ECO, U. 1987. Hogyan írjunk szakdolgozatot? Budapest: Gondolat Kiadó. ISBN 9638563206
KATUŠČÁK, D.:. Ako písať záverečné a kvalifikačné práce, Nitra : Enigma, 2007. 162 s.
ISBN: 8089132454
Smernica rektora č. 7/2011 o úprave, registrácii, sprístupnení a archivácii záverečných prác na Univerzite J. Selyeho.
Vypracovaná bakalárska práca, min. 1 posudok od vedúceho alebo oponenta bakalárskej práce, ktorý nie je hodnotený známkou Fx, úspešná obhajoba bakalárskej práce.
maďarský
Záverečná (bakalárska) práca, vypracovaná podľa technických i odborných kritérií.
Študent bude schopný tvorivo pracovať vo svojom odbore, samostatne získavať teoretické a praktické poznatky založené na súčasnom stave vedy a tvorivo ich uplatňovať a používať, bude spôsobilý samostatne vysvetliť a riešiť náročné úlohy, bude schopný spoznávať, vysvetliť a riešiť daný problém alebo podať vlastné riešenie problému, bude schopný zhodnotiť dosiahnuté výsledky, ich prínos a praktické využitie. Študent vypracovaním záverečnej práce preukáže schopnosť samostatne a tvorivo pracovať s odbornou literatúrou. Študent bakalársku prácu obháji pred komisiou pre štátne záverečné skúšky.
Konkretizovaná v informačných listoch povinných a povinne voliteľných predmetov.
Brief syllabus:
1. tétel
A nyelv fogalma és társadalmi szerepe. A világ nyelvei. A magyar nyelv helye a világ nyelvei között.
2. tétel
A nyelvi rendszer szintjei és alapegységei. A velük foglalkozó nyelvtudományi ágak.
3. tétel
A magyar nyelv történetének korszakai és a hozzájuk köthető változások. A főbb nyelvemléktípusok jellemzése.
4. tétel
Fonetika és fonológia. A fonéma fogalma és nyelvi szerepe. A hallószerv és a beszédszervek felépítése és működése. A magán- és mássalhangzók jellemzése, a velük kapcsolatos törvényszerűségek (illeszkedés, hasonulások stb.). A szupraszegmentális elemek (hangsúly, hanglejtés stb.).
5. tétel
A szóalak fogalma. A morféma, a morfémaosztályok. A morfémák elhelyezkedése a szóalak szerkezetében. A szó fogalma és helye a nyelvi rendszerben. A szófaj. A magyar nyelv szófaji rendszere. A fő szófaji kategóriák rövid jellemzése.
6. tétel
Lexikális viszonyok. Poliszémia, homonímia, szinonímia, antonímia, hiponímia, paronímia. A lexikális viszonyok tükröződése a szótárakban.
7. tétel
A magyar szókincs rétegződése. A szleng, a tájszavak, a csoportnyelvi szavak, az idegen szavak, az archaizmusok és a neologizmusok és ezek helyesírási vonatkozásai.
8. tétel
A mondat fogalma. A mondatfajták. A mondatfajták stilisztikai és helyesírási vonatkozásai. A magyar mondat szerkezete. A rendszermondat és a szövegmondat a nyelvben és a beszédben.
9. tétel
A stilisztika és a nyelvi stílus fogalma. A stilisztika alapfogalmai. Stílustipológia. A beszélt és írott stílustípusok. A tudományos, a hivatalos, a mindennapi társalgási, a publicisztikai stílustípus.
10. tétel
A szöveg jellemzői, fogalma. A szövegértékűség és a szövegösszefüggés. A szöveggrammatika (konnexitás) és a szövegszemantika (kohézió). A szöveg szerkezete (makroszint, mikroszint, a szónoki beszéd felépítése).
11. tétel
Irodalomelméleti alapismeretek. Arisztotelész, Potebnya, Saussure, Jakobson, Eichenbaum, Iser, J. Hillis Miller, Kosztolányi, József Attila nyelv- és irodalomelméleti meglátásai.
12. tétel
Filozófia, kultúraelmélet, kommunikációelmélet. Platóni dialektika, filozófia és tudomány kapcsolata, a kultúra fogalma, médiatechnikák, a nyelvi kommunikáció funkciói, verbális és nonverbális kommunikáció, interdiszciplinaritás.
13. tétel
A világirodalom legjelentősebb alkotásai. Homérosz, Szophoklész, Vergilius, Ovidius, Dante, Rabelais, Shakespeare, Cervantes, Goethe, Puskin, Gogol, Tolsztoj, E. T. A. Hoffmann, Poe, Proust, Woolf, Thomas Mann művei. (Két szerző egy-egy művének rövid elemző bemutatása.)
