Literatúra je zadávaná individuálne podľa spracovanej témy.
Hogyan írjunk szakdolgozatot? / Umberto Eco ; Beatrix Klukon : Kairosz, 1987. - 256 s. - ISBN 963 9137 53 7. Ako písať záverečné a kvalifikačné práce : Ako písať: bakalárske práce, diplomové práce, dizertačné práce, špecializačné práce, habilitačné práce, seminárne a ročníkové práce, práce študentskej vedeckej a odbornej činnosti, ako urobiť bibliografické odkazy, ako citovať tradičné a elektronické dokumenty / Dušan Katuščák. - 5. vyd. - Nitra : Enigma, 2007. - 164 s. - ISBN 978-80-89132-45-4.
Ako písať záverečné a kvalifikačné práce / Dušan Katuščák. - 3. vyd. - Nitra : Enigma, 2004. - 163 s. - ISBN 80 89132 10 3.
Aktuálna smernica rektora o úprave, registrácii, sprístupnení a archivácii záverečných prác na Univerzite J. Selyeho.
Vypracovanie, odovzdanie a úspešná obhajoba (minimálne 1 posudok od vedúceho alebo oponenta bakalárskej práce, ktorý nie je hodnotený známkou Fx) práce.
Formu, štruktúru a rozsah bakalárskej práce definuje príslušná smernica rektora o úprave, registrácii, sprístupnení a archivácii záverečných prác na Univerzite J. Selyeho. Autor je povinný vyhodnotiť pramene a zdroje viažuce sa k téme, opísať priebeh vlastného výskumu a vyvodiť z analýzy závery. Počas obhajoby reaguje na pripomienky školiteľa a oponenta a odpovedá na otázky členov štátnicovej komisie.
Poslucháč dokáže spracovať výsledky vlastného výskumu, je schopný logicky argumentovať v diskusii. Študent je schopný vytvoriť vedecký text. Študent vypracovaním záverečnej práce preukáže schopnosť samostatne a tvorivo pracovať s odbornou literatúrou. Študent bakalársku prácu obháji pred komisiou pre štátne záverečné skúšky.
Uvedená v informačných listoch povinných a povinne voliteľných predmetov, tvoriace jadro študijného odboru.
Úvod do štúdia dejepisu, Pomocné vedy historické; Dejiny praveku a staroveku, Všeobecné dejiny stredoveku 1, Všeobecné dejiny stredoveku 2, Dejiny Uhorska a národov žijúcich v Uhorsku 1 Metodika vyučovania dejepisu, Dejiny Uhorska a národov žijúcich v Uhorsku 2, Dejiny Uhorska a národov žijúcich v Uhorsku 3., Všeobecné dejiny novoveku 1, Všeobecné dejiny novoveku 2, Podoby mulietnicity v Hornom Uhorsku (1526–1780), Všeobecné dejiny dvadsiateho storočia 1, Všeobecné dejiny dvadsiateho storočia 2, Dejiny Slovenska 1., Dejiny Slovenska 2, Dejiny holokaustu, Dejiny druhej svetovej vojny
Ústna odpoveď študenta z jadra študijného odboru,, ktorú hodnotí komisia pre štátne záverečné skúšky. Výsledné hodnotenie: A – 90 -100%, B – 80 -89%, C – 70 -79%, D – 60 - 69%, E – 50 -59%.
maďarský alebo slovenský
Államvizsga témakörök_2020_Bc
Egyetemes történelem
Őskor, Ókor
Az emberi evolúció alapfogalmai, az ember őskori fejlődésének fontosabb állomásai
Az ókori keleti államok jellegzetes vonásai: társadalom, vallás, hatalmi viszonyok stb. (Mezopotámia államai és népei, Egyiptom, Perzsia, India, Kína, Izrael)
Az ókori Görög világ története (a görög történelem korszakai, azok jellemzése, Athén fejlődése, Spárta, a perzsa háborúk, a peloponnészoszi háború, a hellénizmus, a görög művelődés, tudomány, mitológia)
Róma a királyság és a köztársaság korában (Róma alapítása, a királyság időszaka, a köztársaság intézményei, a polgárjogi küzdelmek, a pun háborúk, a köztársaság válsága, a polgárháborúk időszaka)
A császárkori Római Birodalom (a principátus és dominátus korszaka, a fontosabb dinasztiák és uralkodók, a kereszténység fejlődése)
Középkor
A Bizánci Birodalom a korai középkorban
A népvándorlás és a barbár államok létrejötte.
A Frank Birodalom a Merovingok és Karolingok alatt.
Az iszlám és az arab hódítás.
Skandinávia és a normann hódítások.
A császárság és pápaság küzdelme a középkorban, az invesztitúraharc.
Közép-Kelet Európa államainak középkori története (Csehország, Lengyelország, Kijevi Rusz, Moszkvai Nagyfejedelemség, Arany Horda, bolgárok államai stb.)A keresztes háborúk okai és története.
Anglia és Franciaország története a 11–15. században (a rendi monarchiák létrejötte és a százéves háború)
Az érett középkor gazdasága és társadalma (a mezőgazdaság forradalma, a városok létrejötte, az ipar és kereskedelem, a céhek).
