Študijná literatúra uvedená v informačných listoch povinných predmetov.

Mikrobiológia, Genetika, Antropológia, Molekulárna a bunková biológia, Evolučná biológia, Etológia, Geológia, Vývoj Zeme a života na Zemi, Základy poľnohospodárskej výroby, Terénne práce z poľnohospodárskej výroby, Ekológia, Environmentálna výchova, Didaktika biológie

Ústna odpoveď študenta, ktorú hodnotí komisia pre štátne záverečné skúšky. Výsledné hodnotenie: A – 100 - 90%, B – 89 - 80%, C – 79 - 70%, D – 69 - 60%, E – 59 - 50%. Kredity sa neudelia študentovi, ktorý nedosiahne minimálne 50%.

maďarský jazyk alebo slovenský jazyk

I. Mikrobiológia, genetika, antropológia

I/1. Általános mikrobiológia. Bevezetés a mikrobiológiába, a mikrobiológia szakterületei, a mikrobák szerepe, jelentősége a világban.

I/2. A mikrobiológia története. Rövid történeti áttekintés – a mikrobiológia története: ókor, középkor, újkor. Rendszertan.

I/3. Baktériumok, vírusok, prionok, viroidok.

I/4. Az eukarióta sejt genetikai szerveződése.

A reprodukció folyamata, mitózis, meiózis, a genetikai információ átvitele – rekombináció, fúzió, extrakromoszomális struktúrák

I/5. Gyakorlati mikrobiológia. Táptalajok készítése, felosztása, a tenyésztés feltételei, sterilizáló módszerek.

I/6.A genetika története. A genetika kezdetei. A DNS-el és génekkel kapcsolatos felfedezések. Modern módszerek a genetikában (PCR, szekvencia analízis, klónozás)

I/7. Kromoszómák. A kromoszómák funkciója és felépítése. Kromoszómaelmélet. Kariotipizálás.

I/8. A nem genetikai meghatározása. A nemek determinációja (XX-XO, XX-XY és ZZ-ZW). A nemi kromoszómák atipikus esetei. A nemi kromoszómák génjeiben lokalizált jegyek öröklődése.

I/9. Örökletes és nem öröklődő változékonyság. Mutációk- a mutációk típusai. Génmutációk. Kromoszóma aberrációk. Genóm mutációk.

I/10. A sejtmagon kívüli öröklődés. A sejtmagon kívüli öröklődés megjelenési formái. Plazmidok. A mitokondriális- és plasztisz DNS által meghatározott öröklődés.

I/11. Populációgenetika. Hardy – Weinbergov törvény. Populációdinamika. Drift. Genetikai variabilitás a populációban. Genetikai izolátumok. Szelekció (természetes szelekció, szexuális szelekció, mesterséges szelekció)

I/12. Genetikai jelenségek vizsgálata családfában. Lókusz, gén, allél. Allélok közötti viszonyok. Genetikai modellorganizmusok. Vizsgálati lehetőségek a humángenetikában. Családfa-analízis. Genetikai prognózis.

I/13. Az evolúcióbiológia tudománytörténete. Az evolúcióbiológia tudománytörténete Darwin előtt

Az evolúcióbiológia tudománytörténete Darwin után

Fajkeletkezés. Speciáció.

I/14. Az evolúció bizonyítékai és a datálási módszerek. Az evolúció fejlődéstani bizonyítékai. Atavizmusok. Csökevényes szervek. Az evolúció anatómiai bizonyítékai. Az evolúció sejtbiológiai, molekuláris biológiai és genetikai bizonyítékai. Az evolúció etológiai, pszichológiai és patológiai bizonyítékai, valamint a közvetlen bizonyítékok. Leletek datálási módszerei.

I/15. Az ember kialakulása. Hogyan alakult ki az ember? – mt-MRCA és Y-MRCA elmélet és

a többi származáselmélet.

I/16. Kultúrák. Az Olduván kultúra. Abbevilli (chelles-i) és Acheuléen kultúra. Moustiérien, Aurignacien, Solutréen és Magdalénien kultúra.

I/17. A főemlősök. A főemlősök általános jellemzése.

A korai emberfélék és Australopitecusok.

A Homo nem.

I/18. Antropometriai vizsgálatok. Statikus antropometriai méretek. Dinamikus antropometriai méretek. A bőrlécrendszer. A fej morfológiája.

