Literatúra je zadávaná individuálne podľa spracovanej témy.
Hogyan írjunk szakdolgozatot? / Umberto Eco ; Beatrix Klukon : Kairosz, 1987. - 256 s. - ISBN 963 9137 53 7. Ako písať záverečné a kvalifikačné práce : Ako písať: bakalárske práce, diplomové práce, dizertačné práce, špecializačné práce, habilitačné práce, seminárne a ročníkové práce, práce študentskej vedeckej a odbornej činnosti, ako urobiť bibliografické odkazy, ako citovať tradičné a elektronické dokumenty / Dušan Katuščák. - 5. vyd. - Nitra : Enigma, 2007. - 164 s. - ISBN 978-80-89132-45-4.
Ako písať záverečné a kvalifikačné práce / Dušan Katuščák. - 3. vyd. - Nitra : Enigma, 2004. - 163 s. - ISBN 80 89132 10 3.
Aktuálna smernica rektora o úprave, registrácii, sprístupnení a archivácii záverečných prác na Univerzite J. Selyeho.
Vypracovanie, odovzdanie a úspešná obhajoba (minimálne 1 posudok od vedúceho alebo oponenta bakalárskej práce, ktorý nie je hodnotený známkou Fx) práce.
Formu, štruktúru a rozsah bakalárskej práce definuje príslušná smernica rektora o úprave, registrácii, sprístupnení a archivácii záverečných prác na Univerzite J. Selyeho. Autor je povinný vyhodnotiť pramene a zdroje viažuce sa k téme, opísať priebeh vlastného výskumu a vyvodiť z analýzy závery. Počas obhajoby reaguje na pripomienky školiteľa a oponenta a odpovedá na otázky členov štátnicovej komisie.
Poslucháč dokáže spracovať výsledky vlastného výskumu, je schopný logicky argumentovať v diskusii. Študent je schopný vytvoriť vedecký text. Študent vypracovaním záverečnej práce preukáže schopnosť samostatne a tvorivo pracovať s odbornou literatúrou. Študent bakalársku prácu obháji pred komisiou pre štátne záverečné skúšky.
Uvedená v informačných listoch povinných a povinne voliteľných predmetov, tvoriace jadro študijného odboru.
Úvod do štúdia dejepisu, Pomocné vedy historické; Dejiny praveku a staroveku, Všeobecné dejiny stredoveku 1, Všeobecné dejiny stredoveku 2, Dejiny Uhorska a národov žijúcich v Uhorsku 1 Metodika vyučovania dejepisu, Dejiny Uhorska a národov žijúcich v Uhorsku 2, Dejiny Uhorska a národov žijúcich v Uhorsku 3., Všeobecné dejiny novoveku 1, Všeobecné dejiny novoveku 2, Podoby mulietnicity v Hornom Uhorsku (1526–1780), Všeobecné dejiny dvadsiateho storočia 1, Všeobecné dejiny dvadsiateho storočia 2, Dejiny Slovenska 1., Dejiny Slovenska 2, Dejiny holokaustu, Dejiny druhej svetovej vojny
Ústna odpoveď študenta z jadra študijného odboru,, ktorú hodnotí komisia pre štátne záverečné skúšky. Výsledné hodnotenie: A – 90 -100%, B – 80 -89%, C – 70 -79%, D – 60 - 69%, E – 50 -59%.
maďarský alebo slovenský
Államvizsga témakörök_2020_Bc
Egyetemes történelem
Őskor, Ókor
Az emberi evolúció alapfogalmai, az ember őskori fejlődésének fontosabb állomásai
Az ókori keleti államok jellegzetes vonásai: társadalom, vallás, hatalmi viszonyok stb. (Mezopotámia államai és népei, Egyiptom, Perzsia, India, Kína, Izrael)
Az ókori Görög világ története (a görög történelem korszakai, azok jellemzése, Athén fejlődése, Spárta, a perzsa háborúk, a peloponnészoszi háború, a hellénizmus, a görög művelődés, tudomány, mitológia)
Róma a királyság és a köztársaság korában (Róma alapítása, a királyság időszaka, a köztársaság intézményei, a polgárjogi küzdelmek, a pun háborúk, a köztársaság válsága, a polgárháborúk időszaka)
A császárkori Római Birodalom (a principátus és dominátus korszaka, a fontosabb dinasztiák és uralkodók, a kereszténység fejlődése)
Középkor
A Bizánci Birodalom a korai középkorban
A népvándorlás és a barbár államok létrejötte.
A Frank Birodalom a Merovingok és Karolingok alatt.
Az iszlám és az arab hódítás.