A Német-római Császárság létrejötte és középkori története a Szász, a Száli, a Stauff, a Habsburg és a Luxemburg dinasztia uralkodása idején.
Koraújkor és újkor
A földrajzi felfedezések folyamata (1450-1600) és hatásai Nyugat-Európa társadalmára, gazdaságára, civilizációjára.
A Német-római Császárságban belső és külső viszonyai a 16. században, külön tekintettel a lutheri reformációra.
Az abszolutizmus mint államforma definíciója és változatai; az angliai abszolutizmus folyamata a Tudoroktól a Stuartokig, beleértve a király és a parlament konfliktusait.
Az alkotmányos rend fejlődésének folyamata Franciaországban (1789-1799).
Az első ipari forradalom lefolyása és hatásai; a hatások többszempontú vizsgálata Nagy-Britanniában és Németországban (1750-1900).
Az USA külpolitikája 1823-1918 között; az USA szerepe az első világháborúban.
Nemzetközi kapcsolatok az első világháború előtt és alatt. Az első világháború fő jellegzetességei nemzetközi politikai és hadászati szempontból.
Huszadik század
A versailles-i békerendszer
Az európai gazdaság, politika irányzatok, nemzetközi kapcsolatok a két háború között.
A fasizmus és nácizmus a két világháború között (Olaszország és Németország története)
A bolsevik forradalom és a sztálini Szovjetunió
A demokráciák a két világháború közötti időszakban (Nagy Britannia, USA)
A versailles-i rendszer felszámolása és a második világháborúhoz vezető út 1935–1939 (szövetségek, lokális konfliktusok, háborúk Európában, spanyol polgárháború, Anschluss)
A második világháború meghatározó mozzanatai (korszakolás, események, antifasiszta koalíció
A hidegháború definíciói és különböző szempontú periodizációi.
A hidegháborús külpolitikai döntések születésének körülményei a két szuperhatalom összehasonlításában.
A feltartóztatás és a détente mint két alapvető hidegháborús külpolitikai doktrína jellemzése.
Az 1945 és 1991 közötti amerikai és szovjet hidegháborús külpolitikai doktrínák jellemzése (kivéve a feltartóztatást és a détente-ot).
A hidegháborús fegyverkezési verseny alapfogalmai, jellege, valamint a hagyományos és a nukleáris fegyverkezés tipológiája, törvényszerűségei és paradoxonai.
Az 1945 utáni dekolonizáció összefüggései a hidegháborúval.
A hidegháború dinamikájának alapfogalma, jellege, változásai; a hidegháború dinamikáját alakító tényezők.
A holokauszt története
A keresztény – zsidó kapcsolattörténet főbb állomásai a huszadik század előtt
A nácik antiszemita politikájának gyökerei és gyakorlata 1919-ig
Az európai zsidóság sorsa a második világháború idején (gettók, táborok, holokauszt)
Nemzeti történelem
Középkor
A magyarság története az államalapítás előtt (származás, őshazák, a magyarság vándorlása és a honfoglalás, kalandozások).
Az államalapítás, Géza fejedelem és Szent István tevékenysége.
Az Árpád-kori Magyarország a 11. század közepétől a 13. század végéig (trónharcok és pogánylázadások, Szent László és Könyves Kálmán, III. Béla, II. András és az Aranybulla, IV. Béla és a tatárjárás, az utolsó Árpádok)
Magyarország felemelkedése az Anjouk és Luxemburgok idején.
A középkori Magyarország fénykora és krízise, a Hunyadiak és Jagellók kora.
Koraújkor
Mohács és az ország három részre szakadása, valamint az Erdélyi Fejedelemség kialakulása és szerepe e folyamatban (Mohács és következményei, I. Ferdinánd és I. János koronázása, polgárháború és a váradi béke, Buda elfoglalása, I. Ferdinánd reformjai, az 1541–1547. és 1552–1566. évi háborúk és következményeik)
A Habsburgok elleni rendi, vallási és országegyesítő mozgalmak Bocskai István és Bethlen Gábor idejében. (A tizenöt éves háború, a Bocskai-felkelés és okai, az „országgyarapító” fejedelem)
Rendi és országegyesítő politika a Magyar Királyságban a 17. század második felében és a török Hódoltság felszámolása (I. Lipót uralkodása; az 1663–1664. évi háború és következményei, Gubernium, Thököly Imre felkelése, az oszmánok kiűzése Magyarországról)
A II. Rákóczi Ferenc-féle szabadságharc története 1703-1711.
Újkor
Magyarország demográfiai fejlődése, társadalmi és nemzetiségi szerkezete a 18. században.
A Pragmatica sanctio jelentősége, következményei Magyarország Habsburg-monarchián belüli helye szempontjából.
