Študijná literatúra uvedená v informačných listoch povinných predmetov.

Mikrobiológia, Genetika, Antropológia, Molekulárna a bunková biológia, Evolučná biológia, Etológia, Geológia, Vývoj Zeme a života na Zemi, Základy poľnohospodárskej výroby, Terénne práce z poľnohospodárskej výroby, Ekológia, Environmentálna výchova, Didaktika biológie

Ústna odpoveď študenta, ktorú hodnotí komisia pre štátne záverečné skúšky. Výsledné hodnotenie: A – 100 - 90%, B – 89 - 80%, C – 79 - 70%, D – 69 - 60%, E – 59 - 50%. Kredity sa neudelia študentovi, ktorý nedosiahne minimálne 50%.

maďarský jazyk alebo slovenský jazyk

I. Mikrobiológia, genetika, antropológia

I/1. Általános mikrobiológia. Bevezetés a mikrobiológiába, a mikrobiológia szakterületei, a mikrobák szerepe, jelentősége a világban.

I/2. A mikrobiológia története. Rövid történeti áttekintés – a mikrobiológia története: ókor, középkor, újkor. Rendszertan.

I/3. Baktériumok, vírusok, prionok, viroidok.

I/4. Az eukarióta sejt genetikai szerveződése.

A reprodukció folyamata, mitózis, meiózis, a genetikai információ átvitele – rekombináció, fúzió, extrakromoszomális struktúrák

I/5. Gyakorlati mikrobiológia. Táptalajok készítése, felosztása, a tenyésztés feltételei, sterilizáló módszerek.

I/6.A genetika története. A genetika kezdetei. A DNS-el és génekkel kapcsolatos felfedezések. Modern módszerek a genetikában (PCR, szekvencia analízis, klónozás)

I/7. Kromoszómák. A kromoszómák funkciója és felépítése. Kromoszómaelmélet. Kariotipizálás.

I/8. A nem genetikai meghatározása. A nemek determinációja (XX-XO, XX-XY és ZZ-ZW). A nemi kromoszómák atipikus esetei. A nemi kromoszómák génjeiben lokalizált jegyek öröklődése.

I/9. Örökletes és nem öröklődő változékonyság. Mutációk- a mutációk típusai. Génmutációk. Kromoszóma aberrációk. Genóm mutációk.

I/10. A sejtmagon kívüli öröklődés. A sejtmagon kívüli öröklődés megjelenési formái. Plazmidok. A mitokondriális- és plasztisz DNS által meghatározott öröklődés.

I/11. Populációgenetika. Hardy – Weinbergov törvény. Populációdinamika. Drift. Genetikai variabilitás a populációban. Genetikai izolátumok. Szelekció (természetes szelekció, szexuális szelekció, mesterséges szelekció)

I/12. Genetikai jelenségek vizsgálata családfában. Lókusz, gén, allél. Allélok közötti viszonyok. Genetikai modellorganizmusok. Vizsgálati lehetőségek a humángenetikában. Családfa-analízis. Genetikai prognózis.

I/13. Az evolúcióbiológia tudománytörténete. Az evolúcióbiológia tudománytörténete Darwin előtt

Az evolúcióbiológia tudománytörténete Darwin után

Fajkeletkezés. Speciáció.

I/14. Az evolúció bizonyítékai és a datálási módszerek. Az evolúció fejlődéstani bizonyítékai. Atavizmusok. Csökevényes szervek. Az evolúció anatómiai bizonyítékai. Az evolúció sejtbiológiai, molekuláris biológiai és genetikai bizonyítékai. Az evolúció etológiai, pszichológiai és patológiai bizonyítékai, valamint a közvetlen bizonyítékok. Leletek datálási módszerei.

I/15. Az ember kialakulása. Hogyan alakult ki az ember? – mt-MRCA és Y-MRCA elmélet és

a többi származáselmélet.

I/16. Kultúrák. Az Olduván kultúra. Abbevilli (chelles-i) és Acheuléen kultúra. Moustiérien, Aurignacien, Solutréen és Magdalénien kultúra.