Skandinávia és a normann hódítások.
A császárság és pápaság küzdelme a középkorban, az invesztitúraharc.
Közép-Kelet Európa államainak középkori története (Csehország, Lengyelország, Kijevi Rusz, Moszkvai Nagyfejedelemség, Arany Horda, bolgárok államai stb.)A keresztes háborúk okai és története.
Anglia és Franciaország története a 11–15. században (a rendi monarchiák létrejötte és a százéves háború)
Az érett középkor gazdasága és társadalma (a mezőgazdaság forradalma, a városok létrejötte, az ipar és kereskedelem, a céhek).
A Német-római Császárság létrejötte és középkori története a Szász, a Száli, a Stauff, a Habsburg és a Luxemburg dinasztia uralkodása idején.
Koraújkor és újkor
A földrajzi felfedezések folyamata (1450-1600) és hatásai Nyugat-Európa társadalmára, gazdaságára, civilizációjára.
A Német-római Császárságban belső és külső viszonyai a 16. században, külön tekintettel a lutheri reformációra.
Az abszolutizmus mint államforma definíciója és változatai; az angliai abszolutizmus folyamata a Tudoroktól a Stuartokig, beleértve a király és a parlament konfliktusait.
Az alkotmányos rend fejlődésének folyamata Franciaországban (1789-1799).
Az első ipari forradalom lefolyása és hatásai; a hatások többszempontú vizsgálata Nagy-Britanniában és Németországban (1750-1900).
Az USA külpolitikája 1823-1918 között; az USA szerepe az első világháborúban.
Nemzetközi kapcsolatok az első világháború előtt és alatt. Az első világháború fő jellegzetességei nemzetközi politikai és hadászati szempontból.
Huszadik század
A versailles-i békerendszer
Az európai gazdaság, politika irányzatok, nemzetközi kapcsolatok a két háború között.
A fasizmus és nácizmus a két világháború között (Olaszország és Németország története)
A bolsevik forradalom és a sztálini Szovjetunió
A demokráciák a két világháború közötti időszakban (Nagy Britannia, USA)
A versailles-i rendszer felszámolása és a második világháborúhoz vezető út 1935–1939 (szövetségek, lokális konfliktusok, háborúk Európában, spanyol polgárháború, Anschluss)
A második világháború meghatározó mozzanatai (korszakolás, események, antifasiszta koalíció
A hidegháború definíciói és különböző szempontú periodizációi.
A hidegháborús külpolitikai döntések születésének körülményei a két szuperhatalom összehasonlításában.
A feltartóztatás és a détente mint két alapvető hidegháborús külpolitikai doktrína jellemzése.
Az 1945 és 1991 közötti amerikai és szovjet hidegháborús külpolitikai doktrínák jellemzése (kivéve a feltartóztatást és a détente-ot).
A hidegháborús fegyverkezési verseny alapfogalmai, jellege, valamint a hagyományos és a nukleáris fegyverkezés tipológiája, törvényszerűségei és paradoxonai.
Az 1945 utáni dekolonizáció összefüggései a hidegháborúval.
A hidegháború dinamikájának alapfogalma, jellege, változásai; a hidegháború dinamikáját alakító tényezők.
A holokauszt története
A keresztény – zsidó kapcsolattörténet főbb állomásai a huszadik század előtt
A nácik antiszemita politikájának gyökerei és gyakorlata 1919-ig
Az európai zsidóság sorsa a második világháború idején (gettók, táborok, holokauszt)
Nemzeti történelem
Középkor
A magyarság története az államalapítás előtt (származás, őshazák, a magyarság vándorlása és a honfoglalás, kalandozások).
Az államalapítás, Géza fejedelem és Szent István tevékenysége.
Az Árpád-kori Magyarország a 11. század közepétől a 13. század végéig (trónharcok és pogánylázadások, Szent László és Könyves Kálmán, III. Béla, II. András és az Aranybulla, IV. Béla és a tatárjárás, az utolsó Árpádok)
Magyarország felemelkedése az Anjouk és Luxemburgok idején.
A középkori Magyarország fénykora és krízise, a Hunyadiak és Jagellók kora.