14. tétel
A magyar középkor, a reneszánsz és a barokk irodalma. Gesta- és krónikairodalom, a magyar történetírás kezdetei, Halotti beszéd, Ómagyar Mária siralom, Janus Pannonius, Balassi Bálint, Zrínyi Miklós.
15. tétel
A magyar felvilágosodás irodalma. Felvilágosodás, rokokó, klasszicizmus, szentimentalizmus, népiesség. Kármán József, Csokonai Vitéz Mihály, Berzsenyi Dániel, Katona József.
16. tétel
A 19. század első felének magyar irodalma. A kor jelentősebb íróinak pályaképe. Kisfaludy Károly, Kölcsey Ferenc, Vörösmarty Mihály, Petőfi Sándor.
17. tétel
A 19. század második felének magyar irodalma. A kor jelentősebb íróinak pályaképe. Arany János, Madách Imre, Jókai Mór, Mikszáth Kálmán. (Két szerző egy-egy művének rövid elemző bemutatása.)
18. tétel
A modern magyar irodalom kezdetei. A századforduló irodalma. Az induló Nyugat. A kor jelentős alkotói. Ady Endre, Babits Mihály, Kosztolányi Dezső, Móricz Zsigmond, Krúdy Gyula. A modernség második hulláma. A korszak kiemelkedő alkotóinak pályaképe. József Attila, Szabó Lőrinc, Illyés Gyula, Németh László, Márai Sándor, Weöres Sándor. (Két szerző egy-egy művének rövid elemző bemutatása.)
19. tétel
A 20. század második felének magyar irodalma. Főbb törekvések. A kor jelentősebb íróinak pályaképe. Pilinszky János, Nemes Nagy Ágnes, Nagy László, Petri György, Örkény István, Ottlik Géza, Mészöly Miklós, Nádas Péter, Esterházy Péter. (Két szerző egy-egy művének rövid elemző bemutatása.)
20. tétel
Intertextualitás és médiumköziség. A szövegközi kapcsolatok változatai, intermedialitás, multimedialitás, transzmedialitás, a vizuális költészet típusai, populáris és elit irodalom szimbiózisa, az adaptáció.
Ústna skúška z predmetu maďarský jazyk a literatúra, ktorú hodnotí komisia pre štátnu skúšku.
Sumárne hodnotenie: 100 - 90%: A, 89 - 80%: B, 79 - 70%: C, 69 - 60%: D, 59 - 50%: E, pod
50%: FX.
maďarský
Tézy k štátnym záverečným skúškam z maďarského jazyka:
1. tétel
A nyelv fogalma és társadalmi szerepe. A világ nyelvei. A magyar nyelv helye a világ nyelvei között.
2. tétel
A nyelvi rendszer szintjei és alapegységei. A velük foglalkozó nyelvtudományi ágak.
3. tétel
A magyar nyelv történetének korszakai és a hozzájuk köthető változások. A főbb nyelvemléktípusok jellemzése.
4. tétel
Fonetika és fonológia. A fonéma fogalma és nyelvi szerepe. A hallószerv és a beszédszervek felépítése és működése. A magán- és mássalhangzók jellemzése, a velük kapcsolatos törvényszerűségek (illeszkedés, hasonulások stb.). A szupraszegmentális elemek (hangsúly, hanglejtés stb.).
5. tétel
A szóalak fogalma. A morféma, a morfémaosztályok. A morfémák elhelyezkedése a szóalak szerkezetében. A szó fogalma és helye a nyelvi rendszerben. A szófaj. A magyar nyelv szófaji rendszere. A fő szófaji kategóriák rövid jellemzése.
6. tétel
Lexikális viszonyok. Poliszémia, homonímia, szinonímia, antonímia, hiponímia, paronímia. A lexikális viszonyok tükröződése a szótárakban.
7. tétel
A magyar szókincs rétegződése. A szleng, a tájszavak, a csoportnyelvi szavak, az idegen szavak, az archaizmusok és a neologizmusok és ezek helyesírási vonatkozásai.
8. tétel
A mondat fogalma. A mondatfajták. A mondatfajták stilisztikai és helyesírási vonatkozásai. A magyar mondat szerkezete. A rendszermondat és a szövegmondat a nyelvben és a beszédben.