I/17. A főemlősök. A főemlősök általános jellemzése.

A korai emberfélék és Australopitecusok.

A Homo nem.

I/18. Antropometriai vizsgálatok. Statikus antropometriai méretek. Dinamikus antropometriai méretek. A bőrlécrendszer. A fej morfológiája.

II. Geológia a ökológia

II/1. A Föld általános jellemzése, litoszféralemezek tektonikája

II/2. Magmatizmus.

II/3. Az üledékes rendszer

II/4. Metamorfizmus. A Föld mint rendszer. Vulkáni formák

II/5. Általános ásványtan

II/6. Kristályrendszerek és kristályosztályok

II/7. Fontos ásványok és ásványcsoportok. A Bowen-féle kiválási sor

II/8. Fontos kőzetek

II/9. A földtani idő. A sztratigráfia alapjai. A fő egységek időhatárai. Archaikum, proterozoikum

II/10. Paleozoikum, mezozoikum és kainozoikum. A növényvilág fejlődése a paleozoikumtól

II/11. Az ökológiai tényezők.

A tényezők áttekintése, ökológiai fontosságuk. A limitáló tényezők, a tényezők kölcsönhatása. A szárazföldi és a vízi környezet és a talaj fő ökológiai tényezői.

II/12. Válaszreakciók, tolerancia, adaptáció. Ökológiai tér, ökológiai niche.

II/13. Populációk – demográfiai jellemzők (számosság, sűrűség, szaporodás, koreloszlás, mortalitás, migráció, oszcilláció, fluktuáció). A populáció növekedése, r és K stratégia.

II/14. Fajok közötti kapcsolatok. Neutrális, pozitív, negatív

II/15. Biocönózis. A biocönózis kvantitatív és strukturális tulajdonságai. Vertikális és horizontális struktúra. Primér és szekundér biocönózisok, ekotónok.

Szukcesszió, klimax. A fajok sokszínűsége, a dominanciagörbék, diverzitás és kiegyensúlyozottság.

II/16. Ökoszisztéma. Az ökoszisztéma összetevői és struktúrája. A szintézis és a lebontás folyamatai az ökoszisztémában. Trofikus struktúra, trofikus szintek, élelmiszerláncok, ökológiai pramisok. Az ökoszisztéma energia áramlása, az energia belépése és átalakulása. Primér és szekundér produkció, asszimiláció, respiráció, az energiaátalakulás hatásfoka.

II/17. Gáz ciklusok és üledékes ciklusok. A ciklusok jellemzése. Gáz-ciklusok: C, N, O, víz. Üledékes ciklusok: P, S, biogén elemek

II/18. A mezőgazdaság. A mezőgazdaság kialakulása és fejlődése. A kultúrnövények kialakulásának génközpontjai és felosztásuk

II/19. A gazdasági állatok. A gazdasági állatok háziasítása, fajtáik kialakulása és azok fejlődése.

II/20. A talajművelés. A talajművelés típusai. A vetésforgó és a vetésterv, mint a növénytermesztés optimalizációjának alapjai. Vegyszerek használata a növénytermesztésben és hatásuk a környezetre.

II/21. Modern technológiák. A növénytermesztés fő intenzifikációs faktorai és hatásuk a környezetre. A legfontosabb gazdasági állatok tenyésztésének modernizációja, a „welfare“ tenyészetek alapelvei.

III. A biológia módszertana

III/1. A biológia tanár. A biológia tanár személyisége. A biológia tanár műveltsége. A biológia tanár élethosszig tartó művelődése.

III/2. A tanuló. A tanuló elméleti ismeretei biológiából. A tanuló kulcskompetenciái. A tanuló motivációja.

III/3. A biológia tananyaga. Mutassa be az alapiskola felső tagozatos osztályainak (5.-9. osztályos) tananyagának egy-egy (választott) tematikus egységének feldolgozását: nevelési, oktatási feladatait, alkalmazott módszereit, eszköztárát!

