszlovakizációig. Pozsony, Kalligram, 2001
Ivaničková, Edita – Simon Attila (red.-szerk.): Maďarská revolúcia roku 1956 a Slovensko. Az 1956-os magyar forradalom és Szlovákia. Somorja – Pozsony, Fórum Kisebbségkutató Intézet – Szlovák Tudományos Akadémia Történettudományi Intézete, 2006
http://mek.oszk.hu/04400/04491/04491.pdf
- Gyurgyík László: A (cseh)szlovákiai magyarság demográfiai, valamint település- és társadalomszerkezetének alakulása 1918–1998. In Tóth László (szerk.): A (cseh)szlovákiai magyar művelődés története 1918–1998. I. Budapest, Ister, 1998. 81–121.
- Simon Attila: Egy rövid esztendő kisebbségben. A szlovákiai magyarok 1938-ban. Fórum Kisebbségkutató Intézet, Somorja, 2010.
- Simon Attila: Az elfeledett aktivisták. Kormánypárti magyar politika az első csehszlovák Köztársaságban. Fórum Kisebbségkutató Intézet, Somorja, 2013
- Simon Attila: Magyar idők a Felvidéken. Jaffa, Budapest, 2014.
Diktatúrák története
Németh István (szerk.): 20. századi egyetemes történet 1. Európa, Bp., Osiris, 2006
- Ormos Mária - Krausz Tamás: Hitler - Sztálin. Bp., Pannonica, 1999.
- Ormos Mária - Harsányi Iván: Mussolini - Franco, Bp., Pannonica, 2001.
Közép-Európa 1848-1945
--Vadász Sándor (szerk.): 19. századi egyetemes történelem 1789-1914. Osiris Kiadó, 2011.
- Németh István (szerk.): 20. századi egyetemes történet 1. Európa, Bp., Osiris, 2006
- Diószegi István: A hatalmi politika másfél évszázada 1789-1939. Bp., História – MTA Történettudományi Intézete, 1997
- Ormos Mária – Majoros István: Európa a nemzetközi küzdőtéren. Felemelkedés és hanyatlás, 1814-1945. Bp., Osiris, 2003
Magyarország 1918 után
- - Romsics Ignác: Magyarország története a XX. században. Budapest, Osiris, 2010
- 20. századi magyar történelem 1900-1994. (szerk. Pölöskei Ferenc-Gergely Jenő-Izsák Lajos), Budapest, Korona kiadó, 1997.
- Gergely Jenő – Pritz Pál: A trianoni Magyarország 1918-1945. Budapest, Vince Kiadó, 1998
- Izsák Lajos: Rendszerváltástól rendszerváltásig 1944-1990. Budapest, Kulturtrade Kiadó, 1998
Történelemdidaktika
Vajda Barnabás: Bevezetés a történelemdidaktikába és –metodikába. Szkriptum, SJE, 2009.
Katona, A.– Sallai, J.: A történelem tanítása. Nemzeti Tankönyvkiadó, Budapest, 2002.
19-20. századi társadalomtörténet
Gyáni Gábor – Kövér György: Magyarország társadalomtörténete a reformkortól a második világháborúig. Kivonat, H. n. 2006. 18-27., 135-159. old. (Letölthető az internetről)
Bódy Zsombor Magyarország társadalomtörténete a két világháború között. Egyetemi jegyzet. PPKE BTK, Budapest, 2013. 36–54. Letölthető az internetről
Gyurgyík László: A magyarság demográfiai, település- és társadalomszerkezeti változásai. In: Fazekas József–Hunčík Péter: Magyarok Szlovákiában, 1989-2004. Összefoglaló jelentés. A rendszerváltástól az Európai uniós csatlakozásig. I. köt. Fórum Intézet – Liliium Aurum Könyvkiadó, Somorja –Dunaszerdahely 2004. 141-175. Letölthető az internetről:
Absolvent odboru učiteľstvo histórie (v kombinácii) prostredníctvom predmetov odboru ovláda obsah disciplín svojej špecializácie.
Odporúčaná literatúra je uvedená v informačných listoch povinných predmetov.
Teoretická časť štátnej skúšky z príslušného aprobačného predmetu formou kolokviálnej skúšky, otázky sú formulované v podobe širšie koncipovaného problému, možno súvisiaceho s diplomovou prácou, ktorého riešenie od študenta vyžaduje znalosť poznatkov, uvedených v tézach ku štátnej skúške. Tieto vychádzajú z odborovo didaktického kontextu odboru. Ústna odpoveď študenta z obsahu povinných predmetov tvoriacich obsah študijného programu, ktorú hodnotí komisia pre štátne záverečné skúšky. Výsledné hodnotenie: A – 100 – 91%, B – 90 – 81%, C – 80 – 71%, D – 70 – 61%, E – 60 – 51%.
slovenský jazyk a maďarský jazyk
Integrácia poznania obsahu poznatkov jednotlivých predmetov vysokoškolského štúdia a širších súvislostí teoretického zázemia aprobačného predmetu chémia, podľa téz k štátnej skúške. Integrácia teórie a praxe na príklade riešenia nastoleného problému. Odborná komunikácia a argumentácia.
Tézy štátnej skúšky sú z nasledujúcich oblastí:
Všeobecná didaktika chémie
Špeciálna didaktika chémie
Technika a didaktika školských chemických pokusov
Vybrané kapitoly z chémie.