Mária Terézia uralkodásának jellemzése. A korszak országgyűlései, háborúi. A felvilágosult abszolutizmus kezdetei
II. József uralkodása és rendeletei. A türelmi rendelet és a nyelvrendelet hatása Magyarország nemzeti mozgalmaira.
II. Lipót és I. Ferenc uralkodásának korszaka. A magyarországi jakobinus mozgalom. A napóleoni háborúk és Magyarország.
Magyarország nemzetiségi összetétele a 18-19. század fordulóján. A magyarországi nyelvtörvények. A magyar nyelvújítás és a nem magyar népek nemzeti mozgalmai.
Politikai programok, parlamenti olitikai pártok a reformkori országgyűléseken. Széchenyi István és Kossuth Lajos vitája.
A 1848-as magyar forradalom, az áprilisi törvények. A Battyhány-kormány és az Országos Honvédelmi Bizottmány működése. A horvátok, szlovákok, szerbek és románok fegyveres mozgalmai.
A debreceni országgyűlés és a függetlenségi nyilatkozat. Kossuth kormányzó-elnöki szerepe. A Szemere-kormány tevékenysége. A nemzetiségi kérdés és a szegedi nemzetiségi határozat.
A szabadságharc téli, tavaszi és erdélyi hadjárata. Komárom jelentősége. Az orosz intervenció és a világosi fegyverletétel következményei
A neoabszolutizmus korszaka: A Bach-rendszer jellemzése. Az 1861. évi országgyűlés és a provizórium időszaka. A Kossuth Lajos vezette emigráció tevékenysége, programja.
Az 1867. évi osztrák-magyar és az 1868. évi magyar-horvát kiegyezés. A dualizmus rendszere. Az uralkodói jogkörök, a közös kormányzat és a delegációk.
Modernizáció és a magyarországi társadalmi változások: iparosodás, vasútfejlesztés, urbanizáció, belső és külső migrációs folyamatok a dualizmus korában.
A dualizmus kori Magyarország politikai berendezkedése. A korszak magyarországi parlamenti pártjai és legfontosabb kormányai.
Nemzetiségi kérdés, nemzetiségi politika a kiegyezés kori Magyarországon. Az 1868. évi nemzetiségi és a népoktatási törvény. és aA lex Apponyi.
Magyarország a világháborúban. Az első világháború éveinek bel- és külpolitikai változásai Magyarországon
Csehszlovákia története
Csehszlovákia megalakulása az első tervektől a határok és államszervezet megszilárdulásáig.
Csehszlovákia politikai rendszere a két világháború között.
Csehszlovákia gazdasága, gazdasági válság és annak társadalmi, politikai következményei.
A szlovák-kérdés az első csehszlovák Köztársaságban
A Csehszlovákia válsága és megszűnése 1938/39-ben.
Az önálló Szlovák Köztársaság (1939–1945).
A hazai és külföldi ellenállás küzdelme Csehszlovákia felújításáért a második világháború idején.
Csehszlovákia története 1945–1948 között és a csehszlovák nemzetállam kiépítésének kísérlete.
A kommunista hatalomátvétel és a sztálinizmus évei Csehszlovákiában (1948–1963)
A prágai tavasz és a husáki normalizáció évtizedei (1968–1989)
Alapozó tantárgyak
Bevezetés a történettudományba
A történetírás tárgya, céljai és módszerei. Az egyéni és kollektív, a kommunikatív és a kulturális történeti emlékezet. formái a történeti megismerésben.
A forrástan meghatározása.. A történeti források felosztása. A forráskritika célja és módszerei.
A középkori történeti források típusai. Az okleveles kor elbeszélő forrásai.
Az új- és legújabb kor történeti forrásai. Az akta és az ügyirat. Naplók, útkönyvek, memoárok.
Leíró és összeíró statisztikai források A gazdasági statisztikák, adóösszeírások, népesség-összeírások, népszámlások jelentősége, felhasználása..
Jogi források: Aa jogalkotás és az igazságszolgáltatás forrásai. Országgyűlési iratok. Corpus Iuris Hungarici. Alkotmány, törvények, rendeletek. Az igazságszolgáltatás írásos forrásai.
A sajtó, mint történeti forrás a 18-201. században. A sajtótörténet korszakai.
A helytörténeti és nemzetiségtörténeti kutatások tárgya, módszertani sajátosságai és forrásadottságai.
Az oral history mint történeti forrás és módszer. Az oral history interjú típusai és az interjúkészítés módszerei és fő szabályai.
Történelmi segédtudományok
A történelmi segédtudományok fogalma és rendszere
A kronológia alapfogalmai
A források feldolgozásával foglalkozó segédtudományok: paleográfia, szfragisztika
A diplomatika: az oklevelek belső és külső formai sajátosságai
A numizmatika és inszigniológia
A heraldika: a címerek definíciója, a mesteralakok és címerképek
A genealógia: származástani kutatások forrásai, módszertani sajátosságai.
Történeti földrajz
A Kárpát-medence természeti tájai (nagytájak, középtájak és kistájak)
A magyar állam fogalma és határai az egyes korszakokban (középkor, török hódoltság időszaka, 18-19. sz., 20. sz.)