III/4. A biológia tanár felkészülése a biológia órára – alapiskolák, gimnáziumok, szakközépiskolák – az óra felépítése. Elméleti-, írásbeli, és technikai felkészülés.

III/5. A tanítási órák típusai. Motivációs órák. Expozíciós órák – melyek az új ismeretek elsajátítására irányulnak. Fixációs órák – a tudásanyag rögzítése. Evalvációs órák – a vizsgáztatásra és a tudásszint felmérésére szolgáló órák.

III/6. Szervezési formák a biológia tanításában. Felosztás, általános jellemzés, óratípusok: tantermi oktatás, specializált tantermekben (laboratórium, számítástechnikai terem, stb.), tantermeken kívüli oktatás (múzeum, ZOO, stb.).

III/7. A terepen történő oktatás és nevelés. Felosztás, általános jellemzés, óratípusok: séta exkurzió (tanulmányi kirándulás), kirándulás.

III/8. A tanulók száma az oktatási folyatban. Frontális (tömeges) oktatási forma. Csoportos oktatási forma. Individuális oktatási forma.

III/9. A biológia oktatásának információs-receptív módszerei – fogalma, felosztása. A módszer általános jellemzése – előadás demonstrációval, leírás, elbeszélés, magyarázat. Egy tananyag példáján mutassa be, hogy hol és hogyan alkalmazná.

III/10. A biológia oktatásának párbeszéden alapuló módszerei. Általános jellemzés és felosztása – a párbeszéd módszere demonstrációval, heurisztikus, szabad munkabeszélgetés. Egy tananyag példáján mutassa be, hogy hol és hogyan alkalmazná.

III/11. A biológia oktatásának kutatáson alapuló módszerei: Megfigyelés, kísérlet, projekt – általános jellemzés, szerepe, feladata és felosztása. Egy tananyag példáján mutassa be, hogy hol és hogyan alkalmazná.

III/12. Az irodalommal való munka a biológia oktatásában. Az információk másodlagos forrásai – tankönyvek, képes határozók, határozókönyvek, térképek, magyarázó szótárak, lexikonok, stb. Az információk elsődleges forrásai – tudományos publikációk, monográfiák, konferenciakötetek, előadások, stb.

III/13. A biológia oktatásának didaktikai eszközei. Az IKT a biológia oktatásában. Taneszközök. Laboratóriumi segédeszközök. Élő anyag.

III/14. A tanóra célja és a számonkérés módszerei. A megszerzett tudás, készségek és szokások értékelése, ellenőrzése és számonkérésének lehetőségei az alapiskolákon, gimnáziumokban és egyéb középiskolákon.

III/15. A biológia aktuálisan elfoglalt helye az SZK oktatási rendszerében. A biológia az állami oktatási program és az iskolai oktatási programban. A biológia jelenlegi helyzete az alapiskolák és középiskolák tanterveiben. A strukturális és koncepcionális változások okai. Az iskolareformot követő változások a biológia és a természetrajz oktatásában.

III/16. Az oktató-nevelő munka tervezése. A biológia didaktikai rendszere, kötelező és nem kötelező tantárgyak. A biológiai oktatás céljai az alapiskolán és gimnáziumokban (finális, időszakos, részleges). Éves tanterv, tematikus terv.

III/17. A nevelési szempontok megvalósítása a biológia és a természetrajz oktatásában – szexuális nevelés, családra való nevelés, egészségügyi nevelés, környezeti nevelés a biológiában – alkalmazásuk lehetőségei az alapiskolák és gimnáziumok tananyagában.

III/18. A tehetséggondozás. Biológus klubok az alapiskolákon, gimnáziumokban, szakközépiskolákon. Biológiai versenyek. Iskolán kívüli aktivitások.