II. Geológia a ökológia

II/1. A Föld általános jellemzése, litoszféralemezek tektonikája

II/2. Magmatizmus.

II/3. Az üledékes rendszer

II/4. Metamorfizmus. A Föld mint rendszer. Vulkáni formák

II/5. Általános ásványtan

II/6. Kristályrendszerek és kristályosztályok

II/7. Fontos ásványok és ásványcsoportok. A Bowen-féle kiválási sor

II/8. Fontos kőzetek

II/9. A földtani idő. A sztratigráfia alapjai. A fő egységek időhatárai. Archaikum, proterozoikum

II/10. Paleozoikum, mezozoikum és kainozoikum. A növényvilág fejlődése a paleozoikumtól

II/11. Az ökológiai tényezők.

A tényezők áttekintése, ökológiai fontosságuk. A limitáló tényezők, a tényezők kölcsönhatása. A szárazföldi és a vízi környezet és a talaj fő ökológiai tényezői.

II/12. Válaszreakciók, tolerancia, adaptáció. Ökológiai tér, ökológiai niche.

II/13. Populációk – demográfiai jellemzők (számosság, sűrűség, szaporodás, koreloszlás, mortalitás, migráció, oszcilláció, fluktuáció). A populáció növekedése, r és K stratégia.

II/14. Fajok közötti kapcsolatok. Neutrális, pozitív, negatív

II/15. Biocönózis. A biocönózis kvantitatív és strukturális tulajdonságai. Vertikális és horizontális struktúra. Primér és szekundér biocönózisok, ekotónok.

Szukcesszió, klimax. A fajok sokszínűsége, a dominanciagörbék, diverzitás és kiegyensúlyozottság.

II/16. Ökoszisztéma. Az ökoszisztéma összetevői és struktúrája. A szintézis és a lebontás folyamatai az ökoszisztémában. Trofikus struktúra, trofikus szintek, élelmiszerláncok, ökológiai pramisok. Az ökoszisztéma energia áramlása, az energia belépése és átalakulása. Primér és szekundér produkció, asszimiláció, respiráció, az energiaátalakulás hatásfoka.

II/17. Gáz ciklusok és üledékes ciklusok. A ciklusok jellemzése. Gáz-ciklusok: C, N, O, víz. Üledékes ciklusok: P, S, biogén elemek

II/18. A mezőgazdaság. A mezőgazdaság kialakulása és fejlődése. A kultúrnövények kialakulásának génközpontjai és felosztásuk

II/19. A gazdasági állatok. A gazdasági állatok háziasítása, fajtáik kialakulása és azok fejlődése.

II/20. A talajművelés. A talajművelés típusai. A vetésforgó és a vetésterv, mint a növénytermesztés optimalizációjának alapjai. Vegyszerek használata a növénytermesztésben és hatásuk a környezetre.

II/21. Modern technológiák. A növénytermesztés fő intenzifikációs faktorai és hatásuk a környezetre. A legfontosabb gazdasági állatok tenyésztésének modernizációja, a „welfare“ tenyészetek alapelvei.

III. A biológia módszertana

III/1. A biológia tanár. A biológia tanár személyisége. A biológia tanár műveltsége. A biológia tanár élethosszig tartó művelődése.

III/2. A tanuló. A tanuló elméleti ismeretei biológiából. A tanuló kulcskompetenciái. A tanuló motivációja.

III/3. A biológia tananyaga. Mutassa be az alapiskola felső tagozatos osztályainak (5.-9. osztályos) tananyagának egy-egy (választott) tematikus egységének feldolgozását: nevelési, oktatási feladatait, alkalmazott módszereit, eszköztárát!

III/4. A biológia tanár felkészülése a biológia órára – alapiskolák, gimnáziumok, szakközépiskolák – az óra felépítése. Elméleti-, írásbeli, és technikai felkészülés.

III/5. A tanítási órák típusai. Motivációs órák. Expozíciós órák – melyek az új ismeretek elsajátítására irányulnak. Fixációs órák – a tudásanyag rögzítése. Evalvációs órák – a vizsgáztatásra és a tudásszint felmérésére szolgáló órák.

III/6. Szervezési formák a biológia tanításában. Felosztás, általános jellemzés, óratípusok: tantermi oktatás, specializált tantermekben (laboratórium, számítástechnikai terem, stb.), tantermeken kívüli oktatás (múzeum, ZOO, stb.).