Absolvent je spôsobilý vykonávať samostatnú, koncepčnú a tvorivú vyučovaciu činnosť v oblasti predmetu Chémia. K riešeniu aktuálnych vedecko-výskumných aspektov a problémov edukácie v danom odbore pristupuje na základe širších prírodovedných a pedagogicko-psychologických súvislostí vyúsťujúcich aj do ich didaktických aplikácií vzhľadom na spôsobilosť pôsobiť v oblasti vzdelávania a ďalšieho vzdelávania učiteľov základných, stredných aj vysokých škôl.
Smernica rektora Univerzity J. Selyeho Komárno o úprave, registrácii, sprístupnení a archivácii záverečných prác na Univerzite J. Selyeho. - Vždy aktuálne vydanie Smernice
KATUŠČÁK, D. (2008) : Ako písať záverečné a kvalifikačné práce. - 5. vyd. - Nitra : Enigma, 164 s. - ISBN 978 80 89 132 45 4
ALBERT, S. (2001) : Písanie záverečnej práce. Košice, Technická univerzita – 47 s. - ISBN 80 709 9727 3
Vypracovaná diplomová práca, kladné posudky od vedúceho a oponenta diplomovej práce, úspešná obhajoba diplomovej práce.
slovenský jazyk a maďarský jazyk
Študent si povinne zapíše predmet Diplomová práca s obhajobou len z tej predmetovej špecializácie (t.j. z jednej zo svojej kombinácie) - z ktorej sa prihlásil na tému záverečnej práce.
1. Administrácia a druhy záverečných prác.
2. Štruktúra záverečnej práce.
3. Formálna úprava a usporiadanie jednotlivých častí záverečnej práce.
4. Citácie a bibliografické odkazy, použitá odborná literatúra.
5. Stav doterajších poznatkov vo vybranej téme.
6. Formulácia pracovnej hypotézy, cieľov, úloh.
7. Metodika spracovania témy.
8. Analýza výsledkov a ich spracovanie. Diskusia dosiahnutých výsledkov.
9. Závery a prílohy záverečnej práce.
10. Predkladanie záverečnej práce, licenčná zmluva, čestné prehlásenie.
Študent bude schopný tvorivo pracovať vo svojom odbore, samostatne získavať teoretické a praktické poznatky založené na súčasnom stave vedy a tvorivo ich uplatňovať a používať, bude spôsobilý samostatne vysvetliť a riešiť náročné úlohy, bude schopný spoznávať, vysvetliť a riešiť daný problém alebo podať vlastné riešenie problému, bude schopný zhodnotiť dosiahnuté výsledky, ich prínos a praktické využitie. Študent vypracovaním záverečnej práce preukáže schopnosť samostatne a tvorivo pracovať s odbornou literatúrou. Študent diplomovú prácu obhájiť pred komisiou pre štátne záverečné skúšky.
Uvedená v informačných listoch povinných a povinne voliteľných predmetov, tvoriace jadro študijného odboru.
Kultúrno a sociálnoantropologické súvislosti výchovy a vzdelávania, sociologická interpretácia detstva a mládeže, metodológia tvorby sociálnovedného poznania, modely kognitívneho vývinu a kognitívnej socializácie, modely personálneho a sociálneho vývinu detí a mládeže, poruchy vývinu v tejto oblasti. Projektovanie a reflexia výučby v triede.
Kolokviálna skúška z oblasti teoretického poznania študijného odboru, ktorú hodnotí komisia pre štátne záverečné skúšky. Výsledné hodnotenie: A – 90 -100%, B – 80 -89%, C – 70 -79%, D – 60 - 69%, E – 50 -59%.
maďarský a slovenský
Tézy:
MGR – államvizsga tézisek - 2018
1. Výklad motivácie
2. Definícia učenia sa
3. Učebné štýly
4. Hodnotenie a meranie žiakov
5. Definovanie pedagogického výskumu
6. Empirické výskumné metódy
7. Komparatívna pedagogika v systéme vied
8. Pedagogické programy
9.Taxonomie
10. Školský systém
11. Funkcie a typológia škôl
12. Technológia vzdelávania
13. Triedenie a charakteristika porúch učenia sa
14. Výskyt porúch učenia sa a integrácia, inklúzia
15. Kultúrny pohľad etnografických vied - kulturálna a sociálna antropologia, európska etnológia ai.
16.Personálna a sociálna vychova v histórii pedagogiky
17. Metodika personálnej a sociálnej výchovy)
18. Význam psychológie osobnosti v edukácii
Absolvent odboru Učiteľstvo akademických predmetov prostredníctvom predmetov spoločného sociálnovedného, pedagogického a psychologického základu učiteľstva ovláda základný obsah disciplín svojej špecializácie, princípy jeho štruktúry, je oboznámený s metodológiou produkcie obsahu odboru a jeho širšími kultúrnymi a sociálnymi súvislosťami. S týmto obsahom dokáže narábať ako s produktom ľudskej (vedeckej) činnosti, a v tomto kontexte ho dokáže projektovať pre didaktické zámery a účely. Okrem zvládnutia učiteľskej spôsobilosti (projektovania, realizácie a reflexie výučby v triede) je schopný participovať na vývoji metodických materiálov pre výučbu.