A történeti Magyarország közigazgatás- és várostörténete (vármegyék, székek, kiváltságos területek és várostípusok az egyes korszakokban)
Módszertan
A történelemmetodika fogalma. Az ,,oktatási módszer” definíciója. Alapvető óratípusok a történelemtanításban. A történelmi tanulás/tanítási optimális típusai.
A korszerű iskolai történelmi tudás fogalma, tartalma és jellemzői. A történelmi ismeret négy típusa és ezek részletes jellemzői.
Az óratervezés elméleti és gyakorlati tudnivalói: tervezéssel kapcsolatos alapfogalmak, valamint az iskolai tervezés gyakorlati dokumentumai: művelődési standard, tanmenet, óraterv.
A történelemtankönyv céljai és típusai. A történelemtankönyv részei és e részek jellemzői. A történelemtankönyv használatának elméleti és technikai vonatkozásai.
Az iskolai történelmi térkép és típusai. Az iskolai történelmi térkép használatának elméleti és technikai vonatkozásai.
Ajánlott irodalom
(csak tájékoztató jelleggel, nem fedi teljese mértékben a követelményeket)
Alapirodalom az egyetemes történelemhez
- Herber Attila-Martos Ida-Moss László-Tisza László: Történelem I-II. Tankönyv középiskolásoknak. Bp. 1992.
- Katus László: A középkor története. Bp., Pannonica-Rubicon, 2003.
- MÚCSKA, Vincent – DANIŠ, Miroslav – ŠEVČÍKOVÁ, Zuzana: Dejiny európskeho stredoveku I. Raný stredovek, Prešov, Vydavateľstvo Michala Vaška, 2006
--Fischer Ferenc: A kétpólusú világ 1945-1989. Dialóg Campus Kiadó, Bp.-Pécs, 2005.
--Németh István (szerk.): 20. századi egyetemes történet. I-II. kötet. Osiris, Bp., 2006.
- Ormos Mária – Majoros István: Európa a nemzetközi küzdőtéren. Osiris, Budapest, 2003.
--Katona András: Kora újkori egyetemes történelem (XV-XVIII. század). Nemzeti Tankönyvkiadó, Budapest, 2008.
--Vajda Barnabás: Hidegháború és európai integráció. Régi és új szempontok a 20. század második felének történeti értelmezéséhez. Selye János Egyetem Tanárképző Kara, Komárom, 2015.
Irodalom a nemzeti történelemhez
(csak tájékoztató jelleggel, nem fedi teljese mértékben a követelményeket)
- Kristó Gyula: Magyarország története (895–1301). Osiris tankönyvek. Bp. 2003.
- Engel Pál–Kristó Gyula–Kubinyi András: Magyarország története (1301–1526). Osiris tankönyvek. Bp. 2003.
- Draskóczy István : A tizenötödik század története. Magyar Századok. Bp. 2000.
- Pálffy Géza: A tizenhatodik század története. Magyar századok. Pannonica Kiadó. Budapest, 2000.
- Ágoston Gábor – Oborni Teréz: A tizenhetedik század története. Magyar századok. Pannonica Kiadó. Budapest, 2000.
- Hársfalvi Péter. Magyarország története a kései feudalizmus századaiban 1526-1790. Nemzeti Tankönyvkiadó. Budapest, 2001.
- Kosáry Domokos: Újjáépítés és polgáriasodás, 1711-1867 (Magyarok Európában III. kötet), Budapest (3 kiadásban) 1990. 1998, 2001.
- Ifj. Barta János: A 18. század története. Pannonica, Budapest, 2000.
- Estók János: Magyarország története 1849-1914. Nemzeti Tankönyvkiadó 2004.
- Csorba László: Tizenkilencedik század története. Budapest, 2000.
- Gergely András (szerk.): Magyarország története a 19. században, Osiris 2003.
- Pajkossy Gábor: Magyarország története a 19. században. Szöveggyűjtemény. Osiris, Budapest 2003.
- Katus László: A modern Magyarország születése. Magyarország történet e 1711-1914. Egyetemi tankönyv. Pécsi Történettudományért Kulturális Egyesület. Pécs 210. (2. jav. kiadás)
- Kováč, Dušan: Szlovákia története. Kalligram, Pozsony, 2001.
- Kamenec, Ivan: Slovenský stát (1939-1945). Anomal, Praha, 1992.
- Mrva, Ivan: Slovensko a Slováci v 2. polovici 19. stororčia. Perfekt, Bratislava 2010.
- Peter Kónya a kol.: Dejiny Uhorska (100-1918), Vydavateľstvo Prešovskej univerzity. Prešov 2013.
- Dušan Kováč: Slovensko v 20. storočí I. zv. 1900-1914, 2. zv. 1914-1918, 3. zv. 1919-1939. Bratislava 2004, 2008, 2012.
Irodalom az alapozó tantárgyakhoz
- Bartl, Július: Úvod do štúdia dejepisu. Univerzita Komenského, Bratislava 1997.
- Fazekas Csaba: Bevezetés az újkori magyar történeti források tanulmányozásába. Miskolc 2000. http://www.bolcsweb.hu/pdf/forras.pdf
- Gyáni Gábor: Emlékezés, emlékezet és a történelem elbeszélése. Napvilág, Budapest, 2000.
- Kávássy Sándor: Bevezetés a történettudományba. Nemzeti Tankönyvkiadó. Budapest, 2004.
- Kőfalvi Tamás – Makk Ferenc: Forrástani ismeretek történelemből. Segédkönyv a történelem forrásközpontú tanításához. Budapest, 2007.
- Bertényi Iván: A történelem segédtudományai. Bp. Osiris, 2006.
--Vajda Barnabás: Bevezetés a történelemdidaktikába és a történelemmetodikába. SJE, 2018.
- Bak Borbála: Magyarország történeti topográfiája. Budapest, História – MTA Történettudományi Intézete, 2003
Absolvent odboru učiteľstvo histórie (v kombinácii) prostredníctvom predmetov odboru ovláda základný obsah disciplín svojej špecializácie.
Smernica rektora Univerzity J. Selyeho Komárno o úprave, registrácii, sprístupnení a archivácii
záverečných prác na Univerzite J. Selyeho
ESSELBORN-KRUMBIEGEL, H.: Von der Idee zum Text. Eine Anleitung zum
wissenschaftlichen Schreiben. 3., überarb. Aufl. Paderborn: Ferdinand Schöningh, 2008.
LANGER, I./VON THUN, F. S./TAUSCH, R.: Sich verständlich ausdrücken. 8. Aufl. München/
Basel: Ernst Reinhardt Verlag, 2006.
MEYER-KELLER, E.: Arbeitstechniken. Literaturwissenschaft. 4. Aufl. München: Wilhelm
Fink, 1994.
POENICKE, K.: Wie verfaßt man wissenschaftliche Arbeiten? Ein Leitfaden vom ersten
Studiensemester bis zur Promotion. 2., neu bearb. Aufl. Mannheim: Dudenverlag, 1988.
ROTHMANN, K.: Anleitung zur Abfassung literaturwissenschaftlicher Arbeiten. Arbeitstexte für
den Unterricht. Stuttgart: Reclam, 1979.
Vypracovaná bakalárska práca, kladné posudky vedúceho a oponenta bakalárskej práce. Úspešná
obhajoba bakalárskej práce.
nemecký
Študent si tento predmet v priebehu štúdia na danom stupni zapisuje iba raz.
1. Administrácia a druhy záverečných prác. 2. Štruktúra záverečnej práce. 3. Formálna úprava
a usporiadanie jednotlivých častí záverečnej práce. 4. Citácie a bibliografické odkazy, použitá
odborná literatúra. 5. Stav doterajších poznatkov vo vybranej téme. 6. Formulácia pracovnej
hypotézy, cieľov, úloh. 7. Metodika spracovania témy. 8. Analýza výsledkov a ich spracovanie.
Diskusia dosiahnutých výsledkov. 9. Závery a prílohy záverečnej práce. 10. Predkladanie
záverečnej práce, licenčná zmluva, čestné prehlásenie.
Študent si osvojí predpísané požiadavky písania záverečných prác a dokáže si samostatne
vypracovať vlastnú záverečnú prácu.
Uvedená v informačných listoch povinných a povinne voliteľných predmetov, tvoriace jadro študijného odboru.
Základy teórie výchovy, všeobecnej a vývinovej psychológie. Hodnotový systém tradičnej a inovatívnej školy, obsahová náplň učiva a jej inovácia, projektové vyučovanie. Koncepcie rozvoja školy v smeroch reformnej pedagogiky. Vplyv učebného prostredia na formovanie samostatného učenia v reformnej pedagogike. Funkcie školy a ich význam. Postavenie a úlohy štátnej správy v školstve pri riadení škôl. Pôsobnosť územnej samosprávy, školskej samosprávy a iných orgánov pri riadení škôl a školy. Riadenie školy, pedagogickej činnosti a financovanie školstva. Sebareflexia a reflexia v pedagogickom procese.
Ústna odpoveď študenta z predmetov pedagogicko-psychologického základu, ktorú hodnotí komisia pre štátne záverečné skúšky. Výsledné hodnotenie: A – 90 -100%, B – 80 -89%, C – 70 -79%, D – 60 - 69%, E – 50 -59%.
maďarský alebo slovenský
1.1 Predstavte dielo, súvisiace dôležité smery z dejín detského veku napr. koncepcia, dielo Philippe Ariès, Lloyd deMause, Shulamith Shahar, Linda Pollock.
1.2 J.A. Komenský autor učebníc, jeho dielo v reforme školy, obraz o dieťati. Vplyv Komenského, použiteľnosť jeho princípov v didaktike a teórii učebných osnôv.
1.3 Predstavte obraz dieťaťa J.J. Rousseau a jeho pedagogických konzekvencií. Aký vplyv mal Rousseau na pedagogiku svojej doby a neskorších obdobiach?
1.4 Analyzujte vplyv pedagogických princípov Herbarta na obraz dieťaťa a tvorbu pedagogickej metodiky v stredných školách v XIX. A XX. storočí! Predstavte niekoľko zmien na pohľad obrazu dieťaťa – napr. obraz dieťaťa behaviorizmu alebo ”sebapresadzujúceho” dieťaťa
2.1 Predstavte pedagogické, výchovné a psychologické ponímanie o možnostiach a potreby výchovy na základe doterajších štúdií
2.2 Učenie a učenie sa. Vzťah učenia a učenia sa, Systém úloh a prostriedkov učenia. Systém cieľov vzdelávania. Pedagogika v rodine, spoločenstve, inštitúciach.
2.3 Osobnosť pedagóga. Očakávania, roly pedagóga. Obec pedagógov, vzťah pedagóga so spoločnosťou.
2.4 Historické a spoločenské výzvy pedagogiky. Výskyt globálnych problémov. Zmeny sveta práce a rodiny. Vplyv IKT v pedagogike.
3.1 Zdôvodnite potrebu výchovy, vzťah medzi vychovávateľom a vychovávaným a úlohu filozofie metodiky výchovy v pedagogickej praxi.
3.2 Ako uvažovali v staroveku grécki a rímski, ako i kresťanskí myslitelia o dieťati a výchove?
3.3 Charakterizujte filozofiu výchovy postmoderny!
4.1 Začiatky reformnej pedagogiky v pedagogických úvahách J.J. Rousseau a nemeckých spisovateľov romantiky, napr. Friedricha Fröbela. Zosilnenie školskej kritiky v XIX. str. Zrod hnutia životnej reformy.
4.2 Hnutie štúdií dieťaťa. Životná reforma a reformná pedagogika. Výskyt a rozvíjanie pedagogiky umenia. Pedagogika Kodálya. Pedagogický naturalizmus, smery “slobodného vzduchu” a školy v prírode. Biologicko-antropologické koncepcie: Maria Montessori, Rudolf Steiner a Waldorf-pedagogika.)
4.3 Školské koncepcie spoločenstiev: Rudolf Steiner a Waldorf-škola. Moderná škola Celestin Freineta. Peter Petersen a Jena-plán. Helen Pekhurs a Dalton-plán. Radikálne antiautoritérne smery: Summerhill.)
4.4 Reformnopedagogické smery v Maďarsku: Nagy László a Nová škola, Rodinná škola, Záhradná škola. Waldorfská a Montessori škola medzi dvomi vojnami. Cesta reformnej pedagogiky po II. svetovej vojne. Výskyt alternatívnych škôl v sedemdesiatych rokoch. Renesansa reformnej pedagogiky v osemdesiatych rokoch. Alternatívne pedagogické smery dnes v Maďarsku a na Slovensku.)
5.1 Učenie, pamäť, pozornosť a koncentrácia a ich význam v psychológii a pedagogike.
5.2 Myslenie, jazyk a komunikácia a ich význam v psychológii a pedagogike
5.3 IQ, EQ a kreativita a ich význam v psychológii a pedagogike
6.1 Taxonomia ako systém Edukačné cielené taxonomie - kognitívne, afektívne, psychomotorické. Vrstvy, znalosti, zručnosti, schopnosti, postoje výkonnostných vedomostí. Kognitívna stratégia, metakognícia. Kognitívna sebaregulácia. Učenie a motivácia. Stupne edukačnej motivácie. Výučbové a učebné stratégie: induktívne a deduktívne myslenie, stratégia riešenia problémov, asociačná stratégia, osvojenie si algorytmov, kondicionovanie.
6.2 Organizačné formy: trieda, hľadiská začlenenia do triedy, úlohy triedneho učiteľa, charakteristika a štruktúra výučovacej hodiny. Edukačné možnosti mimo vyučovacích hodín: domáca úloha, exkurzia, návšteva závodov, škola v prírode, korepetícia, anulácia zaostávania. Pracovné formy: frontálna práca, individuálna práca, párová práca, skupinová práca.
6.3 Vysvetlenie pojmov stratégia, metodika, postup. Stratégie na cieľ orientované a na pravidlá. Edukačné metodiky: prednáška, vysvetlenie, rozprávanie, malá prednáška žiaka, rozhovor, diskuzia, demonštrácia, projektová metodika, kooperatívna metodika, simulácia, hra rolí.
7.1 Škola, školský systém a funkcie školy.
7.2 Vertikálna a horizontálna dimenzia školského manažmentu.
7.3 Proces a funkcie školského manažmentu.
8.1 Z.z. 138/219- atestácie, portfólio.
8.2 138/219- profesijný rozvoj učiteľa, vzdelávanie PaOZ.
8.3 138/219: Kvalifikačné štúdium.
9.1 Špecifiká vývinu kognitívnych funkcií
9.2 Rozvoj osobnosti v školskom veku
9.3 Vplyv adolescencie na školský výkon
10.1 Procesy tvorby skupiny v triede
10.2 Možnosti sociometrie a prevencia školského šikanovania
10.3 Úloha komunikačných zón a princíp konštruktívnej kritiky
Absolvent odboru Učiteľstvo akademických prostredníctvom predmetov spoločného sociálnovedného, pedagogického a psychologického základu učiteľstva získa poznatky z problematiky edukačných vied a spoločenských a legislatívnych súvislostí výchovy a vzdelávania a základy digitálnej, psychologickej a špeciálno-pedagogickej gramotnosti učiteľa.
Uvedená v informačných listoch povinných a povinne voliteľných predmetov, tvoriace jadro študijného odboru.
Sprachwissenschaft
1. Grundfragen und Zweige der Sprachwissenschaft; Richtungen der diachron und der synchron angelegten Sprachwissenschaft
2. Klassifizierung der Sprachen nach dem diachronen Aspekt: Sprachfamilien; Klassifizierung der Sprachen nach dem synchronen Aspekt: Sprachtypen
3. Die Sprache als Zeichensystem – Arten der Zeichen, Zeichenmodelle; die Sprache als Kommunikationsmittel – Kommunikationsmodelle
4. Phonetik und Phonologie – Grundbegriffe (Sprechlaut, Phonem, Allophone); Teilgebiete der Phonetik; Phonemanalyse (Kommutationstest)
5. Morphologie – Grundbegriffe (Morph, Morphem, Allomorphe); Arten der Morpheme; Wortarteneinteilungen im Deutschen
6. Das Verb nach dem semantischen, nach dem morphologischen und nach dem syntaktischen Aspekt; die grammatischen Kategorien des Verbs (Person, Numerus, Tempus, Modus und Genus)
7. Das Substantiv nach dem semantischen, nach dem morphologischen und nach dem syntaktischen Aspekt; die grammatischen Kategorien des Substantivs (Genus, Numerus und Kasus)
8. Das Adjektiv nach dem semantischen, nach dem morphologischen und nach dem syntaktischen Aspekt; Deklination und Komparation
9. Die Pronomina, die Numeralia, die Adverbien, die Modalwörter, die Satzäquivalente und die Konjunktionen nach dem semantischen, nach dem morphologischen und nach dem syntaktischen Aspekt
10. Lexikologie – Aufbau und Veränderung des Wortschatzes; fachsprachliche Kommunikation
11. Syntax – Grundbegriffe (Satz-Definitionen); die traditionelle Satzanalyse (Satzglieder, Syntagmen); die Arten der Sätze nach ihrer Komplexität
12. Grundlagen der Übersetzungswissenschaft; interkulturelle Kommunikation
Literaturwissenschaft
1. Poetik (literarische Kunstarten und Gattungen, Grundzüge, Entwicklungstendenzen)
2. Die Aufklärung in der deutschen Literatur (Winckelmann, Gottsched, Bodmer und Breitinger)
3. Lessing und sein Konzept des bürgerlichen Trauerspiels
4. Versuch einer Reorientierung (Wieland, Klopstock, Haman, Sturm und Drang)
5. Deutsche Klassik (Weimarer Klassik)
6. Deutsche Romantik (Epcohen, wichtigste Vertreter und Werke)
7. Im literarischen Niemandsland zwischen Klassik und Romantik (Hölderlin, Kleist, Jean Paul)
8. Das Zeitalter der Epigonen: Biedermeier und Vormärz
9. Realismus
10. Naturalismus
11. Impressionismus, Literatur des Fin de Siècle, Expressionismus
12. Deutsche Literatur aus Prag: Rilke und Kafka
Methodik und Didaktik
1. Die Grammatik-Übersetzungsmethode (GÜM)
2. Behavioristische Verfahren
3. Kognitivistische Verfahren
4. Konstruktivistische Verfahren
5. Kommunikative Didaktik und alternative Methoden
6. Grundbegriffe der DaF-Didaktik
Študent musí získať študijným plánom predpísaný počet kreditov z povinných a povinne
voliteľných predmetov.
nemecký
Sprachwissenschaft
1. Grundfragen und Zweige der Sprachwissenschaft; Richtungen der diachron und der synchron angelegten Sprachwissenschaft
2. Klassifizierung der Sprachen nach dem diachronen Aspekt: Sprachfamilien; Klassifizierung der Sprachen nach dem synchronen Aspekt: Sprachtypen
3. Die Sprache als Zeichensystem – Arten der Zeichen, Zeichenmodelle; die Sprache als Kommunikationsmittel – Kommunikationsmodelle
4. Phonetik und Phonologie – Grundbegriffe (Sprechlaut, Phonem, Allophone); Teilgebiete der Phonetik; Phonemanalyse (Kommutationstest)
5. Morphologie – Grundbegriffe (Morph, Morphem, Allomorphe); Arten der Morpheme; Wortarteneinteilungen im Deutschen
6. Das Verb nach dem semantischen, nach dem morphologischen und nach dem syntaktischen Aspekt; die grammatischen Kategorien des Verbs (Person, Numerus, Tempus, Modus und Genus)
7. Das Substantiv nach dem semantischen, nach dem morphologischen und nach dem syntaktischen Aspekt; die grammatischen Kategorien des Substantivs (Genus, Numerus und Kasus)
8. Das Adjektiv nach dem semantischen, nach dem morphologischen und nach dem syntaktischen Aspekt; Deklination und Komparation
9. Die Pronomina, die Numeralia, die Adverbien, die Modalwörter, die Satzäquivalente und die Konjunktionen nach dem semantischen, nach dem morphologischen und nach dem syntaktischen Aspekt
10. Lexikologie – Aufbau und Veränderung des Wortschatzes; fachsprachliche Kommunikation
11. Syntax – Grundbegriffe (Satz-Definitionen); die traditionelle Satzanalyse (Satzglieder, Syntagmen); die Arten der Sätze nach ihrer Komplexität
12. Grundlagen der Übersetzungswissenschaft; interkulturelle Kommunikation
Literaturwissenschaft
1. Poetik (literarische Kunstarten und Gattungen, Grundzüge, Entwicklungstendenzen)
2. Die Aufklärung in der deutschen Literatur (Winckelmann, Gottsched, Bodmer und Breitinger)
3. Lessing und sein Konzept des bürgerlichen Trauerspiels
4. Versuch einer Reorientierung (Wieland, Klopstock, Haman, Sturm und Drang)
5. Deutsche Klassik (Weimarer Klassik)
6. Deutsche Romantik (Epcohen, wichtigste Vertreter und Werke)
7. Im literarischen Niemandsland zwischen Klassik und Romantik (Hölderlin, Kleist, Jean Paul)
8. Das Zeitalter der Epigonen: Biedermeier und Vormärz
9. Realismus
10. Naturalismus
11. Impressionismus, Literatur des Fin de Siècle, Expressionismus
12. Deutsche Literatur aus Prag: Rilke und Kafka
Methodik und Didaktik
1. Die Grammatik-Übersetzungsmethode (GÜM)
2. Behavioristische Verfahren
3. Kognitivistische Verfahren
4. Konstruktivistische Verfahren
5. Kommunikative Didaktik und alternative Methoden
6. Grundbegriffe der DaF-Didaktik
Sprachwissenschaft
1. Grundfragen und Zweige der Sprachwissenschaft; Richtungen der diachron und der synchron angelegten Sprachwissenschaft
2. Klassifizierung der Sprachen nach dem diachronen Aspekt: Sprachfamilien; Klassifizierung der Sprachen nach dem synchronen Aspekt: Sprachtypen
3. Die Sprache als Zeichensystem – Arten der Zeichen, Zeichenmodelle; die Sprache als Kommunikationsmittel – Kommunikationsmodelle
4. Phonetik und Phonologie – Grundbegriffe (Sprechlaut, Phonem, Allophone); Teilgebiete der Phonetik; Phonemanalyse (Kommutationstest)
5. Morphologie – Grundbegriffe (Morph, Morphem, Allomorphe); Arten der Morpheme; Wortarteneinteilungen im Deutschen
6. Das Verb nach dem semantischen, nach dem morphologischen und nach dem syntaktischen Aspekt; die grammatischen Kategorien des Verbs (Person, Numerus, Tempus, Modus und Genus)
7. Das Substantiv nach dem semantischen, nach dem morphologischen und nach dem syntaktischen Aspekt; die grammatischen Kategorien des Substantivs (Genus, Numerus und Kasus)
8. Das Adjektiv nach dem semantischen, nach dem morphologischen und nach dem syntaktischen Aspekt; Deklination und Komparation
9. Die Pronomina, die Numeralia, die Adverbien, die Modalwörter, die Satzäquivalente und die Konjunktionen nach dem semantischen, nach dem morphologischen und nach dem syntaktischen Aspekt
10. Lexikologie – Aufbau und Veränderung des Wortschatzes; fachsprachliche Kommunikation
11. Syntax – Grundbegriffe (Satz-Definitionen); die traditionelle Satzanalyse (Satzglieder, Syntagmen); die Arten der Sätze nach ihrer Komplexität
12. Grundlagen der Übersetzungswissenschaft; interkulturelle Kommunikation
Literaturwissenschaft
1. Poetik (literarische Kunstarten und Gattungen, Grundzüge, Entwicklungstendenzen)
2. Die Aufklärung in der deutschen Literatur (Winckelmann, Gottsched, Bodmer und Breitinger)
3. Lessing und sein Konzept des bürgerlichen Trauerspiels
4. Versuch einer Reorientierung (Wieland, Klopstock, Haman, Sturm und Drang)
5. Deutsche Klassik (Weimarer Klassik)
6. Deutsche Romantik (Epcohen, wichtigste Vertreter und Werke)
7. Im literarischen Niemandsland zwischen Klassik und Romantik (Hölderlin, Kleist, Jean Paul)
8. Das Zeitalter der Epigonen: Biedermeier und Vormärz
9. Realismus
10. Naturalismus
11. Impressionismus, Literatur des Fin de Siècle, Expressionismus
12. Deutsche Literatur aus Prag: Rilke und Kafka
Methodik und Didaktik
1. Die Grammatik-Übersetzungsmethode (GÜM)
2. Behavioristische Verfahren
3. Kognitivistische Verfahren
4. Konstruktivistische Verfahren
5. Kommunikative Didaktik und alternative Methoden
6. Grundbegriffe der DaF-Didaktik