Koraújkor
Mohács és az ország három részre szakadása, valamint az Erdélyi Fejedelemség kialakulása és szerepe e folyamatban (Mohács és következményei, I. Ferdinánd és I. János koronázása, polgárháború és a váradi béke, Buda elfoglalása, I. Ferdinánd reformjai, az 1541–1547. és 1552–1566. évi háborúk és következményeik)
A Habsburgok elleni rendi, vallási és országegyesítő mozgalmak Bocskai István és Bethlen Gábor idejében. (A tizenöt éves háború, a Bocskai-felkelés és okai, az „országgyarapító” fejedelem)
Rendi és országegyesítő politika a Magyar Királyságban a 17. század második felében és a török Hódoltság felszámolása (I. Lipót uralkodása; az 1663–1664. évi háború és következményei, Gubernium, Thököly Imre felkelése, az oszmánok kiűzése Magyarországról)
A II. Rákóczi Ferenc-féle szabadságharc története 1703-1711.
Újkor
Magyarország demográfiai fejlődése, társadalmi és nemzetiségi szerkezete a 18. században.
A Pragmatica sanctio jelentősége, következményei Magyarország Habsburg-monarchián belüli helye szempontjából.
Mária Terézia uralkodásának jellemzése. A korszak országgyűlései, háborúi. A felvilágosult abszolutizmus kezdetei
II. József uralkodása és rendeletei. A türelmi rendelet és a nyelvrendelet hatása Magyarország nemzeti mozgalmaira.
II. Lipót és I. Ferenc uralkodásának korszaka. A magyarországi jakobinus mozgalom. A napóleoni háborúk és Magyarország.
Magyarország nemzetiségi összetétele a 18-19. század fordulóján. A magyarországi nyelvtörvények. A magyar nyelvújítás és a nem magyar népek nemzeti mozgalmai.
Politikai programok, parlamenti olitikai pártok a reformkori országgyűléseken. Széchenyi István és Kossuth Lajos vitája.
A 1848-as magyar forradalom, az áprilisi törvények. A Battyhány-kormány és az Országos Honvédelmi Bizottmány működése. A horvátok, szlovákok, szerbek és románok fegyveres mozgalmai.
A debreceni országgyűlés és a függetlenségi nyilatkozat. Kossuth kormányzó-elnöki szerepe. A Szemere-kormány tevékenysége. A nemzetiségi kérdés és a szegedi nemzetiségi határozat.
A szabadságharc téli, tavaszi és erdélyi hadjárata. Komárom jelentősége. Az orosz intervenció és a világosi fegyverletétel következményei
A neoabszolutizmus korszaka: A Bach-rendszer jellemzése. Az 1861. évi országgyűlés és a provizórium időszaka. A Kossuth Lajos vezette emigráció tevékenysége, programja.
Az 1867. évi osztrák-magyar és az 1868. évi magyar-horvát kiegyezés. A dualizmus rendszere. Az uralkodói jogkörök, a közös kormányzat és a delegációk.
Modernizáció és a magyarországi társadalmi változások: iparosodás, vasútfejlesztés, urbanizáció, belső és külső migrációs folyamatok a dualizmus korában.
A dualizmus kori Magyarország politikai berendezkedése. A korszak magyarországi parlamenti pártjai és legfontosabb kormányai.
Nemzetiségi kérdés, nemzetiségi politika a kiegyezés kori Magyarországon. Az 1868. évi nemzetiségi és a népoktatási törvény. és aA lex Apponyi.
Magyarország a világháborúban. Az első világháború éveinek bel- és külpolitikai változásai Magyarországon
Csehszlovákia története
Csehszlovákia megalakulása az első tervektől a határok és államszervezet megszilárdulásáig.
Csehszlovákia politikai rendszere a két világháború között.
Csehszlovákia gazdasága, gazdasági válság és annak társadalmi, politikai következményei.
A szlovák-kérdés az első csehszlovák Köztársaságban
A Csehszlovákia válsága és megszűnése 1938/39-ben.
Az önálló Szlovák Köztársaság (1939–1945).
A hazai és külföldi ellenállás küzdelme Csehszlovákia felújításáért a második világháború idején.
Csehszlovákia története 1945–1948 között és a csehszlovák nemzetállam kiépítésének kísérlete.
A kommunista hatalomátvétel és a sztálinizmus évei Csehszlovákiában (1948–1963)
A prágai tavasz és a husáki normalizáció évtizedei (1968–1989)
Alapozó tantárgyak
Bevezetés a történettudományba
A történetírás tárgya, céljai és módszerei. Az egyéni és kollektív, a kommunikatív és a kulturális történeti emlékezet. formái a történeti megismerésben.
A forrástan meghatározása.. A történeti források felosztása. A forráskritika célja és módszerei.
A középkori történeti források típusai. Az okleveles kor elbeszélő forrásai.
Az új- és legújabb kor történeti forrásai. Az akta és az ügyirat. Naplók, útkönyvek, memoárok.