III/7. A terepen történő oktatás és nevelés. Felosztás, általános jellemzés, óratípusok: séta exkurzió (tanulmányi kirándulás), kirándulás.

III/8. A tanulók száma az oktatási folyatban. Frontális (tömeges) oktatási forma. Csoportos oktatási forma. Individuális oktatási forma.

III/9. A biológia oktatásának információs-receptív módszerei – fogalma, felosztása. A módszer általános jellemzése – előadás demonstrációval, leírás, elbeszélés, magyarázat. Egy tananyag példáján mutassa be, hogy hol és hogyan alkalmazná.

III/10. A biológia oktatásának párbeszéden alapuló módszerei. Általános jellemzés és felosztása – a párbeszéd módszere demonstrációval, heurisztikus, szabad munkabeszélgetés. Egy tananyag példáján mutassa be, hogy hol és hogyan alkalmazná.

III/11. A biológia oktatásának kutatáson alapuló módszerei: Megfigyelés, kísérlet, projekt – általános jellemzés, szerepe, feladata és felosztása. Egy tananyag példáján mutassa be, hogy hol és hogyan alkalmazná.

III/12. Az irodalommal való munka a biológia oktatásában. Az információk másodlagos forrásai – tankönyvek, képes határozók, határozókönyvek, térképek, magyarázó szótárak, lexikonok, stb. Az információk elsődleges forrásai – tudományos publikációk, monográfiák, konferenciakötetek, előadások, stb.

III/13. A biológia oktatásának didaktikai eszközei. Az IKT a biológia oktatásában. Taneszközök. Laboratóriumi segédeszközök. Élő anyag.

III/14. A tanóra célja és a számonkérés módszerei. A megszerzett tudás, készségek és szokások értékelése, ellenőrzése és számonkérésének lehetőségei az alapiskolákon, gimnáziumokban és egyéb középiskolákon.

III/15. A biológia aktuálisan elfoglalt helye az SZK oktatási rendszerében. A biológia az állami oktatási program és az iskolai oktatási programban. A biológia jelenlegi helyzete az alapiskolák és középiskolák tanterveiben. A strukturális és koncepcionális változások okai. Az iskolareformot követő változások a biológia és a természetrajz oktatásában.

III/16. Az oktató-nevelő munka tervezése. A biológia didaktikai rendszere, kötelező és nem kötelező tantárgyak. A biológiai oktatás céljai az alapiskolán és gimnáziumokban (finális, időszakos, részleges). Éves tanterv, tematikus terv.

III/17. A nevelési szempontok megvalósítása a biológia és a természetrajz oktatásában – szexuális nevelés, családra való nevelés, egészségügyi nevelés, környezeti nevelés a biológiában – alkalmazásuk lehetőségei az alapiskolák és gimnáziumok tananyagában.

III/18. A tehetséggondozás. Biológus klubok az alapiskolákon, gimnáziumokban, szakközépiskolákon. Biológiai versenyek. Iskolán kívüli aktivitások.

Absolvent odboru učiteľstvo biológie (v kombinácii) prostredníctvom predmetov odboru ovláda základný obsah disciplín svojej špecializácie, princípy jeho štruktúry, je oboznámený s metodológiou produkcie obsahu odboru a jeho širšími prírodovednými ale aj kultúrnymi a sociálnymi súvislosťami. S týmto obsahom dokáže narábať ako s produktom ľudskej (vedeckej) činnosti, a v tomto kontexte ho dokáže projektovať pre didaktické zámery a účely. Okrem zvládnutia učiteľskej spôsobilosti je schopný participovať na vývoji metodických materiálov pre výučbu biológie.

Didaktika informatiky

1. Informatika, informatická výchova a programovanie na základných a stredných školách (učebné osnovy predmetu a jeho ciele, štruktúra vyučovacej hodiny)

2. Maturitné štandardy, formy a osnovy predmetu Informatika na SŠ, učebnice, hodinové dotácie

3. História informatiky (od Abakus po počítač, spracovanie informácií) a jej význam vo vyučovaní informatiky

4. Pojem algoritmus, programovacie prostriedky a jazyky vo vyučovaní informatiky

5. Počítač vo vyučovacom procese (využívanie počítačov vo vyučovacom procese, základné vlastnosti počítačového vyučovania)

6. Didaktické počítačové hry, projektové vyučovanie programovania, medzipredmetové vzťahy

7. Detské programovacie jazyky, konštruktivizmus v poznávacom procese (vizualizácia, interaktívnosť, otvorenosť) a počítačová grafika pre mladších žiakov (ComLogo, Imagine, Karel, Žofka, Baltík, atď.)

