Študijná literatúra uvedená v pri zadaní témy.
Obhajoba záverecnej práce, ktorú hodnotí komisia pre štátne záverečné skúšky. Výsledné hodnotenie: A – 100 - 90%, B – 89 - 80%, C – 79 - 70%, D – 69 - 60%, E – 59 - 50%. Kredity sa neudelia študentovi, ktorý nedosiahne minimálne 50%.
maďarský jazyk alebo slovenský jazyk
Odovzdaná práca obsahuje časti podľa aktuálnej smernice rektora o záverečných prácach.
Študent prezentuje základné vedomosti , návyky a zručnosti teoretického a praktického zvládnutia prác súvisiacich s plánovaním, realizáciou výskumu v biológii a publikovania výsledkov.
Študijná literatúra uvedená v informačných listoch povinných predmetov.
Mikrobiológia, Genetika, Antropológia, Molekulárna a bunková biológia, Evolučná biológia, Etológia, Geológia, Vývoj Zeme a života na Zemi, Základy poľnohospodárskej výroby, Terénne práce z poľnohospodárskej výroby, Ekológia, Environmentálna výchova, Didaktika biológie
Ústna odpoveď študenta, ktorú hodnotí komisia pre štátne záverečné skúšky. Výsledné hodnotenie: A – 100 - 90%, B – 89 - 80%, C – 79 - 70%, D – 69 - 60%, E – 59 - 50%. Kredity sa neudelia študentovi, ktorý nedosiahne minimálne 50%.
maďarský jazyk alebo slovenský jazyk
I. Mikrobiológia, genetika, antropológia
I/1. Általános mikrobiológia. Bevezetés a mikrobiológiába, a mikrobiológia szakterületei, a mikrobák szerepe, jelentősége a világban.
I/2. A mikrobiológia története. Rövid történeti áttekintés – a mikrobiológia története: ókor, középkor, újkor. Rendszertan.
I/3. Baktériumok, vírusok, prionok, viroidok.
I/4. Az eukarióta sejt genetikai szerveződése.
A reprodukció folyamata, mitózis, meiózis, a genetikai információ átvitele – rekombináció, fúzió, extrakromoszomális struktúrák
I/5. Gyakorlati mikrobiológia. Táptalajok készítése, felosztása, a tenyésztés feltételei, sterilizáló módszerek.
I/6.A genetika története. A genetika kezdetei. A DNS-el és génekkel kapcsolatos felfedezések. Modern módszerek a genetikában (PCR, szekvencia analízis, klónozás)
I/7. Kromoszómák. A kromoszómák funkciója és felépítése. Kromoszómaelmélet. Kariotipizálás.
I/8. A nem genetikai meghatározása. A nemek determinációja (XX-XO, XX-XY és ZZ-ZW). A nemi kromoszómák atipikus esetei. A nemi kromoszómák génjeiben lokalizált jegyek öröklődése.
I/9. Örökletes és nem öröklődő változékonyság. Mutációk- a mutációk típusai. Génmutációk. Kromoszóma aberrációk. Genóm mutációk.
I/10. A sejtmagon kívüli öröklődés. A sejtmagon kívüli öröklődés megjelenési formái. Plazmidok. A mitokondriális- és plasztisz DNS által meghatározott öröklődés.
I/11. Populációgenetika. Hardy – Weinbergov törvény. Populációdinamika. Drift. Genetikai variabilitás a populációban. Genetikai izolátumok. Szelekció (természetes szelekció, szexuális szelekció, mesterséges szelekció)
I/12. Genetikai jelenségek vizsgálata családfában. Lókusz, gén, allél. Allélok közötti viszonyok. Genetikai modellorganizmusok. Vizsgálati lehetőségek a humángenetikában. Családfa-analízis. Genetikai prognózis.
I/13. Az evolúcióbiológia tudománytörténete. Az evolúcióbiológia tudománytörténete Darwin előtt
Az evolúcióbiológia tudománytörténete Darwin után
Fajkeletkezés. Speciáció.
I/14. Az evolúció bizonyítékai és a datálási módszerek. Az evolúció fejlődéstani bizonyítékai. Atavizmusok. Csökevényes szervek. Az evolúció anatómiai bizonyítékai. Az evolúció sejtbiológiai, molekuláris biológiai és genetikai bizonyítékai. Az evolúció etológiai, pszichológiai és patológiai bizonyítékai, valamint a közvetlen bizonyítékok. Leletek datálási módszerei.