9. tétel
A stilisztika és a nyelvi stílus fogalma. A stilisztika alapfogalmai. Stílustipológia. A beszélt és írott stílustípusok. A tudományos, a hivatalos, a mindennapi társalgási, a publicisztikai stílustípus.
10. tétel
A szöveg jellemzői, fogalma. A szövegértékűség és a szövegösszefüggés. A szöveggrammatika (konnexitás) és a szövegszemantika (kohézió). A szöveg szerkezete (makroszint, mikroszint, a szónoki beszéd felépítése).
11. tétel
Irodalomelméleti alapismeretek. Arisztotelész, Potebnya, Saussure, Jakobson, Eichenbaum, Iser, J. Hillis Miller, Kosztolányi, József Attila nyelv- és irodalomelméleti meglátásai.
12. tétel
Filozófia, kultúraelmélet, kommunikációelmélet. Platóni dialektika, filozófia és tudomány kapcsolata, a kultúra fogalma, médiatechnikák, a nyelvi kommunikáció funkciói, verbális és nonverbális kommunikáció, interdiszciplinaritás.
13. tétel
A világirodalom legjelentősebb alkotásai. Homérosz, Szophoklész, Vergilius, Ovidius, Dante, Rabelais, Shakespeare, Cervantes, Goethe, Puskin, Gogol, Tolsztoj, E. T. A. Hoffmann, Poe, Proust, Woolf, Thomas Mann művei. (Két szerző egy-egy művének rövid elemző bemutatása.)
14. tétel
A magyar középkor, a reneszánsz és a barokk irodalma. Gesta- és krónikairodalom, a magyar történetírás kezdetei, Halotti beszéd, Ómagyar Mária siralom, Janus Pannonius, Balassi Bálint, Zrínyi Miklós.
15. tétel
A magyar felvilágosodás irodalma. Felvilágosodás, rokokó, klasszicizmus, szentimentalizmus, népiesség. Kármán József, Csokonai Vitéz Mihály, Berzsenyi Dániel, Katona József.
16. tétel
A 19. század első felének magyar irodalma. A kor jelentősebb íróinak pályaképe. Kisfaludy Károly, Kölcsey Ferenc, Vörösmarty Mihály, Petőfi Sándor.
17. tétel
A 19. század második felének magyar irodalma. A kor jelentősebb íróinak pályaképe. Arany János, Madách Imre, Jókai Mór, Mikszáth Kálmán. (Két szerző egy-egy művének rövid elemző bemutatása.)
18. tétel
A modern magyar irodalom kezdetei. A századforduló irodalma. Az induló Nyugat. A kor jelentős alkotói. Ady Endre, Babits Mihály, Kosztolányi Dezső, Móricz Zsigmond, Krúdy Gyula. A modernség második hulláma. A korszak kiemelkedő alkotóinak pályaképe. József Attila, Szabó Lőrinc, Illyés Gyula, Németh László, Márai Sándor, Weöres Sándor. (Két szerző egy-egy művének rövid elemző bemutatása.)
19. tétel
A 20. század második felének magyar irodalma. Főbb törekvések. A kor jelentősebb íróinak pályaképe. Pilinszky János, Nemes Nagy Ágnes, Nagy László, Petri György, Örkény István, Ottlik Géza, Mészöly Miklós, Nádas Péter, Esterházy Péter. (Két szerző egy-egy művének rövid elemző bemutatása.)
20. tétel
Intertextualitás és médiumköziség. A szövegközi kapcsolatok változatai, intermedialitás, multimedialitás, transzmedialitás, a vizuális költészet típusai, populáris és elit irodalom szimbiózisa, az adaptáció.
Absolvent bakalárskeho študijného programu učiteľstva maďarského jazyka a literatúry v
študijnom odbore učiteľstvo akademických predmetov je pripravený pokračovať v štúdiu tohto odboru na 2. stupni vysokoškolského vzdelávania. Získal poznatky z problematiky edukačných vied a spoločenských a legislatívnych súvislostí výchovy a vzdelávania a základy digitálnej, psychologickej a špeciálno-pedagogickej gramotnosti učiteľa. V oblasti predmetovej aprobácie absolvent v dostatočnej miere ovláda poznatky o jazyku a o jazykovede vo všeobecnosti a o zákonitostiach všetkých rovín systému súčasného maďarského jazyka. V literárnej zložke spoznáva teóriu literatúry, metodológiu interpretácie umeleckého textu a dejiny maďarskej literatúry od raného stredoveku po literatúru druhej polovice 20. storočia v kontexte európskej literatúry. S týmito vedomosťami dokáže aktívne pracovať a využívať ich.