8. Charakteristické vlastnosti a špecifiká pedagogického softvéru

9. Elektronické vzdelávanie v informatike a v programovaní – e-learning

10. Metóda postupného vylepšovania algoritmu (programu), najčastejšie chyby a ich analýza, parametrické úlohy z programovania (typy parametrických úloh, algoritmické určenie správneho výsledku)

11. Informatizácia vo vzdelávaní, využitie kancelárskeho balíka v školskom prostredí (v učebných osnovách základných a stredných škôl), IKT v škole, v organizačnej a riadiacej činnosti školy a v spoločnosti

12. Bezpečnosť a ochrana údajov (netiquette), Internet, autorské právo, duševné vlastníctvo, počítačom podporovanej výučby a použitého softvéru

13. Ergonómia počítačom vybaveného pracoviska (učebne), využitie počítačových sietí (typy, topológie, internetový protokol)

14. Model, modelovanie a simulácia (ICAI) vo vyučovacom procese (virtuálna realita, prvky umelej inteligencie)

15. Expertné systémy, pedagogické informačné systémy v prospech vyučovacieho procesu

16. Štýly vyučovania a učenia sa, vyučovacie metódy (problémové a projektové vyučovanie), konštruktivizmus

17. Starostlivosť o nadaných študentov – príprava na programátorské súťaže a na študentskú vedeckú a odbornú činnosť

18. Tvorba a využitie webstránok vo vzdelávaní, vzdelávanie prostredníctvom Internetu

19. Počítačové skúšanie a testovanie vedomostí (možnosti pre tvorbu otázok a ich vyhodnotenie)

20. Didaktické aplikácie (ich rozdelenie), softvérové prostriedky na tvorbu jednoduchých didaktických aplikácií a pomôcok (prezentácia a podanie učiva)

Modelovanie a simulácia 1

21. Základné princípy modelovania a simulácie – postup tvorby modelu

22. Spojité populačné modely (model exponenciálneho rastu, model logistického rastu, model dravec korisť, rovnovážne body) a ich simulácia pomocou Simulink-u

23. Diskrétne modely (model exponenciálneho rastu, model logistického rastu (Feigenbaumov diagram), harvesting model, pevné body modelov) a ich simulácia pomocou Simulink-u

24. Generovanie náhodných čísel a metóda Monte Carlo

25. Markovov proces (diskrétny prípad), algoritmus PageRank

26. Poissonov proces a systémy hromadnej obsluhy, ich klasifikácia (A/B/n/m), Kolmogorove diferenciálne rovnice

27. Metóda najmenších štvorcov (diskrétny prípad)

Numerická matematika

28. Riešenie sústavy lineárnych rovníc – priame metódy (metóda spätnej substitúcie, Gaussova eliminačná metóda)

29. Riešenie sústavy lineárnych rovníc – iteračné metódy (Jacobiho iteračná metóda, Gauss-Seidelova iteračná metóda)

30. Nulové body nelineárnych rovníc (Newtonova metóda, metóda bisekcie, metóda jednoduchých iterácií)

31. Výpočet určitého integrálu (obdĺžnikové pravidlo, lichobežníkové pravidlo, Simpsonovo pravidlo)

Optimalizácia

32. Jednoparametrické optimalizačné úlohy (metóda zlatého rezu, Fibonacciho metóda)

33. Viacparametrické optimalizačné úlohy (Nelder-Meadova metóda)

34. Viacparametrické optimalizačné úlohy (metóda PSO)

Počítačová grafika 2

35. Porovnanie bitmapovej a vektorovej grafiky. Vlastnosti rastrových obrazov, akvizičné a zobrazovacie jednotky

36. Farebné modely (RGB, CMY, HSL, aditívne a subtraktívne miešanie farieb)

37. Formáty obrazových súborov a ich vlastnosti (uchovávanie indexovaných a plnofarebných obrazov)

38. Metódy komprimácie obrazov (informačný obsah, redundancia, stratové a bezstratové metódy)

39. Digitálne spracovanie obrazov (bodové transformácie, potlačenie šumu, zvýrazňovanie hrán)

40. Osvetľovacie algoritmy a algoritmy tieňovania, fotorealistické zobrazenie

Študent musí získať študijným plánom predpísaný počet kreditov z povinných a povinne

voliteľných predmetov.

maďarský jazyk, slovenský jazyk

Obsah štátnej skúšky 2. stupňa študijného programu učiteľstvo informatiky zodpovedá nosným témam jadra poznatkov magisterského študijného programu.