I/15. Az ember kialakulása. Hogyan alakult ki az ember? – mt-MRCA és Y-MRCA elmélet és
a többi származáselmélet.
I/16. Kultúrák. Az Olduván kultúra. Abbevilli (chelles-i) és Acheuléen kultúra. Moustiérien, Aurignacien, Solutréen és Magdalénien kultúra.
I/17. A főemlősök. A főemlősök általános jellemzése.
A korai emberfélék és Australopitecusok.
A Homo nem.
I/18. Antropometriai vizsgálatok. Statikus antropometriai méretek. Dinamikus antropometriai méretek. A bőrlécrendszer. A fej morfológiája.
II. Geológia a ökológia
II/1. A Föld általános jellemzése, litoszféralemezek tektonikája
II/2. Magmatizmus.
II/3. Az üledékes rendszer
II/4. Metamorfizmus. A Föld mint rendszer. Vulkáni formák
II/5. Általános ásványtan
II/6. Kristályrendszerek és kristályosztályok
II/7. Fontos ásványok és ásványcsoportok. A Bowen-féle kiválási sor
II/8. Fontos kőzetek
II/9. A földtani idő. A sztratigráfia alapjai. A fő egységek időhatárai. Archaikum, proterozoikum
II/10. Paleozoikum, mezozoikum és kainozoikum. A növényvilág fejlődése a paleozoikumtól
II/11. Az ökológiai tényezők.
A tényezők áttekintése, ökológiai fontosságuk. A limitáló tényezők, a tényezők kölcsönhatása. A szárazföldi és a vízi környezet és a talaj fő ökológiai tényezői.
II/12. Válaszreakciók, tolerancia, adaptáció. Ökológiai tér, ökológiai niche.
II/13. Populációk – demográfiai jellemzők (számosság, sűrűség, szaporodás, koreloszlás, mortalitás, migráció, oszcilláció, fluktuáció). A populáció növekedése, r és K stratégia.
II/14. Fajok közötti kapcsolatok. Neutrális, pozitív, negatív
II/15. Biocönózis. A biocönózis kvantitatív és strukturális tulajdonságai. Vertikális és horizontális struktúra. Primér és szekundér biocönózisok, ekotónok.
Szukcesszió, klimax. A fajok sokszínűsége, a dominanciagörbék, diverzitás és kiegyensúlyozottság.
II/16. Ökoszisztéma. Az ökoszisztéma összetevői és struktúrája. A szintézis és a lebontás folyamatai az ökoszisztémában. Trofikus struktúra, trofikus szintek, élelmiszerláncok, ökológiai pramisok. Az ökoszisztéma energia áramlása, az energia belépése és átalakulása. Primér és szekundér produkció, asszimiláció, respiráció, az energiaátalakulás hatásfoka.
II/17. Gáz ciklusok és üledékes ciklusok. A ciklusok jellemzése. Gáz-ciklusok: C, N, O, víz. Üledékes ciklusok: P, S, biogén elemek
II/18. A mezőgazdaság. A mezőgazdaság kialakulása és fejlődése. A kultúrnövények kialakulásának génközpontjai és felosztásuk
II/19. A gazdasági állatok. A gazdasági állatok háziasítása, fajtáik kialakulása és azok fejlődése.
II/20. A talajművelés. A talajművelés típusai. A vetésforgó és a vetésterv, mint a növénytermesztés optimalizációjának alapjai. Vegyszerek használata a növénytermesztésben és hatásuk a környezetre.
II/21. Modern technológiák. A növénytermesztés fő intenzifikációs faktorai és hatásuk a környezetre. A legfontosabb gazdasági állatok tenyésztésének modernizációja, a „welfare“ tenyészetek alapelvei.
III. A biológia módszertana
III/1. A biológia tanár. A biológia tanár személyisége. A biológia tanár műveltsége. A biológia tanár élethosszig tartó művelődése.
III/2. A tanuló. A tanuló elméleti ismeretei biológiából. A tanuló kulcskompetenciái. A tanuló motivációja.
III/3. A biológia tananyaga. Mutassa be az alapiskola felső tagozatos osztályainak (5.-9. osztályos) tananyagának egy-egy (választott) tematikus egységének feldolgozását: nevelési, oktatási feladatait, alkalmazott módszereit, eszköztárát!