Absolvent odboru učiteľstvo biológie (v kombinácii) prostredníctvom predmetov odboru ovláda základný obsah disciplín svojej špecializácie, princípy jeho štruktúry, je oboznámený s metodológiou produkcie obsahu odboru a jeho širšími prírodovednými ale aj kultúrnymi a sociálnymi súvislosťami. S týmto obsahom dokáže narábať ako s produktom ľudskej (vedeckej) činnosti, a v tomto kontexte ho dokáže projektovať pre didaktické zámery a účely. Okrem zvládnutia učiteľskej spôsobilosti je schopný participovať na vývoji metodických materiálov pre výučbu biológie.

Uvedená v informačných listoch povinných predmetov študijného programu.

1. Language and speech; human communication; langue/parole, competence/performance, descriptive and prescriptive approaches; levels of linguistic analysis: phonetics/phonology, morphology, syntax, semantics, pragmatics, discourse analysis, phraseology and paremiology. Properties of human language (displacement, arbitrariness, productivity, cultural transmission, duality)

2. Formal linguistics, applied linguistics. Main schools of thought in formal linguistics. The notion of applied linguistics, main areas of research. Interdisciplinary relations: sociolinguistics, psycholinguistics, computational linguistics, stylistics, philosophical linguistics, anthropological linguistics, forensic linguistics, corpus linguistics, cognitive linguistics, paremiology, phraseology.

3. Linguistics and the social context of language use. The notion of sociolinguistics. Context of speech (components of the speech event, Hymes model). The functions of language, models (e.g. Jakobson). The relationships between function and form.

4. Pragmatics. Speech act theory, direct and indirect speech acts. Politeness Theory. The cooperative principle (Grice). Conversation analysis. Discourse analysis. Speech practices associated with gender.

5. Language variation. Varieties of English according to users: regional and social varieties. Use-related varieties of English: field of discourse, medium, attitude.

6. Languages of the world. The notions of language, dialect, accent, idiolect. Languages of the world (typological and genetical classifications). The Indo-European language family. The Proto-Indo-European language (PIE); Latin; English; Cognates; English and the Germanic languages.

7. Main periods in the development of English. Old English, Middle English, Modern English. Similarities and differences between British English and American English. Major and minor influences on the development of English (Old English, Middle English, Modern English). Borrowing in English. The influence of English in the world.

8. Multilingualism, multiculturalism. English as a native, a second and a foreign language. The notions of language and culture. Anthropological linguistics, Sapir-Whorf hypothesis. Forms of multilingualism, multiculturalism. Pidgin and creole, lingua franca.

9. Language planning: corpus planning, status planning. Language and education, foreign language education. Planning English as a foreign language education.

10. Lexicology, word structure. The notions of lexicology, lexicon, lexeme, word structure. Inflection, derivation, affixation, suffixation, prefixation. Word classes.

11. Word formation processes in English. Compounding, conversion, acronyms, clipping, backformation, blending, nonce words; backformation. Lexical relations: synonyms, antonyms, meronyms, hyponyms, homophones, homonyms, homographs.

12. Types of dictionaries, main tendencies in the development of lexicography. The notion of lexicography. Dictionaries as sources of information (relations to levels of phonology, morphology, syntax, semantics, pragmatics). Main stages in the development of dictionaries. Outstanding American and British dictionaries. The use of dictionaries in EFL education.

1. Modernism. The cultural and philosophical background. Modernism in literature. Features of modernist works. Henry James. The Beast in the Jungle. Children’s literature: Children’s literature – early works. Chapbooks and horn books. Comenius, John Locke, John Newberry, Sarah Fielding, Anna Laetitia Barbauld

2. American Modernism. The Expatriate Movement. Making it New in Prose. Gertrude Stein. Ernest Hemingway. Children’s literature: Fairy tales. Classification. Myths, legends, fables. Brothers Grimm, Andersen.

3. Modernism – cultural and philosophical background. Modernism in American poetry. Imagism. T. S. Eliot. Ezra Pound. Wallace Stevens. e. e. cummings. Children’s literature: Victorian children’s literature. Nonsense tale. Edward Lear. Lewis Caroll. The Golden Age of children’s literature.

