• Smernica rektora Univerzity J. Selyeho Komárno o úprave, registrácii, sprístupnení a archivácii záverečných prác na Univerzite J. Selyeho
• Anderson, Jonathan – Millicent Poole: Assigment and thesis writing. Wiley, 2001.
• Bell, Judith: Doing Your Research Project : A guide for first-time researchers in education, health and social science. England : McGraw-Hill Open University Press, 2010.
• Brown, James Dean – Theodore S. Rodgers: Doing Second Language Research. Oxford : Oxford University Press, 2010.
• Murray, Rowena: How to Write a Thesis. England : McGraw-Hill Open University Press, 2011.
• Nunan, D.: Research Methods in Language Learning. New York: CUP, 1992.
Vypracovaná diplomová práca, kladné posudky vedúceho a oponenta diplomovej práce. Úspešná obhajoba bakalárskej práce.
anglický
1. Administrácia a druhy záverečných prác. 2. Štruktúra záverečnej práce. 3. Formálna úprava a usporiadanie jednotlivých častí záverečnej práce. 4. Citácie a bibliografické odkazy, použitá odborná literatúra. 5. Stav doterajších poznatkov vo vybranej téme. 6. Formulácia pracovnej hypotézy, cieľov, úloh. 7. Metodika spracovania témy. 8. Analýza výsledkov a ich spracovanie. Diskusia dosiahnutých výsledkov. 9. Závery a prílohy záverečnej práce. 10. Predkladanie záverečnej práce, licenčná zmluva, čestné prehlásenie.
Študent si osvojí predpísané požiadavky písania záverečných prác a dokáže si samostatne vypracovať vlastnú záverečnú prácu.
Literatúra je zadávaná individuálne podľa spracovanej témy.
Hogyan írjunk szakdolgozatot? / Umberto Eco ; Beatrix Klukon : Kairosz, 1987. - 256 s. - ISBN 963 9137 53 7. Ako písať záverečné a kvalifikačné práce : Ako písať: bakalárske práce, diplomové práce, dizertačné práce, špecializačné práce, habilitačné práce, seminárne a ročníkové práce, práce študentskej vedeckej a odbornej činnosti, ako urobiť bibliografické odkazy, ako citovať tradičné a elektronické dokumenty / Dušan Katuščák. - 5. vyd. - Nitra : Enigma, 2007. - 164 s. - ISBN 978-80-89132-45-4.
Ako písať záverečné a kvalifikačné práce / Dušan Katuščák. - 3. vyd. - Nitra : Enigma, 2004. - 163 s. - ISBN 80 89132 10 3.
Aktuálna smernica rektora o úprave, registrácii, sprístupnení a archivácii záverečných prác na Univerzite J. Selyeho.
Vypracovanie, odovzdanie a úspešná obhajoba (minimálne 1 posudok od vedúceho alebo oponenta diplomovej práce, ktorý nie je hodnotený známkou Fx) práce.
Formu, štruktúru a rozsah diplomovej práce definuje príslušná smernica rektora o úprave, registrácii, sprístupnení a archivácii záverečných prác na Univerzite J. Selyeho. Autor je povinný vyhodnotiť pramene a zdroje viažuce sa k téme, opísať priebeh vlastného výskumu a vyvodiť z analýzy závery. Počas obhajoby reaguje na pripomienky školiteľa a oponenta a odpovedá na otázky členov štátnicovej komisie.
Poslucháč dokáže spracovať výsledky vlastného výskumu, je schopný logicky argumentovať v diskusii. Študent je schopný vytvoriť vedecký text. Študent diplomovú prácu obháji pred komisiou pre štátne záverečné skúšky.
Uvedená v informačných listoch povinných a povinne voliteľných predmetov, tvoriace jadro študijného odboru.
Dejiny európskej integrácie; Dejiny Maďarov na Slovensku. Dejiny Maďarska a Maďarov po roku 1918; Dejiny stredovýchodnej Európy 1849–1945; Slovenské Národné hnutie; Didaktika dejepisu; Dejiny Maďarov na Slovensku 1.; Dejiny slovensko-maďarských vzťahov; diktatúry 20. storočia, Kapitoly z dejín spoločnosti 19. a 20. stor.