Leíró és összeíró statisztikai források A gazdasági statisztikák, adóösszeírások, népesség-összeírások, népszámlások jelentősége, felhasználása..
Jogi források: Aa jogalkotás és az igazságszolgáltatás forrásai. Országgyűlési iratok. Corpus Iuris Hungarici. Alkotmány, törvények, rendeletek. Az igazságszolgáltatás írásos forrásai.
A sajtó, mint történeti forrás a 18-201. században. A sajtótörténet korszakai.
A helytörténeti és nemzetiségtörténeti kutatások tárgya, módszertani sajátosságai és forrásadottságai.
Az oral history mint történeti forrás és módszer. Az oral history interjú típusai és az interjúkészítés módszerei és fő szabályai.
Történelmi segédtudományok
A történelmi segédtudományok fogalma és rendszere
A kronológia alapfogalmai
A források feldolgozásával foglalkozó segédtudományok: paleográfia, szfragisztika
A diplomatika: az oklevelek belső és külső formai sajátosságai
A numizmatika és inszigniológia
A heraldika: a címerek definíciója, a mesteralakok és címerképek
A genealógia: származástani kutatások forrásai, módszertani sajátosságai.
Történeti földrajz
A Kárpát-medence természeti tájai (nagytájak, középtájak és kistájak)
A magyar állam fogalma és határai az egyes korszakokban (középkor, török hódoltság időszaka, 18-19. sz., 20. sz.)
A történeti Magyarország közigazgatás- és várostörténete (vármegyék, székek, kiváltságos területek és várostípusok az egyes korszakokban)
Módszertan
A történelemmetodika fogalma. Az ,,oktatási módszer” definíciója. Alapvető óratípusok a történelemtanításban. A történelmi tanulás/tanítási optimális típusai.
A korszerű iskolai történelmi tudás fogalma, tartalma és jellemzői. A történelmi ismeret négy típusa és ezek részletes jellemzői.
Az óratervezés elméleti és gyakorlati tudnivalói: tervezéssel kapcsolatos alapfogalmak, valamint az iskolai tervezés gyakorlati dokumentumai: művelődési standard, tanmenet, óraterv.
A történelemtankönyv céljai és típusai. A történelemtankönyv részei és e részek jellemzői. A történelemtankönyv használatának elméleti és technikai vonatkozásai.
Az iskolai történelmi térkép és típusai. Az iskolai történelmi térkép használatának elméleti és technikai vonatkozásai.
Ajánlott irodalom
(csak tájékoztató jelleggel, nem fedi teljese mértékben a követelményeket)
Alapirodalom az egyetemes történelemhez
- Herber Attila-Martos Ida-Moss László-Tisza László: Történelem I-II. Tankönyv középiskolásoknak. Bp. 1992.
- Katus László: A középkor története. Bp., Pannonica-Rubicon, 2003.
- MÚCSKA, Vincent – DANIŠ, Miroslav – ŠEVČÍKOVÁ, Zuzana: Dejiny európskeho stredoveku I. Raný stredovek, Prešov, Vydavateľstvo Michala Vaška, 2006
--Fischer Ferenc: A kétpólusú világ 1945-1989. Dialóg Campus Kiadó, Bp.-Pécs, 2005.
--Németh István (szerk.): 20. századi egyetemes történet. I-II. kötet. Osiris, Bp., 2006.
- Ormos Mária – Majoros István: Európa a nemzetközi küzdőtéren. Osiris, Budapest, 2003.
--Katona András: Kora újkori egyetemes történelem (XV-XVIII. század). Nemzeti Tankönyvkiadó, Budapest, 2008.
--Vajda Barnabás: Hidegháború és európai integráció. Régi és új szempontok a 20. század második felének történeti értelmezéséhez. Selye János Egyetem Tanárképző Kara, Komárom, 2015.
Irodalom a nemzeti történelemhez
(csak tájékoztató jelleggel, nem fedi teljese mértékben a követelményeket)
- Kristó Gyula: Magyarország története (895–1301). Osiris tankönyvek. Bp. 2003.
- Engel Pál–Kristó Gyula–Kubinyi András: Magyarország története (1301–1526). Osiris tankönyvek. Bp. 2003.
- Draskóczy István : A tizenötödik század története. Magyar Századok. Bp. 2000.
- Pálffy Géza: A tizenhatodik század története. Magyar századok. Pannonica Kiadó. Budapest, 2000.
- Ágoston Gábor – Oborni Teréz: A tizenhetedik század története. Magyar századok. Pannonica Kiadó. Budapest, 2000.
- Hársfalvi Péter. Magyarország története a kései feudalizmus századaiban 1526-1790. Nemzeti Tankönyvkiadó. Budapest, 2001.
- Kosáry Domokos: Újjáépítés és polgáriasodás, 1711-1867 (Magyarok Európában III. kötet), Budapest (3 kiadásban) 1990. 1998, 2001.
- Ifj. Barta János: A 18. század története. Pannonica, Budapest, 2000.
- Estók János: Magyarország története 1849-1914. Nemzeti Tankönyvkiadó 2004.
- Csorba László: Tizenkilencedik század története. Budapest, 2000.
- Gergely András (szerk.): Magyarország története a 19. században, Osiris 2003.
- Pajkossy Gábor: Magyarország története a 19. században. Szöveggyűjtemény. Osiris, Budapest 2003.
- Katus László: A modern Magyarország születése. Magyarország történet e 1711-1914. Egyetemi tankönyv. Pécsi Történettudományért Kulturális Egyesület. Pécs 210. (2. jav. kiadás)
- Kováč, Dušan: Szlovákia története. Kalligram, Pozsony, 2001.
- Kamenec, Ivan: Slovenský stát (1939-1945). Anomal, Praha, 1992.
- Mrva, Ivan: Slovensko a Slováci v 2. polovici 19. stororčia. Perfekt, Bratislava 2010.
- Peter Kónya a kol.: Dejiny Uhorska (100-1918), Vydavateľstvo Prešovskej univerzity. Prešov 2013.
- Dušan Kováč: Slovensko v 20. storočí I. zv. 1900-1914, 2. zv. 1914-1918, 3. zv. 1919-1939. Bratislava 2004, 2008, 2012.
Irodalom az alapozó tantárgyakhoz
- Bartl, Július: Úvod do štúdia dejepisu. Univerzita Komenského, Bratislava 1997.
- Fazekas Csaba: Bevezetés az újkori magyar történeti források tanulmányozásába. Miskolc 2000. http://www.bolcsweb.hu/pdf/forras.pdf
- Gyáni Gábor: Emlékezés, emlékezet és a történelem elbeszélése. Napvilág, Budapest, 2000.
- Kávássy Sándor: Bevezetés a történettudományba. Nemzeti Tankönyvkiadó. Budapest, 2004.
- Kőfalvi Tamás – Makk Ferenc: Forrástani ismeretek történelemből. Segédkönyv a történelem forrásközpontú tanításához. Budapest, 2007.
- Bertényi Iván: A történelem segédtudományai. Bp. Osiris, 2006.
--Vajda Barnabás: Bevezetés a történelemdidaktikába és a történelemmetodikába. SJE, 2018.
- Bak Borbála: Magyarország történeti topográfiája. Budapest, História – MTA Történettudományi Intézete, 2003
Absolvent odboru učiteľstvo histórie (v kombinácii) prostredníctvom predmetov odboru ovláda základný obsah disciplín svojej špecializácie.
Uvedená v informačných listoch povinných predmetov tvoriace jadro študijného programu.
Každá časť štátnej skúšky je klasifikovaná osobitnou známkou. Na obhajobu je prijatá bakalárska práca, ak aspoň jeden z posudkov bakalárskej práce neobsahoval hodnotenie nedostatočne (4, FX). Obhajobu záverečnej práce organizuje Katedra maďarského jazyka a literatúry spravidla v 6. semestri štúdia. Obhajoba bakalárskej práce prebieha formou ústnej skúšky.
Sumárne hodnotenie: 100 - 90%: A, 89 - 80%: B, 79 - 70%: C, 69 - 60%: D, 59 - 50%: E, pod
50%: FX.
maďarský
Študent si povinne zapíše predmet Bakalárska práca s obhajobou len z tej predmetovej špecializácie (t.j. z jednej zo svojej kombinácie), z ktorej sa prihlásil na tému záverečnej práce.
Študent na obhajobe bakalárskej práce má preukázať spôsobilosť riešiť konkrétne didaktické
zadania predmetu na základe vedomostí študijného odboru, chápanie pedagogicko-psychologických súvislostí v kontexte odboru a sociálnovedných súvislostí. Hodnotí sa úroveň spracovania bakalárskej práce podľa hodnotiacich kritérií a spôsobilosti študenta argumentovať a metodicky uplatňovať poznatky v teoretických, didaktických a metodologických súvislostiach. Autor bakalárskej práce na obhajobe musí byť schopný odpovedať na otázky vedúceho a oponenta bakalárskej práce a to na požadovanej úrovni tak, aby záverečnú prácu úspešne obhájil.
Absolvent bakalárskeho študijného programu učiteľstva maďarského jazyka a literatúry v
študijnom odbore učiteľstvo akademických predmetov je pripravený pokračovať v štúdiu tohto odboru na 2. stupni vysokoškolského vzdelávania. Získal poznatky z problematiky edukačných vied a spoločenských a legislatívnych súvislostí výchovy a vzdelávania a základy digitálnej, psychologickej a špeciálno-pedagogickej gramotnosti učiteľa. V oblasti predmetovej aprobácie absolvent v dostatočnej miere ovláda poznatky o jazyku a o jazykovede vo všeobecnosti a o zákonitostiach všetkých rovín systému súčasného maďarského jazyka. V literárnej zložke spoznáva teóriu literatúry, metodológiu interpretácie umeleckého textu a dejiny maďarskej literatúry od raného stredoveku po literatúru druhej polovice 20. storočia v kontexte európskej literatúry. S týmito vedomosťami dokáže aktívne pracovať a využívať ich.
Konkretizovaná v informačných listoch povinných a povinne voliteľných predmetov.
Ústna skúška z predmetu maďarský jazyk a literatúra, ktorú hodnotí komisia pre štátnu skúšku.
Sumárne hodnotenie: 100 - 90%: A, 89 - 80%: B, 79 - 70%: C, 69 - 60%: D, 59 - 50%: E, pod
50%: FX.
maďarský
Tézy k štátnym záverečným skúškam z maďarského jazyka:
1. tétel
A nyelv fogalma és társadalmi szerepe. A világ nyelvei. A magyar nyelv helye a világ nyelvei között.
2. tétel
A nyelvi rendszer szintjei és alapegységei. A velük foglalkozó nyelvtudományi ágak.
3. tétel
Fonetika és fonológia. A fonéma fogalma és nyelvi szerepe.
4. tétel
A szóalak fogalma. A morféma, a morfémaosztályok. A morfémák elhelyezkedése a szóalak szerkezetében.
5. tétel
A szó fogalma és helye a nyelvi rendszerben. A szófaj. A magyar nyelv szófaji rendszere. A fő szófaji kategóriák rövid jellemzése.
6. tétel
Lexikális viszonyok. Poliszémia, homonímia, szinonímia, antonímia, hiponímia, paronímia. A lexikális viszonyok tükröződése a szótárakban.
7. tétel
A magyar szókincs rétegződése. A szleng, a tájszavak, a csoportnyelvi szavak, az idegen szavak, az archaizmusok és a neologizmusok és ezek helyesírási vonatkozásai.
8. tétel
A mondat fogalma. A mondatfajták. A mondatfajták stilisztikai és helyesírási vonatkozásai.
9. tétel
A magyar mondat szerkezete. A rendszermondat és a szövegmondat a nyelvben és a beszédben.
10. tétel
A stilisztika és a nyelvi stílus fogalma. A stilisztika alapfogalmai. Stílustipológia. A beszélt és írott stílustípusok. A tudományos, a hivatalos, a mindennapi társalgási, a publicisztikai stílustípus.
11. tétel
A magyar reneszánsz és a barokk irodalma. Janus Pannonius, Balassi Bálint, Zrínyi Miklós.
12. tétel
A magyar felvilágosodás irodalma. Felvilágosodás, rokokó, klasszicizmus, szentimentalizmus, népiesség. Kármán József, Csokonai Vitéz Mihály, Berzsenyi Dániel és Katona József irodalmi munkásságára.
13. tétel
A 19. század első felének magyar irodalma. Főbb törekvések. A kor jelentősebb íróinak pályaképe. Kisfaludy Károly, Kölcsey Ferenc, Vörösmarty Mihály, Petőfi Sándor.
14. tétel
A 19. század második felének magyar irodalma. Főbb törekvések. A kor jelentősebb íróinak pályaképe. Arany János, Madách Imre, Jókai Mór, Kemény Zsigmond, Mikszáth Kálmán.
15. tétel
A modern magyar irodalom kezdetei. A századforduló irodalma. Az induló Nyugat. A kor jelentős alkotói. Ady Endre, Babits Mihály, Kosztolányi Dezső, Móricz Zsigmond, Krúdy Gyula. A modernség második hulláma. A korszak kiemelkedő alkotóinak pályaképe. József Attila, Szabó Lőrinc, Illyés Gyula, Németh László, Márai Sándor, Weöres Sándor.
16. tétel
A 20. század második felének magyar irodalma. Főbb törekvések. A kor jelentősebb íróinak pályaképe. Pilinszky János, Nemes Nagy Ágnes, Nagy László, Petri György, Örkény István, Ottlik Géza, Mészöly Miklós, Nádas Péter, Esterházy Péter.