III/4. A biológia tanár felkészülése a biológia órára – alapiskolák, gimnáziumok, szakközépiskolák – az óra felépítése. Elméleti-, írásbeli, és technikai felkészülés.
III/5. A tanítási órák típusai. Motivációs órák. Expozíciós órák – melyek az új ismeretek elsajátítására irányulnak. Fixációs órák – a tudásanyag rögzítése. Evalvációs órák – a vizsgáztatásra és a tudásszint felmérésére szolgáló órák.
III/6. Szervezési formák a biológia tanításában. Felosztás, általános jellemzés, óratípusok: tantermi oktatás, specializált tantermekben (laboratórium, számítástechnikai terem, stb.), tantermeken kívüli oktatás (múzeum, ZOO, stb.).
III/7. A terepen történő oktatás és nevelés. Felosztás, általános jellemzés, óratípusok: séta exkurzió (tanulmányi kirándulás), kirándulás.
III/8. A tanulók száma az oktatási folyatban. Frontális (tömeges) oktatási forma. Csoportos oktatási forma. Individuális oktatási forma.
III/9. A biológia oktatásának információs-receptív módszerei – fogalma, felosztása. A módszer általános jellemzése – előadás demonstrációval, leírás, elbeszélés, magyarázat. Egy tananyag példáján mutassa be, hogy hol és hogyan alkalmazná.
III/10. A biológia oktatásának párbeszéden alapuló módszerei. Általános jellemzés és felosztása – a párbeszéd módszere demonstrációval, heurisztikus, szabad munkabeszélgetés. Egy tananyag példáján mutassa be, hogy hol és hogyan alkalmazná.
III/11. A biológia oktatásának kutatáson alapuló módszerei: Megfigyelés, kísérlet, projekt – általános jellemzés, szerepe, feladata és felosztása. Egy tananyag példáján mutassa be, hogy hol és hogyan alkalmazná.
III/12. Az irodalommal való munka a biológia oktatásában. Az információk másodlagos forrásai – tankönyvek, képes határozók, határozókönyvek, térképek, magyarázó szótárak, lexikonok, stb. Az információk elsődleges forrásai – tudományos publikációk, monográfiák, konferenciakötetek, előadások, stb.
III/13. A biológia oktatásának didaktikai eszközei. Az IKT a biológia oktatásában. Taneszközök. Laboratóriumi segédeszközök. Élő anyag.
III/14. A tanóra célja és a számonkérés módszerei. A megszerzett tudás, készségek és szokások értékelése, ellenőrzése és számonkérésének lehetőségei az alapiskolákon, gimnáziumokban és egyéb középiskolákon.
III/15. A biológia aktuálisan elfoglalt helye az SZK oktatási rendszerében. A biológia az állami oktatási program és az iskolai oktatási programban. A biológia jelenlegi helyzete az alapiskolák és középiskolák tanterveiben. A strukturális és koncepcionális változások okai. Az iskolareformot követő változások a biológia és a természetrajz oktatásában.
III/16. Az oktató-nevelő munka tervezése. A biológia didaktikai rendszere, kötelező és nem kötelező tantárgyak. A biológiai oktatás céljai az alapiskolán és gimnáziumokban (finális, időszakos, részleges). Éves tanterv, tematikus terv.
III/17. A nevelési szempontok megvalósítása a biológia és a természetrajz oktatásában – szexuális nevelés, családra való nevelés, egészségügyi nevelés, környezeti nevelés a biológiában – alkalmazásuk lehetőségei az alapiskolák és gimnáziumok tananyagában.
III/18. A tehetséggondozás. Biológus klubok az alapiskolákon, gimnáziumokban, szakközépiskolákon. Biológiai versenyek. Iskolán kívüli aktivitások.
Absolvent odboru učiteľstvo biológie (v kombinácii) prostredníctvom predmetov odboru ovláda základný obsah disciplín svojej špecializácie, princípy jeho štruktúry, je oboznámený s metodológiou produkcie obsahu odboru a jeho širšími prírodovednými ale aj kultúrnymi a sociálnymi súvislosťami. S týmto obsahom dokáže narábať ako s produktom ľudskej (vedeckej) činnosti, a v tomto kontexte ho dokáže projektovať pre didaktické zámery a účely. Okrem zvládnutia učiteľskej spôsobilosti je schopný participovať na vývoji metodických materiálov pre výučbu biológie.
Smernica rektora Univerzity J. Selyeho Komárno o úprave, registrácii, sprístupnení a archivácii
záverečných prác na Univerzite J. Selyeho
ESSELBORN-KRUMBIEGEL, H.: Von der Idee zum Text. Eine Anleitung zum
wissenschaftlichen Schreiben. 3., überarb. Aufl. Paderborn: Ferdinand Schöningh, 2008.
LANGER, I./VON THUN, F. S./TAUSCH, R.: Sich verständlich ausdrücken. 8. Aufl. München/
Basel: Ernst Reinhardt Verlag, 2006.
MEYER-KELLER, E.: Arbeitstechniken. Literaturwissenschaft. 4. Aufl. München: Wilhelm
Fink, 1994.
POENICKE, K.: Wie verfaßt man wissenschaftliche Arbeiten? Ein Leitfaden vom ersten
Studiensemester bis zur Promotion. 2., neu bearb. Aufl. Mannheim: Dudenverlag, 1988.
ROTHMANN, K.: Anleitung zur Abfassung literaturwissenschaftlicher Arbeiten. Arbeitstexte für
den Unterricht. Stuttgart: Reclam, 1979.
Vypracovaná diplomová práca, kladné posudky vedúceho a oponenta diplomovej práce. Úspešná
obhajoba diplomovej práce.
nemecký
Študent si tento predmet v priebehu štúdia na danom stupni zapisuje iba raz.
1. Administrácia a druhy záverečných prác. 2. Štruktúra záverečnej práce. 3. Formálna úprava
a usporiadanie jednotlivých častí záverečnej práce. 4. Citácie a bibliografické odkazy, použitá
odborná literatúra. 5. Stav doterajších poznatkov vo vybranej téme. 6. Formulácia pracovnej
hypotézy, cieľov, úloh. 7. Metodika spracovania témy. 8. Analýza výsledkov a ich spracovanie.
Diskusia dosiahnutých výsledkov. 9. Závery a prílohy záverečnej práce. 10. Predkladanie
záverečnej práce, licenčná zmluva, čestné prehlásenie.
Študent si osvojí predpísané požiadavky písania záverečných prác a dokáže si samostatne
vypracovať vlastnú záverečnú prácu.
Uvedená v informačných listoch povinných a povinne voliteľných predmetov, tvoriace jadro študijného odboru.
Sprachwissenschaft
1. Geschichte der Sprachwissenschaft
2. Semiotik – die Klassifikation der Zeichen
3. Semantik – die Bedeutung unter diachronem Aspekt (Arten des Bedeutungswandels); die Bedeutung unter synchronem Aspekt; Semantiktheorien (Wortfeldtheorie, strukturelle Semantik, Kontexttheorie, Behaviorismus); die Arten der Bedeutung
4. Die Valenzgrammatik, die Konstituentenstrukturgrammatik und die Generative Transformationsgrammatik
5. Soziolinguistik – Grundbegriffe (Idiolekt, Soziolekt, Dialekt); die gegenseitige Determination gesellschaftlicher und sprachlicher Faktoren
6. Sprachgeschichte – das Germanische, das Althochdeutsche, das Mittelhochdeutsche, das Frühneuhochdeutsche und die deutsche Sprache heute; die deutsche Dialektlandschaft heute
7. Textlinguistik – Untersuchungsmethoden der Textsyntax, der Textsemantik und der Textpragmatik; Grundlagen der linguistischen Stilistik
8. Kontrastive Linguistik – Fragestellungen der kontrastiven Grammatik, der kontrastiven Lexikologie und der kontrastiven Phraseologie
Literaturwissenschaft
1. Naturalismus und seine Gegenströmungen
2. Epik im ausgehenden 19. und im frühen 20. Jahrhundert
3. Lyrik des 20. Jahrhunderts
4. Literarische Tendenzen nach 1945
5. Formalismus und Strukturalismus
6. Intertextualität und Intermedialität: Formen, Funktionen, Theorien
7. Hermeneutik
8. Rezeptionsästhetik und Literatursoziologie
Methodik und Didaktik
1. Grundbegriffe der DaF-Didaktik
2. Unterrichtsmethoden: GÜM; Vermittelnde Methode; Kommunikative Didaktik; AVL; interkultureller Ansatz.
3. Theoretische und praktische Aspekte der Unterrichtsbeobachtung.
4. Theoretische und praktische Aspekte der Unterrichtsvorbereitung.
5. Lehrwerkanalyse - Begriff des Lehrwerks, die Rolle der Lehrwerke im FSU. Aufgaben der Lehrwerkanalyse. Entwicklung der Lehrwerkkritik/Lehrwerkanalyse. Lehrwerkgenerationen.
6. Die vier Fertigkeiten und ihre Darstellung in den Lehrwerken.
7. Theoretische und praktische Aspekte der Erstellung von elektronischen Studienmaterialien.
Študent musí získať študijným plánom predpísaný počet kreditov z povinných a povinne voliteľných predmetov.
nemecký
Sprachwissenschaft
1. Geschichte der Sprachwissenschaft
2. Semiotik – die Klassifikation der Zeichen
3. Semantik – die Bedeutung unter diachronem Aspekt (Arten des Bedeutungswandels); die Bedeutung unter synchronem Aspekt; Semantiktheorien (Wortfeldtheorie, strukturelle Semantik, Kontexttheorie, Behaviorismus); die Arten der Bedeutung
4. Die Valenzgrammatik, die Konstituentenstrukturgrammatik und die Generative Transformationsgrammatik
5. Soziolinguistik – Grundbegriffe (Idiolekt, Soziolekt, Dialekt); die gegenseitige Determination gesellschaftlicher und sprachlicher Faktoren
6. Sprachgeschichte – das Germanische, das Althochdeutsche, das Mittelhochdeutsche, das Frühneuhochdeutsche und die deutsche Sprache heute; die deutsche Dialektlandschaft heute
7. Textlinguistik – Untersuchungsmethoden der Textsyntax, der Textsemantik und der Textpragmatik; Grundlagen der linguistischen Stilistik
8. Kontrastive Linguistik – Fragestellungen der kontrastiven Grammatik, der kontrastiven Lexikologie und der kontrastiven Phraseologie
Literaturwissenschaft
1. Naturalismus und seine Gegenströmungen
2. Epik im ausgehenden 19. und im frühen 20. Jahrhundert
3. Lyrik des 20. Jahrhunderts
4. Literarische Tendenzen nach 1945
5. Formalismus und Strukturalismus
6. Intertextualität und Intermedialität: Formen, Funktionen, Theorien
7. Hermeneutik
8. Rezeptionsästhetik und Literatursoziologie
Methodik und Didaktik
1. Grundbegriffe der DaF-Didaktik
2. Unterrichtsmethoden: GÜM; Vermittelnde Methode; Kommunikative Didaktik; AVL; interkultureller Ansatz.
3. Theoretische und praktische Aspekte der Unterrichtsbeobachtung.
4. Theoretische und praktische Aspekte der Unterrichtsvorbereitung.
5. Lehrwerkanalyse - Begriff des Lehrwerks, die Rolle der Lehrwerke im FSU. Aufgaben der Lehrwerkanalyse. Entwicklung der Lehrwerkkritik/Lehrwerkanalyse. Lehrwerkgenerationen.
6. Die vier Fertigkeiten und ihre Darstellung in den Lehrwerken.
7. Theoretische und praktische Aspekte der Erstellung von elektronischen Studienmaterialien.
Uvedená v informačných listoch povinných a povinne voliteľných predmetov, tvoriace jadro študijného odboru.
Kultúrno a sociálnoantropologické súvislosti výchovy a vzdelávania, sociologická interpretácia detstva a mládeže, metodológia tvorby sociálnovedného poznania, modely kognitívneho vývinu a kognitívnej socializácie, modely personálneho a sociálneho vývinu detí a mládeže, poruchy vývinu v tejto oblasti. Projektovanie a reflexia výučby v triede.
Kolokviálna skúška z oblasti teoretického poznania študijného odboru, ktorú hodnotí komisia pre štátne záverečné skúšky. Výsledné hodnotenie: A – 90 -100%, B – 80 -89%, C – 70 -79%, D – 60 - 69%, E – 50 -59%.
maďarský a slovenský
1.1 Definícia učenia v sociálnej, pedagogickej a psychologickej rovine, určenie typov učenia sa, formálne, neformálne, informálne učenie sa a LLL
1.2 Motivácia v pedagogike a psychológii (motívy, primárne a sekundárne motívy, extrinsic, intrinsic motivácia, typy motivácie v edukácii, mýty nedostatkov motivácie
1.3Pojem a typy učebných štýlov – Dunn, Fleming, Gardner
1.4 Činitele ovplyvňujúce úspešnosť učenia
2.1 Pojem a vysvetlenie socializácie
2.2 Rodina ako primárne socializačné prostredie
2.3 Škola ako sekundárne socializačné prostredie. Edukačné a spoločenské nerovnosti a ich vzťah.
2.4 Štýly vedenia a ich vplyv
2.5 (Školská úspešnosť vo vzťahu spoločenského, hospodárskeho a kulturálneho postavenia žiakov. Sociolingvistika a spoločenká štruktúra: vypracovaný a obmedzený jazykový kód - Bernstein)
3.1 Čím sa zaoberá pedagogická diagnostika, definujte učebné štýly
3.2 Vysvetlite funkcie hodnotenia
3.3 Aký je rozdiel medzi vonkajším a vnútorným hodnotením?
3.4 Aké dva typy hodnotenia poznáme pri klasifikácii testov?)
4.1 Európske korene začiatkov etnografického záujmu – obdobie objavenia sveta, osvietenstvo, romantika -, vznik kulturálnej a sociálnej antropologie. Začiatky národných etnografií – porovnanie začiatkov vzniku slovenskej, maďarskej a českej etnografie v 19. a 20. str.), definícia európskej etnológie
4.2 Folklór a jeho odvodeniny: originálny a terajší význam pojmu, podrobné predstavenie. Definícia kultúry všeobecne, čo je ľudová kultúra? Charakteristika ľudovej kultúry. Objektívny a subjektívny pohľad na ľudovú kultúru, otázka dištancie. Čo je organický a organizovaný folklór? Folklorizácia a folkrolizmus
4.3 (Možnosti využitia etnologických poznatkov v edukačnom procese a to v rámci akých predmetov? Revitalizácia tradície a muzeológia. Folklorizmus a neofolklorizmus)
5.1 Smery orientujúce sa na rozvíjanie osobnosti a spoločenstva v dejinách pedagogiky a dnes
5.2 Charakterizujte personálne a sociálne tendencie pedagogických a výchovnofilozofických smerov XIX-ho a XX-ho str.
5.3 Charakterizujte snahy ujednotenia reformnopedagogických smerov, tradičných reformných škôl a dnešných alternatívnych škôl z pohľadu personálnej a sociálnej výchovy
5.4Analyzujte javy a príčiny socializačných porúch! Predstavte možnosti eliminácie nerovností!
5.5 Na základe odbornej literatúry definujte inovatívny obsah pedagogických pojmov! Urobte pedagogické konzekvencie: “prijímajúca škola”, “pedagogika rovností”, “integrácia”, “inklúzia”
6.1 Edukačné problémy – ťažkosti, poruchy, obmedzenia – ich kvalita, kvantita a prevencia v procese učenia sa
6.2 Druhy porúch učenia sa a možnosti ich prevencie
6.3Význam integrácie, individuálny vzdelávací plán, spolupráca s odborníkmi
6.4 Hyper- a hypoaktivita, poruchy správania a inakosť vo vzdelávaní a ich korekcia
7.1 Na základe akých kritérií treba zostaviť vedomostné testy, pracovné úlohy? Ako využívate pri zostavení testov učebné osnovy, pedagogické programy, napr. analýza učebnej látky?
7.2 Charakterizujte parametre – objektivitu, validitu, reliabilitu, vedomostných testov!
7.3 Charakterizujte typy úloh testov – otvorené otázky, jednorázová, viacrázová voľba, popárenie ai.
7.4 Čo znamená hodnotenie orientované na kritériá a normy?
7.5 Čo znamená diagnostické, formatívne, sumatívne hodnotenie? Uvedte aj príklad na všetky formy!
Absolvent odboru Učiteľstvo akademických predmetov prostredníctvom predmetov spoločného sociálnovedného, pedagogického a psychologického základu učiteľstva ovláda základný obsah disciplín svojej špecializácie, princípy jeho štruktúry, je oboznámený s metodológiou produkcie obsahu odboru a jeho širšími kultúrnymi a sociálnymi súvislosťami. S týmto obsahom dokáže narábať ako s produktom ľudskej (vedeckej) činnosti, a v tomto kontexte ho dokáže projektovať pre didaktické zámery a účely. Okrem zvládnutia učiteľskej spôsobilosti (projektovania, realizácie a reflexie výučby v triede) je schopný participovať na vývoji metodických materiálov pre výučbu.