Ústna odpoveď študenta z jadra študijného odboru,, ktorú hodnotí komisia pre štátne záverečné skúšky. Výsledné hodnotenie: A – 90 -100%, B – 80 -89%, C – 70 -79%, D – 60 - 69%, E – 50 -59%.
Államvizsga témakörök történelemből – 2021 Mgr
Az európai integráció története
Az Európai Közösségeket alakító gazdasági, politikai és katonai szerződések áttekintése 1945–1954 között: Dunkerque-i, Brüsszeli, ESZAK, EVK, Párizsi szerződések.
Az Európai Közösségeket alakító gazdasági, politikai és katonai szerződések áttekintése 1957–1993 között: Római, Elysée, Schengeni, Maastrichti, Koppenhágai szerződések.
(Nyugat-)Németország integrációja az európai közösségbe: Németország megítélése, különféle státuszai és válságai 1945 és 1991 között: Washingtoni egyezmények, Bonni szerződés, EVK, Hallstein- doktrína, neue Ostpolitik.
Az 1945 utáni európai integráció Kelet-Európa szempontjából. A kommunista országok ún. szisztémaszintű inkompatibilitása. (Cseh-)Szlovákia integrációs folyamata 2004-ig.
Az ún. helsinki folyamat (1975) összefüggései az emberi jogokkal és az államhatárok kérdésével, valamint az 1990-es párizsi EBEÉ-csúcs.
Az Európai Unió jelenlegi fő működési mechanizmusai (kormányköziség, nemzetekfelettiség), valamint az EU fő szervei és azok részletes jellemzése.
Diktatúrák története
Az olasz fasizmus (a fasiszta diktatúra kiépülése és a fasiszta Olaszország külpolitikája).
A nemzetiszocializmus Németországban (a nácizmus létrejötte, hatalomra jutása és jellege, német külpolitikai és katonai sikerek az 1930-asévekben és a világháborúban).
A spanyol polgárháború és a Franco-rendszer.
Az 1917-es forradalmak és a sztálini Szovjetunió a két világháború között.
A Szovjetunió és a kelet-európai sztálinista diktatúrák a II. világháború után (1945-1953).
Közép-Európa 1849-1945
A dinasztikus politika reneszánsza 1849 után, a krími háború, az egységes Olaszország és Németország létrejötte.
A szövetségi rendszerek kialakulása a 19-20. sz. fordulóján és a balkáni kérdés (német külpolitikai irányváltás, a hármas szövetség és az antant létrejötte, az 1878-as orosz-török háború, valamint az 1. és 2. Balkán-háború).
Az első világháború, a versailles-i békerendszer és Közép-Európa átalakulása a háború után.
Közép-Kelet-Európa államai a két világháború között és a nagyhatalmak vetélkedése a Közép-Kelet-Európa feletti befolyásért.
Közép-Kelet-Európa a második világháború előestéjén (az Anschluss, Csehszlovákia felszámolása, a lengyel kérdés, a Molotov-Ribbentrop paktum).
A második világháború közép-kelet-európai vonatkozásai (Lengyelország felosztása, a Szovjetunió területi nyereségei, német háborús sikerek és olasz törekvések a térségben, a keleti front, a kelet-európai kisállamok és a háború)
A magyarság története 1918 után
Magyarország az első világháború után: az „őszirózsás forradalom” és a Tanácsköztársaság.
A trianoni békeszerződés és következményei.
A bethleni konszolidáció évei (1921-1931)
Magyarország külpolitikája a két világháború között.
Revíziós sikerek 1938 és 1941 között.
Magyarország a második világháborúban.
A koalíciós időszak (1945-1948) és Magyarország szovjetizálása.