17. tétel
Gyermekirodalom. A gyermekirodalom forrásai és rétegei. A gyermek- és ifjúsági irodalom főbb műfajai, valamint jelentős 20. és 21. századi magyar és világirodalmi képviselői.
18. tétel
A lírai, epikai és drámai műnem műfajai. Az egyes műfajok osztályozása és jellemzése. A lírai, epikai és drámai művek kompozíciójának kérdése. Narratológiai ismeretek.
19. tétel
Verstani alapismeretek. Vers és próza különbsége. A vers alapvető ritmustényezői. A magyar költészetben ismeretes versrendszerek jellemzése és felismerése.
20. tétel
Szóképek és alakzatok. A metafora, a metonímia, a szinekdoché, a hasonlat. A fonológia, a szintaktika és a szemantika további alakzatai.
Absolvent bakalárskeho študijného programu učiteľstva maďarského jazyka a literatúry v
študijnom odbore učiteľstvo akademických predmetov je pripravený pokračovať v štúdiu tohto odboru na 2. stupni vysokoškolského vzdelávania. Získal poznatky z problematiky edukačných vied a spoločenských a legislatívnych súvislostí výchovy a vzdelávania a základy digitálnej, psychologickej a špeciálno-pedagogickej gramotnosti učiteľa. V oblasti predmetovej aprobácie absolvent v dostatočnej miere ovláda poznatky o jazyku a o jazykovede vo všeobecnosti a o zákonitostiach všetkých rovín systému súčasného maďarského jazyka. V literárnej zložke spoznáva teóriu literatúry, metodológiu interpretácie umeleckého textu a dejiny maďarskej literatúry od raného stredoveku po literatúru druhej polovice 20. storočia v kontexte európskej literatúry. S týmito vedomosťami dokáže aktívne pracovať a využívať ich.
Uvedená v informačných listoch povinných a povinne voliteľných predmetov, tvoriace jadro študijného odboru.
Základy teórie výchovy, všeobecnej a vývinovej psychológie. Hodnotový systém tradičnej a inovatívnej školy, obsahová náplň učiva a jej inovácia, projektové vyučovanie. Koncepcie rozvoja školy v smeroch reformnej pedagogiky. Vplyv učebného prostredia na formovanie samostatného učenia v reformnej pedagogike. Funkcie školy a ich význam. Postavenie a úlohy štátnej správy v školstve pri riadení škôl. Pôsobnosť územnej samosprávy, školskej samosprávy a iných orgánov pri riadení škôl a školy. Riadenie školy, pedagogickej činnosti a financovanie školstva. Sebareflexia a reflexia v pedagogickom procese.
Ústna odpoveď študenta z predmetov pedagogicko-psychologického základu, ktorú hodnotí komisia pre štátne záverečné skúšky. Výsledné hodnotenie: A – 90 -100%, B – 80 -89%, C – 70 -79%, D – 60 - 69%, E – 50 -59%.
maďarský alebo slovenský
1.1 Predstavte dielo, súvisiace dôležité smery z dejín detského veku napr. koncepcia, dielo Philippe Ariès, Lloyd deMause, Shulamith Shahar, Linda Pollock.
1.2 J.A. Komenský autor učebníc, jeho dielo v reforme školy, obraz o dieťati. Vplyv Komenského, použiteľnosť jeho princípov v didaktike a teórii učebných osnôv.
1.3 Predstavte obraz dieťaťa J.J. Rousseau a jeho pedagogických konzekvencií. Aký vplyv mal Rousseau na pedagogiku svojej doby a neskorších obdobiach?
1.4 Analyzujte vplyv pedagogických princípov Herbarta na obraz dieťaťa a tvorbu pedagogickej metodiky v stredných školách v XIX. A XX. storočí! Predstavte niekoľko zmien na pohľad obrazu dieťaťa – napr. obraz dieťaťa behaviorizmu alebo ”sebapresadzujúceho” dieťaťa
2.1 Predstavte pedagogické, výchovné a psychologické ponímanie o možnostiach a potreby výchovy na základe doterajších štúdií
2.2 Učenie a učenie sa. Vzťah učenia a učenia sa, Systém úloh a prostriedkov učenia. Systém cieľov vzdelávania. Pedagogika v rodine, spoločenstve, inštitúciach.
2.3 Osobnosť pedagóga. Očakávania, roly pedagóga. Obec pedagógov, vzťah pedagóga so spoločnosťou.
2.4 Historické a spoločenské výzvy pedagogiky. Výskyt globálnych problémov. Zmeny sveta práce a rodiny. Vplyv IKT v pedagogike.