I. vedecko-odborné jadro:

Témy tvoria štandardný rámec vzdelávania učiteľstva informatiky: Modelovanie a simulácia a ich aplikácie, Umelá inteligencia a jej aplikácie, Počítačová grafika a grafická komunikácia, Počítačové siete a sieťové technológie, Numerická matematika a optimalizácia.

II. odborno-didaktický obsah:

Tematické okruhy sú zamerané na teóriu a prax vyučovania informatiky so zreteľom na špecifiká vyučovania informatiky na základných a stredných školách. Sú to: Didaktika informatiky, Tvorba didaktických www stránok a iných didaktických počítačových aplikácií, E-learning, Informačné a komunikačné technológie vo vzdelávaní.

Teoretické vedomosti absolventa: Absolvent 2. stupňa (Mgr.) učiteľstva ovláda súčasné teoretické metódy kognitívnej socializácie a vzdelávania človeka, pozná základný obsah, metodológiu a epistemológiu disciplín svojej predmetovej špecializácie, pozná teoretické i praktické súvislosti odbornej didaktiky v príslušnej špecializácii, najmä s ohľadom na projektovanie výučby v skupine, pozná a ovláda spôsoby využívania informačných a komunikačných technológií vo vzdelávaní.

Praktické schopnosti a zručnosti: Absolvent 2. stupňa (Mgr.) učiteľstva Informatiky samostatne projektuje a realizuje výučbu príslušných predmetov na úrovni nižšieho a vyššieho sekundárneho vzdelávania, vie adaptovať vzdelávacie programy v príslušných disciplínach na konkrétne podmienky žiakov, školskej triedy a typu školy, je schopný účelne podporovať rozvoj informačnej gramotnosti žiakov, vie analyzovať a posudzovať alternatívne programy sekundárneho vzdelávania, vie efektívne komunikovať pedagogické a odborové poznatky so širším prostredím laickej i profesnej komunity.

Doplňujúce vedomosti, schopnosti a zručnosti: Absolvent 2. stupňa (Mgr.) učiteľstva informatiky disponuje dostatočnou znalosťou v tvorbe metodických textov so širšou aplikovateľnosťou, tvorbe e-learningových aplikácií a pod.

Absolventi študijného programu sú spôsobilí vykonávať profesiu učiteľa/ky na primárnom a sekundárnom stupni vzdelávania. Okrem toho sa uplatnia ako kvalifikovaný animátori voľného času, sú schopní pracovať v oblasti verejnej správy, sociálnych služieb a v oblasti tretieho sektora

Uvedená v informačných listoch povinných a povinne voliteľných predmetov, tvoriace jadro študijného odboru.

Kultúrno a sociálnoantropologické súvislosti výchovy a vzdelávania, sociologická interpretácia detstva a mládeže, metodológia tvorby sociálnovedného poznania, modely kognitívneho vývinu a kognitívnej socializácie, modely personálneho a sociálneho vývinu detí a mládeže, poruchy vývinu v tejto oblasti. Projektovanie a reflexia výučby v triede.

Kolokviálna skúška z oblasti teoretického poznania študijného odboru, ktorú hodnotí komisia pre štátne záverečné skúšky. Výsledné hodnotenie: A – 90 -100%, B – 80 -89%, C – 70 -79%, D – 60 - 69%, E – 50 -59%.

maďarský a slovenský

1.1 Definícia učenia v sociálnej, pedagogickej a psychologickej rovine, určenie typov učenia sa, formálne, neformálne, informálne učenie sa a LLL

1.2 Motivácia v pedagogike a psychológii (motívy, primárne a sekundárne motívy, extrinsic, intrinsic motivácia, typy motivácie v edukácii, mýty nedostatkov motivácie

1.3Pojem a typy učebných štýlov – Dunn, Fleming, Gardner

1.4 Činitele ovplyvňujúce úspešnosť učenia

2.1 Pojem a vysvetlenie socializácie

2.2 Rodina ako primárne socializačné prostredie

2.3 Škola ako sekundárne socializačné prostredie. Edukačné a spoločenské nerovnosti a ich vzťah.