A Rákosi-rendszer
Az 1956-os forradalom és a Kádár-korszak
A szlovákiai magyarság története
A magyar kisebbség társadalmi, népesedései, gazdasági jellemzői az első köztársaságban (demográfiai, területi, szociális jellemzők)
A szlovákiai magyar politika az első Csehszlovák Köztársaságban
(pártstruktúra, ellenzéki pártok, aktivizmus, baloldal, fontosabb politikusok)
A magyar kisebbség kulturális, oktatási élete az első köztársaságban,
(művelődés, oktatás, ifjúsági mozgalmak, egyház)
A magyar kisebbség magatartása 1938-ban. Az első bécsi döntés
(Csehszlovákia politikája a kisebbségekkel szemben, a magyarság sérelmei, 1938-ban, a községi választások, a nemzetiségi statútum, magyar lakosság magatartása a bécsi döntés előtt)
A szlovákiai magyarok a háborús szlovák államban 1939–1945
Az első bécsi döntéssel Magyarországhoz visszacsatolt területek reintegrációja (1938–1945)
A csehszlovák nemzetállam kialakításának kísérlete 1945–1948
(csehszlovák nemzetállami törekvések a második világháború alatt és után, a magyar lakosság kitelepítésének terve, a kassai kormányprogram és a kisebbségellenes jogalkotás, a csehszlovák-magyar lakosságcsere-egyezmény és végrehajtása, a csehországi deportálások, a reszlovakizáció, a népbíráskodás magyarellenes éle, a párizsi békekonferencia, fordulat a magyar kérdés kezelésében)
Magyarok a sztálinista Csehszlovákiában (az 1950-es évek)
(További felemás lépések a magyar kisebbség helyzetének rendezésére, a Megbízottak Testületének határozatai, a csehszlovák alkotmányok, az 1960. évi közigazgatási reform, az 1956-os magyar forradalom és a szlovákiai magyarság)
A szlovákiai magyarok 1968-ban és a normalizáció éveiben
(a Csemadok 1968. márciusi javaslatai és a szlovák társadalom reakciója, a szlovákiai magyar társadalom a prágai tavasz idején, a Csemadok megújulása, önálló magyar társadalmi szervezetek létrehozásának kísérlete, a magyar lakosság reakciója a katonai megszállásra, a nemzetiségi alkotmánytörvény, a nemzetiségi szervek létrehozása, majd leépítése, tisztogatások a Csemadokban, a pártállam nemzetiségi politikája a normalizáció idején, kísérlet a magyar iskolahálózat leépítésére, a CSMKJB tevékenysége, magyar-csehszlovák feszültségforrások a nyolcvanas évek végén, kisebbségi beadványok 1988-1989-ben)
Szlovák nemzeti mozgalom
A szlovák nemzeti mozgalom kialakulása a 18. század második felében: társadalmi bázis, nyelvi, felekezeti sajátosságok és célok.
A bibliai cseh nyelv szerepe. Az önálló szlovák nyelvi norma megteremtése: a Bernolák- és Štúr-féle nyelvi kodifikáció jelentősége.
A szláv kölcsönösség eszméje, a politikai pánszlávizmus jelensége Ján Kollár, Jozef Pavol Šafárik, Ľudovít Štúr munkásságában
A szlovák nemzeti mozgalom politikai programjai 1844–1849. A Szlovák Nemzeti Tanács és a fegyveres szlovák felkelés 1848-1849-ben
A szlovák nemzeti mozgalom 1860-1875 között: az 1861. évi szlovák nemzeti memorandum. A Matica slovenská létrejötte, működése és betiltása.
A Régi Iskola és az Új Iskola létrejötte. A Szlovák Nemzeti Párt kialakulása, programja, működése 1873-1918 között.
A szlovák nemzeti mozgalom politikai újraéledése. A Szlovák Nemzeti Párt választási sikerei. A Szlovák Néppárt és a Szociáldemokrata Párt létrejötte a 20. század elején.
A Českoslovanská jednota, a cseh-szlovák egységmozgalom története 1896-1918
A szlovák kérdés az első világháború éveiben: az amerikai szlovákok aktivitása és a Masaryk vezette csehszlovák politikai emigráció.
A szlovákság kiválása a Magyar Királyságból. Az 1918. október 30-i turócszentmártoni
szlovák nemzeti deklaráció.
Történelemdidaktika
A történelemdidaktika viszonya a történelemmetodikához. A történelemdidaktika és a történelemmetodika fogalmi és tartalmi különbségei. A történelmi tanulás/tanítás optimális típusai.
A történelem mint tudomány és mint iskolai tantárgy viszonya. A múlt különböző felfogásainak szerepe az iskolai történelemtanításban. A történelem mint konstrukció: Hogyan konstruálódik a történelem?
Az ismeretek és a képességek fogalma az iskolai történelemtanításban. Az iskolai történelmi ismeretek (adat, tény, fogalom, ítélet) és képességcsoportok osztályozása.
Az értés-megjegyzés-alkalmazás-értelmezés paradigma. A tanulói aktivitás növelésének igénye, technikái, eszközei, nehézségei és korlátai.
Az óratervezés: az iskolai tevékenységek operacionalizációja és taxonomizációja.
A történelemtankönyv célja és típusai. A történelemtankönyv részei, módszertani egységei.
A forrásalapú történelemoktatás. A források didaktikai előkészítése. A tankönyvi források típusai. A forrásfeldolgozás lépései.
20. századi társadalomtörténet
Magyarország társadalmi rétegződése és demográfiai fejlődése a kiegyezés korában
A politikai és gazdasági elit a két világháború közötti Magyarországon
A parasztság a két világháború közti magyar társadalomban
A szlovákiai magyar társadalom demográfiai és társadalomszerkezeti változásai a 20. században
Absolvent odboru učiteľstvo histórie (v kombinácii) prostredníctvom predmetov odboru ovláda obsah disciplín svojej špecializácie.
Uvedená v informačných listoch povinných predmetov študijného programu.
LINGUISTICS
1. The notion of applied linguistics, main areas of research. Interdisciplinary relations: sociolinguistics, psycholinguistics, stylistics, forensic linguistics, corpus linguistics)
2. Theories of second language acquisition. The notion of Communicative Competence as the goal of SLA.
3. Pragmatics. Speech act theory, direct and indirect speech acts. Politeness Theory. The cooperative principle (Grice).
4. Discourse and discourse analysis. Cohesion and coherence. A comparison of spoken and written discourse. Critical discourse analysis.
5. Individual differences in second language acquisition (conceptualisations of aptitude, motivation, and anxiety; learning strategies; language learners with special needs).
6. Language loss. (language attrition vs. language shift; van Els’ taxonomy; factors affecting L1/L2 loss)
7. Phraseology, phraseography, paremiology, paremiography, lexicography, and lexicology; Proverbs, collocations and idioms; Dictionaries.
8. Phraseology and paremiology in the language classroom;
9. Synonymy and antonymy in phraseology and paremiology. Proverbial markers (e.g., traditionality, currency, metaphor, paradox, ellipsis, word-repetition, rhyme, alliteration, pithiness, certain structures).
10. What constitutes a real American or British proverb? The role of proverbs in the modern American and British societies.
11. Proverbs in songs and poems, advertisements, comics and cartoons.
12. Women and marriage in Anglo-American proverbs and anti-proverbs
LITERATURE
1. Modernism in English literature. The cultural and philosophical background. Typical features of a modernist literary text. Differences between the traditional and the modern novel. Virginia Woolf. Mrs. Dalloway. The short fiction of V. Woolf.
2. High modernism. James Joyce. Ulysses. Dubliners. The shift from modernism to postmodernism.
3. Postmodernism in English literature. Basic differences and similarities between modernism and postmodernism. Intertextuality. Samuel Beckett. Postmodernism in Beckett’s fiction. The Theatre of the Absurd. Waiting for Godot
4. Modern British drama. John Osborne. Harold Pinter. The Caretaker. Tom Stoppard. Caryl Churchill
5. The political novel. George Orwell. Aldous Huxley. Graham Greene. The campus novel. David Lodge. Malcolm Bradbury. The History Man
6. The experimental novel. Angus Wilson. Bryan Stanley William Johnson. Christine Brooke-Rose. Anthony Burgess. A Clockwork Orange.
7. New Historicism. Graham Swift. John Fowles. The Collector. Post-Colonialism. Salman Rushdie. Shame.
8. American Modernism. The Expatriate Movement. Making it New in Prose. Gertrude Stein. Ernest Hemingway. William Faulkner. The Sound and the Fury.
9. Modernism – cultural and philosophical background. Features of modernist works. Henry James. The Beast in the Jungle. Modernism in American poetry. Imagism. T. S. Eliot. Ezra Pound. Wallace Stevens. e. e. cummings.
10. The Jazz Age. The American Dream in literature. F. S. Fitzgerald. The Great Gatsby.
11. American drama in the 20th Century. Eugene O’Neill. Arthur Miller. Tennessee Williams: A Streetcar Named Desire. The Theatre of the Absurd. Edward Albee: Who’s Afraid of Virginia Woolf?
12. The Beat Generation. Beat poets – Allen Ginsberg. Beat prose – Jack Kerouac, J.D. Salinger. The Catcher in the Rye.
13. The emergence of Postmodernism in American literature. Brian McHale, Susan Sontag, John Barth, Ihab Hassan. Thomas Pynchon. The Crying of Lot 49.
14. The Neo-Pastoral tradition: Richard Brautigan. In Watermelon Sugar
15. Metafiction, metanarrative. Immigrant Writing. Vladimir Nabokov: Lolita. The short stories of Vladimir Nabokov. Spring in Fialta.
16. The employment of black humour in fiction. Kurt Vonnegut. The beginnings of sci-fi.
17. African-American literature. The Harlem Renaissance, the Civil Rights Movement era. James Baldwin, Alice Walker, Toni Morrison.
18. Children’s literature: Early works. Chapbooks and horn books. Comenius, John Locke, John Newberry, Sarah Fielding, Anna Laetitia Barbauld. Fairy tales. Classification. Myths, legends, fables. Brothers Grimm, Andersen. Folk tales and literary tales. The symbolic tales of Oscar Wilde
19. Victorian children’s literature. Nonsense tale. Edward Lear. Lewis Caroll. The Golden Age of children’s literature.
20. Children’s fantasy. Classification. Journey fantasy. J. M. Barrie. L. Frank Baum.
21. Children’s literature: Subversive fantasy: Roald Dahl’s fantasy tales. The Long Weekend in Children’s Literature: 1920-1939. P. L. Travers
22. Children’s literature: Stories with girl protagonists. The family story. Louisa May Alcott, Lucy Maud Montgomery, Frances Hodgson Burnett, Eleanor Hodgman Porter, Laura Ingalls Wilder. Stories with boy protagonist. Adventure fiction. Defoe, Swift, Robert Louis Stevenson, Mark Twain
23. Children’s literature: Animal stories. Kipling, Beatrix Potter, Kenneth Grahame, Hugh Lofting, Jack London, A. A. Milne
24. Children’s Literature after World War II, Clive Staples Lewis: The Narnia series.
25. Children’s literature: The School Story: Fantasy in the Harry Potter series
METHODOLOGY
1. Teaching listening – authentic and realistic materials, listening teaching techniques, “gist listening”, extensive and intensive listening; pre-, while- and post-listening activities
2. Teaching reading – authentic and realistic materials, reading strategies, pre-, while- and post-reading tasks. Extensive reading
3. Teaching speaking. Communicative activities, role play, simulation. Fluency and accuracy. Teaching pronunciation
4. Teaching writing. Teaching spelling and punctuation. Text types. Instant writing. Collaborative writing. Journal writing. Correcting written work
5. Teaching vocabulary. How words are learned. Presenting new vocabulary. Teaching word parts and word chunks. Dictionaries
6. Teaching grammar. Explicit and implicit processes. Presenting new grammar, grammar practice, clarification and assessment
7. Teaching through drama. Drama techniques in teaching English as a foreign language
8. Language teaching aids, the types of visuals. Using technology. Blended learning
9. Classroom management. Pair work and group work, individual work. Handling discipline problems.
10. Coursebooks. Advantages and disadvantages. Types of coursebook evaluation. Needs analysis. Choosing coursebooks to match students’ needs.
11. Language testing, test types, test design. Validity and reliability. Placement tests. Giving a grade. Alternative assessment
12. Teaching different classes. ESP, Business English, Teenage classes. Teaching adults. Multi-level and large classes.
13. Teaching young learners – who are young learners? General approaches to teaching English to young learners
14. Using literature to teach English as a foreign language. Using fiction, drama, poetry. Selecting the right text.
Študent musí získať študijným plánom predpísaný počet kreditov z povinných a povinne voliteľných predmetov.
anglický
LINGUISTICS
1. The notion of applied linguistics, main areas of research. Interdisciplinary relations: sociolinguistics, psycholinguistics, stylistics, forensic linguistics, corpus linguistics)
2. Theories of second language acquisition. The notion of Communicative Competence as the goal of SLA.
3. Pragmatics. Speech act theory, direct and indirect speech acts. Politeness Theory. The cooperative principle (Grice).
4. Discourse and discourse analysis. Cohesion and coherence. A comparison of spoken and written discourse. Critical discourse analysis.
5. Individual differences in second language acquisition (conceptualisations of aptitude, motivation, and anxiety; learning strategies; language learners with special needs).
6. Language loss. (language attrition vs. language shift; van Els’ taxonomy; factors affecting L1/L2 loss)
7. Phraseology, phraseography, paremiology, paremiography, lexicography, and lexicology; Proverbs, collocations and idioms; Dictionaries.
8. Phraseology and paremiology in the language classroom;
9. Synonymy and antonymy in phraseology and paremiology. Proverbial markers (e.g., traditionality, currency, metaphor, paradox, ellipsis, word-repetition, rhyme, alliteration, pithiness, certain structures).
10. What constitutes a real American or British proverb? The role of proverbs in the modern American and British societies.
11. Proverbs in songs and poems, advertisements, comics and cartoons.
12. Women and marriage in Anglo-American proverbs and anti-proverbs
LITERATURE
1. Modernism in English literature. The cultural and philosophical background. Typical features of a modernist literary text. Differences between the traditional and the modern novel. Virginia Woolf. Mrs. Dalloway. The short fiction of V. Woolf.
2. High modernism. James Joyce. Ulysses. Dubliners. The shift from modernism to postmodernism.
3. Postmodernism in English literature. Basic differences and similarities between modernism and postmodernism. Intertextuality. Samuel Beckett. Postmodernism in Beckett’s fiction. The Theatre of the Absurd. Waiting for Godot
4. Modern British drama. John Osborne. Harold Pinter. The Caretaker. Tom Stoppard. Caryl Churchill
5. The political novel. George Orwell. Aldous Huxley. Graham Greene. The campus novel. David Lodge. Malcolm Bradbury. The History Man
6. The experimental novel. Angus Wilson. Bryan Stanley William Johnson. Christine Brooke-Rose. Anthony Burgess. A Clockwork Orange.
7. New Historicism. Graham Swift. John Fowles. The Collector. Post-Colonialism. Salman Rushdie. Shame.
8. American Modernism. The Expatriate Movement. Making it New in Prose. Gertrude Stein. Ernest Hemingway. William Faulkner. The Sound and the Fury.
9. Modernism – cultural and philosophical background. Features of modernist works. Henry James. The Beast in the Jungle. Modernism in American poetry. Imagism. T. S. Eliot. Ezra Pound. Wallace Stevens. e. e. cummings.
10. The Jazz Age. The American Dream in literature. F. S. Fitzgerald. The Great Gatsby.
11. American drama in the 20th Century. Eugene O’Neill. Arthur Miller. Tennessee Williams: A Streetcar Named Desire. The Theatre of the Absurd. Edward Albee: Who’s Afraid of Virginia Woolf?
12. The Beat Generation. Beat poets – Allen Ginsberg. Beat prose – Jack Kerouac, J.D. Salinger. The Catcher in the Rye.
13. The emergence of Postmodernism in American literature. Brian McHale, Susan Sontag, John Barth, