1. tétel

A nyelv fogalma és társadalmi szerepe. A világ nyelvei. A magyar nyelv helye a világ nyelvei között.

2. tétel

A nyelvi rendszer síkjai és alapegységei. A velük foglalkozó nyelvtudományi ágak.

3. tétel

Fonetika és fonológia. A fonéma fogalma és nyelvi szerepe.

4. tétel

A szóalak fogalma. A morféma, a morfémaosztályok. A morfémák elhelyezkedése a szóalak szerkezetében.

5. tétel

A szó fogalma és helye a nyelvi rendszerben. A szófaj. A magyar nyelv szófaji rendszere. A fő szófaji kategóriák rövid jellemzése.

6. tétel

Lexikális viszonyok. Poliszémia, homonímia, szinonímia, antonímia, hiponímia, paronímia. A lexikális viszonyok tükröződése a szótárakban.

7. tétel

A magyar szókincs rétegződése. A szleng, a tájszavak, a csoportnyelvi szavak, az idegen szavak, az archaizmusok és a neologizmusok és ezek helyesírási vonatkozásai.

8. tétel

A mondat fogalma. A mondatfajták. A mondatfajták stilisztikai és helyesírási vonatkozásai.

9. tétel

A magyar mondat szerkezete. A rendszermondat és a szövegmondat a nyelvben és a beszédben.

10. tétel

A stilisztika és a nyelvi stílus fogalma. A stilisztika alapfogalmai. Stílustipológia. A beszélt és írott stílustípusok. A tudományos, a hivatalos, a mindennapi társalgási, a publicisztikai stílustípus. A stíluselemzés lehetőségei az iskolában.

11. tétel

A magyar reneszánsz és a barokk irodalma. Janus Pannonius, Balassi Bálint, Zrínyi Miklós.

12. tétel

A magyar felvilágosodás irodalma. Felvilágosodás, rokokó, klasszicizmus, szentimentalizmus, népiesség. Kármán József, Csokonai Vitéz Mihály, Berzsenyi Dániel és Katona József irodalmi munkásságára.

13. tétel

A 19. század első felének magyar irodalma. Főbb törekvések. A kor jelentősebb íróinak pályaképe. Kisfaludy Károly, Kölcsey Ferenc, Vörösmarty Mihály, Petőfi Sándor.

14. tétel

A 19. század második felének magyar irodalma. Főbb törekvések. A kor jelentősebb íróinak pályaképe. Arany János, Madách Imre, Jókai Mór, Kemény Zsigmond, Mikszáth Kálmán.

15. tétel

A modern magyar irodalom kezdetei. A századforduló irodalma. Az induló Nyugat. A kor jelentős alkotói. Ady Endre, Babits Mihály, Kosztolányi Dezső, Móricz Zsigmond, Krúdy Gyula. A modernség második hulláma. A korszak kiemelkedő alkotóinak pályaképe. József Attila, Szabó Lőrinc, Illyés Gyula, Németh László, Márai Sándor, Weöres Sándor.

16. tétel

A 20. század második felének magyar irodalma. Főbb törekvések. A kor jelentősebb íróinak pályaképe. Pilinszky János, Nemes Nagy Ágnes, Nagy László, Petri György, Örkény István, Ottlik Géza, Mészöly Miklós, Nádas Péter, Esterházy Péter.

17. tétel

Gyermekirodalom. A gyermekirodalom forrásai és rétegei. A gyermek- és ifjúsági irodalom főbb műfajai, valamint jelentős 20. és 21. századi magyar és világirodalmi képviselői.

18. tétel

A lírai, epikai és drámai műnem műfajai. Az egyes műfajok osztályozása és jellemzése. A lírai, epikai és drámai művek kompozíciójának kérdése. Narratológiai ismeretek.

19. tétel

Verstani alapismeretek. Vers és próza különbsége. A vers alapvető ritmustényezői. A magyar költészetben ismeretes versrendszerek jellemzése és felismerése.

20. tétel

Szóképek és alakzatok. A metafora, a metonímia, a szinekdoché, a hasonlat. A fonológia, a szintaktika és a szemantika további alakzatai.

Sprachwissenschaft

1. Sprache und Linguistik. Grundbegriffe. Sprachwissenschaft oder Linguistik. Gegenstand, Grundfragen und Aufgaben der Sprachwissenschaft. Zweige der Sprachwissenschaft. Linguistische Methoden. Die sprachlichen Ebenen

1. Typologisierung der Sprachen. Sprachfamilien. Natürliche und künstliche Sprachen. Mischsprachen. Die Entstehung von Sprachen

2. Funktionen der Sprache: das sprachliche Zeichen. Zeichentypen. Zeichenmodelle. Die Sprache als Kommunikationsmittel

3. Europäischer Strukturalismus: Ferdinand de Saussure; die Prager Schule u.a.

4. Vergleich von grammatischen Richtungen: Dependenzgrammatik (U. Engel u.a.), Phrasenstrukturgrammatik, Generative Transformationsgrammatik

5. Die Begriffe Phonetik und Phonologie und ihr Status im System der Wissenschaften. Begriffliche Abgrenzung. Gegenstand und Aufgaben. Grundbegriffe. Teilbereiche

6. Die physiologische oder artikulatorische Phonetik. Elementare Einheiten der segmentalen Struktur: die Artikulation von Sprechlauten. Vokale und Konsonanten. Probleme der Lautbezeichnung

7. Das (physiologische) System der Vokale aufgrund ihrer Artikulationsmerkmale. Monophthonge und Diphthonge. Die normierte Standardlautung im Deutschen: allgemeine Ausspracheregeln der Vokale

8. Das (physiologische) System der Konsonanten aufgrund ihrer Artikulationsmerkmale. Die normierte Standardlautung im Deutschen: allgemeine Ausspracheregeln der Konsonanten

9. Grundbegriffe der akustischen Phonetik. Kommunikative Rolle der Komponenten der suprasegmentalen Struktur

10. Wortartensysteme im Deutschen: das semantische, das flexematische und das syntaktische Verfahren

11. Grammatische Kategorien des Verbs (Numerus, Tempus, Person, Modus, Genus verbi)

12. Grammatische Kategorien des Substantivs (Numerus, Kasus, Genus); Deklinationstypen (starke, schwache, gemischte etc. Deklination); Artikelwörter (z.B. nach Helbig/Buscha)

13. Das Adjektiv: Definition; Lexikalisch-semantische Klassifikation (qualitative und relative Adjektive), morphosyntaktische Klassifizierung; Deklination der Adjektive; Valenz des Adjektivs; Glieder der Adjektivgruppe; Funktionen des Adjektivs

14. Syntax. Grundbegriffe. Syntaktische Verfahren. Die Satzglieder. Der einfache Satz.

Literaturwissenschaft

1. Theorie literarischer Gattungen: das traditionelle Gattungstrias vs. neue Konzepte

2. Theorie der Lyrik: lyrische Formen

3. Theorie der Lyrik: Strukturelemente lyrischer Texte

4. Theorie der Epik: epische Formen

5. Theorie der Epik: Strukturelemente narrativer Texte

6. Frühe Literatur von Weltrang: Dichtung der höfischen Kultur

7. Renaissance, Humanismus, Reformation in deutschen Landen

8. Die literarische Leistung der deutschen Aufklärung

9. „Hauptstadt“ Weimar: Die deutsche Klassik

10. Ein „deutsches“ Phänomen: Die Romantik

11. Literatur in der Politik/Politik in der Literatur: Vormärz und „Junges Deutschland“

12. Im Zeichen des Realismus: Epik im 19. und frühen 20. Jahrhundert

13. Der Naturalismus und seine Gegenströmungen

14. Das Theater des 20. Jahrhunderts

15. Literarische Tendenzen nach 1945

Methodik und Didaktik

1. Die Grammatik-Übersetzungsmethode (GÜM)

2. Behavioristische Verfahren

3. Kognitivistische Verfahren

4. Konstruktivistische Verfahren

5. Kommunikative Didaktik und alternative Methoden

6. Gesteuerter und ungesteuerter Spracherwerb

7. Sprachenlernen und kognitive Entwicklung

8. Erwerbssequenzen

9. Mehrsprachigkeit

Podľa téz záverečnej štátnej skúšky

Účasť na štátnej záverečnej skúške a jej úspešné absolvovanie

1. Didaktika ako vedná disciplína

2. Obsah vyučovania

3. Kontrola, hodnotenie a klasifikácia

4. Pedagogická komunikácia

5. Pedagogika ako vedný odbor v sústave pedagogických vied

6. Plánovanie činnosti pedagóga

7. Konkrétne (špecifické) vzdelávacie ciele a taxonómie

8. Tradičné vyučovacie metódy

9. Inovačné vyučovacie metódy

10. Diferencovaná práca žiakov.

11. Vznik a formovanie európskych školských systémov. Charakteristika modelu človeka, obsahová náplň vzdelávania a jeho metodika, prostriedky

12. Pedagogický odkaz J. A. Komenského. Význam Jánosa Csere Apáczaiho a jeho úloha vo vývoji pedagogickej teórie

13. Technológia vzdelávania a učebné pomôcky

14. Prevencia zdravia v škole: denný režim, duševná hygiena, fyzická záťaž, úprava školského prostredia, zásady poskytovania prvej pomoci

15. Možnosti školy v prevencii. Osobnosť pedagóga, pedagóg ako vzor.

16. Biologické, psychologické a sociálne špecifiká vývinu 10–19-ročných

17. Charakteristika vývinových škál Freuda, Eriksona, Piageta v rozvíjaní osobnosti

18. Úloha triedneho učiteľa v budovaní teamu

19. Psychologické otázky ťažkovychovávateľnosti (ADHD)

20. Význam kognitívneho procesu v edukácii

21. Možnosti vzdelávania žiakov so špeciálnymi výchovno-vyučovacími potrebami

22. Význam pedagogickej terapie