3.1 Zdôvodnite potrebu výchovy, vzťah medzi vychovávateľom a vychovávaným a úlohu filozofie metodiky výchovy v pedagogickej praxi.
3.2 Ako uvažovali v staroveku grécki a rímski, ako i kresťanskí myslitelia o dieťati a výchove?
3.3 Charakterizujte filozofiu výchovy postmoderny!
4.1 Začiatky reformnej pedagogiky v pedagogických úvahách J.J. Rousseau a nemeckých spisovateľov romantiky, napr. Friedricha Fröbela. Zosilnenie školskej kritiky v XIX. str. Zrod hnutia životnej reformy.
4.2 Hnutie štúdií dieťaťa. Životná reforma a reformná pedagogika. Výskyt a rozvíjanie pedagogiky umenia. Pedagogika Kodálya. Pedagogický naturalizmus, smery “slobodného vzduchu” a školy v prírode. Biologicko-antropologické koncepcie: Maria Montessori, Rudolf Steiner a Waldorf-pedagogika.)
4.3 Školské koncepcie spoločenstiev: Rudolf Steiner a Waldorf-škola. Moderná škola Celestin Freineta. Peter Petersen a Jena-plán. Helen Pekhurs a Dalton-plán. Radikálne antiautoritérne smery: Summerhill.)
4.4 Reformnopedagogické smery v Maďarsku: Nagy László a Nová škola, Rodinná škola, Záhradná škola. Waldorfská a Montessori škola medzi dvomi vojnami. Cesta reformnej pedagogiky po II. svetovej vojne. Výskyt alternatívnych škôl v sedemdesiatych rokoch. Renesansa reformnej pedagogiky v osemdesiatych rokoch. Alternatívne pedagogické smery dnes v Maďarsku a na Slovensku.)
5.1 Učenie, pamäť, pozornosť a koncentrácia a ich význam v psychológii a pedagogike.
5.2 Myslenie, jazyk a komunikácia a ich význam v psychológii a pedagogike
5.3 IQ, EQ a kreativita a ich význam v psychológii a pedagogike
6.1 Taxonomia ako systém Edukačné cielené taxonomie - kognitívne, afektívne, psychomotorické. Vrstvy, znalosti, zručnosti, schopnosti, postoje výkonnostných vedomostí. Kognitívna stratégia, metakognícia. Kognitívna sebaregulácia. Učenie a motivácia. Stupne edukačnej motivácie. Výučbové a učebné stratégie: induktívne a deduktívne myslenie, stratégia riešenia problémov, asociačná stratégia, osvojenie si algorytmov, kondicionovanie.
6.2 Organizačné formy: trieda, hľadiská začlenenia do triedy, úlohy triedneho učiteľa, charakteristika a štruktúra výučovacej hodiny. Edukačné možnosti mimo vyučovacích hodín: domáca úloha, exkurzia, návšteva závodov, škola v prírode, korepetícia, anulácia zaostávania. Pracovné formy: frontálna práca, individuálna práca, párová práca, skupinová práca.
6.3 Vysvetlenie pojmov stratégia, metodika, postup. Stratégie na cieľ orientované a na pravidlá. Edukačné metodiky: prednáška, vysvetlenie, rozprávanie, malá prednáška žiaka, rozhovor, diskuzia, demonštrácia, projektová metodika, kooperatívna metodika, simulácia, hra rolí.
7.1 Škola, školský systém a funkcie školy.
7.2 Vertikálna a horizontálna dimenzia školského manažmentu.
7.3 Proces a funkcie školského manažmentu.
8.1 Z.z. 138/219- atestácie, portfólio.
8.2 138/219- profesijný rozvoj učiteľa, vzdelávanie PaOZ.
8.3 138/219: Kvalifikačné štúdium.
9.1 Špecifiká vývinu kognitívnych funkcií
9.2 Rozvoj osobnosti v školskom veku
9.3 Vplyv adolescencie na školský výkon
10.1 Procesy tvorby skupiny v triede
10.2 Možnosti sociometrie a prevencia školského šikanovania
10.3 Úloha komunikačných zón a princíp konštruktívnej kritiky
Absolvent odboru Učiteľstvo akademických prostredníctvom predmetov spoločného sociálnovedného, pedagogického a psychologického základu učiteľstva získa poznatky z problematiky edukačných vied a spoločenských a legislatívnych súvislostí výchovy a vzdelávania a základy digitálnej, psychologickej a špeciálno-pedagogickej gramotnosti učiteľa.