2.4 Štýly vedenia a ich vplyv

2.5 (Školská úspešnosť vo vzťahu spoločenského, hospodárskeho a kulturálneho postavenia žiakov. Sociolingvistika a spoločenká štruktúra: vypracovaný a obmedzený jazykový kód - Bernstein)

3.1 Čím sa zaoberá pedagogická diagnostika, definujte učebné štýly

3.2 Vysvetlite funkcie hodnotenia

3.3 Aký je rozdiel medzi vonkajším a vnútorným hodnotením?

3.4 Aké dva typy hodnotenia poznáme pri klasifikácii testov?)

4.1 Európske korene začiatkov etnografického záujmu – obdobie objavenia sveta, osvietenstvo, romantika -, vznik kulturálnej a sociálnej antropologie. Začiatky národných etnografií – porovnanie začiatkov vzniku slovenskej, maďarskej a českej etnografie v 19. a 20. str.), definícia európskej etnológie

4.2 Folklór a jeho odvodeniny: originálny a terajší význam pojmu, podrobné predstavenie. Definícia kultúry všeobecne, čo je ľudová kultúra? Charakteristika ľudovej kultúry. Objektívny a subjektívny pohľad na ľudovú kultúru, otázka dištancie. Čo je organický a organizovaný folklór? Folklorizácia a folkrolizmus

4.3 (Možnosti využitia etnologických poznatkov v edukačnom procese a to v rámci akých predmetov? Revitalizácia tradície a muzeológia. Folklorizmus a neofolklorizmus)

5.1 Smery orientujúce sa na rozvíjanie osobnosti a spoločenstva v dejinách pedagogiky a dnes

5.2 Charakterizujte personálne a sociálne tendencie pedagogických a výchovnofilozofických smerov XIX-ho a XX-ho str.

5.3 Charakterizujte snahy ujednotenia reformnopedagogických smerov, tradičných reformných škôl a dnešných alternatívnych škôl z pohľadu personálnej a sociálnej výchovy

5.4Analyzujte javy a príčiny socializačných porúch! Predstavte možnosti eliminácie nerovností!

5.5 Na základe odbornej literatúry definujte inovatívny obsah pedagogických pojmov! Urobte pedagogické konzekvencie: “prijímajúca škola”, “pedagogika rovností”, “integrácia”, “inklúzia”

6.1 Edukačné problémy – ťažkosti, poruchy, obmedzenia – ich kvalita, kvantita a prevencia v procese učenia sa

6.2 Druhy porúch učenia sa a možnosti ich prevencie

6.3Význam integrácie, individuálny vzdelávací plán, spolupráca s odborníkmi

6.4 Hyper- a hypoaktivita, poruchy správania a inakosť vo vzdelávaní a ich korekcia

7.1 Na základe akých kritérií treba zostaviť vedomostné testy, pracovné úlohy? Ako využívate pri zostavení testov učebné osnovy, pedagogické programy, napr. analýza učebnej látky?

7.2 Charakterizujte parametre – objektivitu, validitu, reliabilitu, vedomostných testov!

7.3 Charakterizujte typy úloh testov – otvorené otázky, jednorázová, viacrázová voľba, popárenie ai.

7.4 Čo znamená hodnotenie orientované na kritériá a normy?

7.5 Čo znamená diagnostické, formatívne, sumatívne hodnotenie? Uvedte aj príklad na všetky formy!

Absolvent odboru Učiteľstvo akademických predmetov prostredníctvom predmetov spoločného sociálnovedného, pedagogického a psychologického základu učiteľstva ovláda základný obsah disciplín svojej špecializácie, princípy jeho štruktúry, je oboznámený s metodológiou produkcie obsahu odboru a jeho širšími kultúrnymi a sociálnymi súvislosťami. S týmto obsahom dokáže narábať ako s produktom ľudskej (vedeckej) činnosti, a v tomto kontexte ho dokáže projektovať pre didaktické zámery a účely. Okrem zvládnutia učiteľskej spôsobilosti (projektovania, realizácie a reflexie výučby v triede) je schopný participovať na vývoji metodických materiálov pre výučbu.