4. Modernism in American fiction. The features of a modernist text. William Faulkner. The Sound and the Fury. Children’s literature: Children’s fantasy. Classification. Journey fantasy. J. M. Barrie. L. Frank Baum

5. The Jazz Age. The American Dream in literature. F. S. Fitzgerald. The Great Gatsby. Children’s literature: Stories with girl protagonists. The family story. Louisa May Alcott, Lucy Maud Montgomery, Frances Hodgson Burnett, Eleanor Hodgman Porter, Laura Ingalls Wilder

6. American drama in the 20th Century. Eugene O’Neill. Arthur Miller. Tennessee Williams: A Streetcar Named Desire. The Theatre of the Absurd. Edward Albee: Who’s Afraid of Virginia Woolf? Children’s literature: Folk tales and literary tales. The symbolic tales of Oscar Wilde

7. The Beat Generation. Beat poets – Allen Ginsberg. Beat prose – Jack Kerouac, J.D. Salinger. The Catcher in the Rye. Children’s literature: Stories with boy protagonist. Adventure fiction. Defoe, Swift, Robert Louis Stevenson, Mark Twain

8. The emergence of Postmodernism in American literature. Brian McHale, Susan Sontag, John Barth, Ihab Hassan. Richard Brautigan. In Watermelon Sugar. Children’s literature: Animal stories. Kipling, Beatrix Potter, Kenneth Grahame, Hugh Lofting, Jack London, A. A. Milne

9. The emergence of Postmodernism in American literature. Brian McHale, Susan Sontag, John Barth, Ihab Hassan. Thomas Pynchon. The Crying of Lot 49. Children’s literature: Subversive fantasy: Roald Dahl’s fantasy tales

10. Metafiction, metanarrative. Immigrant Writing. Vladimir Nabokov: Lolita. The short stories of Vladimir Nabokov. Spring in Fialta. Children’s literature: The School Story: Fantasy in the Harry Potter series

11. The employment of black humour in fiction. Kurt Vonnegut: Cat’s Cradle. The beginnings of sci-fi. Children’s literature: The Long Weekend in Children’s Literature: 1920-1939. P. L. Travers

12. African-American literature. The Harlem Renaissance, the Civil Rights Movement era. James Baldwin, Alice Walker, Toni Morrison: Beloved. Children’s literature: Children’s Literature after World War II, Clive Staples Lewis: The Narnia series

1. Teaching listening – authentic and realistic material, listening teaching techniques, “gist listening”, extensive and intensive listening; pre-, while- and post-listening activities

2. Teaching reading – authentic and realistic material, reading strategies, pre-, while- and post-reading tasks

3. Teaching speaking – different speaking activities, error correction, teaching pronunciation

4. Teaching writing – writing activities, text types, error correction

5. Teaching vocabulary – aspects of a word, techniques for introducing new vocabulary

6. Teaching grammar – different techniques for teaching grammar, introducing new language structure, teaching models

7. Teaching through drama. Drama techniques in teaching English as a foreign language

8. Course and lesson planning – a lesson plan, planning ‘well-balanced’ lessons

9. Language teaching aids, the types of visuals, educational technology

10. Evaluation and assessment – test types, test construction, reliability and validity

11. Mistakes and feedback, dealing with spoken and written errors, correction

12. Classroom management – pair work and group work, individual work

Študent musí získať študijným plánom predpísaný počet kreditov z povinných a povinne voliteľných predmetov.

anglický

1. Language and speech; human communication; langue/parole, competence/performance, descriptive and prescriptive approaches; levels of linguistic analysis: phonetics/phonology, morphology, syntax, semantics, pragmatics, discourse analysis, phraseology and paremiology. Properties of human language (displacement, arbitrariness, productivity, cultural transmission, duality)

2. Formal linguistics, applied linguistics. Main schools of thought in formal linguistics. The notion of applied linguistics, main areas of research. Interdisciplinary relations: sociolinguistics, psycholinguistics, computational linguistics, stylistics, philosophical linguistics, anthropological linguistics, forensic linguistics, corpus linguistics, cognitive linguistics, paremiology, phraseology.

3. Linguistics and the social context of language use. The notion of sociolinguistics. Context of speech (components of the speech event, Hymes model). The functions of language, models (e.g. Jakobson). The relationships between function and form.

4. Pragmatics. Speech act theory, direct and indirect speech acts. Politeness Theory. The cooperative principle (Grice). Conversation analysis. Discourse analysis. Speech practices associated with gender.

5. Language variation. Varieties of English according to users: regional and social varieties. Use-related varieties of English: field of discourse, medium, attitude.

6. Languages of the world. The notions of language, dialect, accent, idiolect. Languages of the world (typological and genetical classifications). The Indo-European language family. The Proto-Indo-European language (PIE); Latin; English; Cognates; English and the Germanic languages.

7. Main periods in the development of English. Old English, Middle English, Modern English. Similarities and differences between British English and American English. Major and minor influences on the development of English (Old English, Middle English, Modern English). Borrowing in English. The influence of English in the world.

8. Multilingualism, multiculturalism. English as a native, a second and a foreign language. The notions of language and culture. Anthropological linguistics, Sapir-Whorf hypothesis. Forms of multilingualism, multiculturalism. Pidgin and creole, lingua franca.

9. Language planning: corpus planning, status planning. Language and education, foreign language education. Planning English as a foreign language education.

10. Lexicology, word structure. The notions of lexicology, lexicon, lexeme, word structure. Inflection, derivation, affixation, suffixation, prefixation. Word classes.

11. Word formation processes in English. Compounding, conversion, acronyms, clipping, backformation, blending, nonce words; backformation. Lexical relations: synonyms, antonyms, meronyms, hyponyms, homophones, homonyms, homographs.

12. Types of dictionaries, main tendencies in the development of lexicography. The notion of lexicography. Dictionaries as sources of information (relations to levels of phonology, morphology, syntax, semantics, pragmatics). Main stages in the development of dictionaries. Outstanding American and British dictionaries. The use of dictionaries in EFL education.

1. Modernism. The cultural and philosophical background. Modernism in literature. Features of modernist works. Henry James. The Beast in the Jungle. Children’s literature: Children’s literature – early works. Chapbooks and horn books. Comenius, John Locke, John Newberry, Sarah Fielding, Anna Laetitia Barbauld

2. American Modernism. The Expatriate Movement. Making it New in Prose. Gertrude Stein. Ernest Hemingway. Children’s literature: Fairy tales. Classification. Myths, legends, fables. Brothers Grimm, Andersen.

3. Modernism – cultural and philosophical background. Modernism in American poetry. Imagism. T. S. Eliot. Ezra Pound. Wallace Stevens. e. e. cummings. Children’s literature: Victorian children’s literature. Nonsense tale. Edward Lear. Lewis Caroll. The Golden Age of children’s literature.

4. Modernism in American fiction. The features of a modernist text. William Faulkner. The Sound and the Fury. Children’s literature: Children’s fantasy. Classification. Journey fantasy. J. M. Barrie. L. Frank Baum

5. The Jazz Age. The American Dream in literature. F. S. Fitzgerald. The Great Gatsby. Children’s literature: Stories with girl protagonists. The family story. Louisa May Alcott, Lucy Maud Montgomery, Frances Hodgson Burnett, Eleanor Hodgman Porter, Laura Ingalls Wilder

6. American drama in the 20th Century. Eugene O’Neill. Arthur Miller. Tennessee Williams: A Streetcar Named Desire. The Theatre of the Absurd. Edward Albee: Who’s Afraid of Virginia Woolf? Children’s literature: Folk tales and literary tales. The symbolic tales of Oscar Wilde

7. The Beat Generation. Beat poets – Allen Ginsberg. Beat prose – Jack Kerouac, J.D. Salinger. The Catcher in the Rye. Children’s literature: Stories with boy protagonist. Adventure fiction. Defoe, Swift, Robert Louis Stevenson, Mark Twain

8. The emergence of Postmodernism in American literature. Brian McHale, Susan Sontag, John Barth, Ihab Hassan. Richard Brautigan. In Watermelon Sugar. Children’s literature: Animal stories. Kipling, Beatrix Potter, Kenneth Grahame, Hugh Lofting, Jack London, A. A. Milne

9. The emergence of Postmodernism in American literature. Brian McHale, Susan Sontag, John Barth, Ihab Hassan. Thomas Pynchon. The Crying of Lot 49. Children’s literature: Subversive fantasy: Roald Dahl’s fantasy tales

10. Metafiction, metanarrative. Immigrant Writing. Vladimir Nabokov: Lolita. The short stories of Vladimir Nabokov. Spring in Fialta. Children’s literature: The School Story: Fantasy in the Harry Potter series

11. The employment of black humour in fiction. Kurt Vonnegut: Cat’s Cradle. The beginnings of sci-fi. Children’s literature: The Long Weekend in Children’s Literature: 1920-1939. P. L. Travers

12. African-American literature. The Harlem Renaissance, the Civil Rights Movement era. James Baldwin, Alice Walker, Toni Morrison: Beloved. Children’s literature: Children’s Literature after World War II, Clive Staples Lewis: The Narnia series

1. Teaching listening – authentic and realistic material, listening teaching techniques, “gist listening”, extensive and intensive listening; pre-, while- and post-listening activities

2. Teaching reading – authentic and realistic material, reading strategies, pre-, while- and post-reading tasks

3. Teaching speaking – different speaking activities, error correction, teaching pronunciation

4. Teaching writing – writing activities, text types, error correction

5. Teaching vocabulary – aspects of a word, techniques for introducing new vocabulary

6. Teaching grammar – different techniques for teaching grammar, introducing new language structure, teaching models

7. Teaching through drama. Drama techniques in teaching English as a foreign language

8. Course and lesson planning – a lesson plan, planning ‘well-balanced’ lessons

9. Language teaching aids, the types of visuals, educational technology

10. Evaluation and assessment – test types, test construction, reliability and validity

11. Mistakes and feedback, dealing with spoken and written errors, correction

12. Classroom management – pair work and group work, individual work

Uvedená v informačných listoch povinných a povinne voliteľných predmetov, tvoriace jadro študijného odboru.

Kultúrno a sociálnoantropologické súvislosti výchovy a vzdelávania, sociologická interpretácia detstva a mládeže, metodológia tvorby sociálnovedného poznania, modely kognitívneho vývinu a kognitívnej socializácie, modely personálneho a sociálneho vývinu detí a mládeže, poruchy vývinu v tejto oblasti. Projektovanie a reflexia výučby v triede.

Kolokviálna skúška z oblasti teoretického poznania študijného odboru, ktorú hodnotí komisia pre štátne záverečné skúšky. Výsledné hodnotenie: A – 90 -100%, B – 80 -89%, C – 70 -79%, D – 60 - 69%, E – 50 -59%.

maďarský a slovenský

1.1 Definícia učenia v sociálnej, pedagogickej a psychologickej rovine, určenie typov učenia sa, formálne, neformálne, informálne učenie sa a LLL

1.2 Motivácia v pedagogike a psychológii (motívy, primárne a sekundárne motívy, extrinsic, intrinsic motivácia, typy motivácie v edukácii, mýty nedostatkov motivácie

1.3Pojem a typy učebných štýlov – Dunn, Fleming, Gardner

1.4 Činitele ovplyvňujúce úspešnosť učenia

2.1 Pojem a vysvetlenie socializácie

2.2 Rodina ako primárne socializačné prostredie

2.3 Škola ako sekundárne socializačné prostredie. Edukačné a spoločenské nerovnosti a ich vzťah.

2.4 Štýly vedenia a ich vplyv

2.5 (Školská úspešnosť vo vzťahu spoločenského, hospodárskeho a kulturálneho postavenia žiakov. Sociolingvistika a spoločenká štruktúra: vypracovaný a obmedzený jazykový kód - Bernstein)

3.1 Čím sa zaoberá pedagogická diagnostika, definujte učebné štýly

3.2 Vysvetlite funkcie hodnotenia

3.3 Aký je rozdiel medzi vonkajším a vnútorným hodnotením?

3.4 Aké dva typy hodnotenia poznáme pri klasifikácii testov?)

4.1 Európske korene začiatkov etnografického záujmu – obdobie objavenia sveta, osvietenstvo, romantika -, vznik kulturálnej a sociálnej antropologie. Začiatky národných etnografií – porovnanie začiatkov vzniku slovenskej, maďarskej a českej etnografie v 19. a 20. str.), definícia európskej etnológie

4.2 Folklór a jeho odvodeniny: originálny a terajší význam pojmu, podrobné predstavenie. Definícia kultúry všeobecne, čo je ľudová kultúra? Charakteristika ľudovej kultúry. Objektívny a subjektívny pohľad na ľudovú kultúru, otázka dištancie. Čo je organický a organizovaný folklór? Folklorizácia a folkrolizmus

4.3 (Možnosti využitia etnologických poznatkov v edukačnom procese a to v rámci akých predmetov? Revitalizácia tradície a muzeológia. Folklorizmus a neofolklorizmus)

5.1 Smery orientujúce sa na rozvíjanie osobnosti a spoločenstva v dejinách pedagogiky a dnes

5.2 Charakterizujte personálne a sociálne tendencie pedagogických a výchovnofilozofických smerov XIX-ho a XX-ho str.

5.3 Charakterizujte snahy ujednotenia reformnopedagogických smerov, tradičných reformných škôl a dnešných alternatívnych škôl z pohľadu personálnej a sociálnej výchovy

5.4Analyzujte javy a príčiny socializačných porúch! Predstavte možnosti eliminácie nerovností!

5.5 Na základe odbornej literatúry definujte inovatívny obsah pedagogických pojmov! Urobte pedagogické konzekvencie: “prijímajúca škola”, “pedagogika rovností”, “integrácia”, “inklúzia”

6.1 Edukačné problémy – ťažkosti, poruchy, obmedzenia – ich kvalita, kvantita a prevencia v procese učenia sa

6.2 Druhy porúch učenia sa a možnosti ich prevencie

6.3Význam integrácie, individuálny vzdelávací plán, spolupráca s odborníkmi

6.4 Hyper- a hypoaktivita, poruchy správania a inakosť vo vzdelávaní a ich korekcia

7.1 Na základe akých kritérií treba zostaviť vedomostné testy, pracovné úlohy? Ako využívate pri zostavení testov učebné osnovy, pedagogické programy, napr. analýza učebnej látky?

7.2 Charakterizujte parametre – objektivitu, validitu, reliabilitu, vedomostných testov!

7.3 Charakterizujte typy úloh testov – otvorené otázky, jednorázová, viacrázová voľba, popárenie ai.

7.4 Čo znamená hodnotenie orientované na kritériá a normy?

7.5 Čo znamená diagnostické, formatívne, sumatívne hodnotenie? Uvedte aj príklad na všetky formy!

Absolvent odboru Učiteľstvo akademických predmetov prostredníctvom predmetov spoločného sociálnovedného, pedagogického a psychologického základu učiteľstva ovláda základný obsah disciplín svojej špecializácie, princípy jeho štruktúry, je oboznámený s metodológiou produkcie obsahu odboru a jeho širšími kultúrnymi a sociálnymi súvislosťami. S týmto obsahom dokáže narábať ako s produktom ľudskej (vedeckej) činnosti, a v tomto kontexte ho dokáže projektovať pre didaktické zámery a účely. Okrem zvládnutia učiteľskej spôsobilosti (projektovania, realizácie a reflexie výučby v triede) je schopný participovať na vývoji metodických materiálov pre výučbu.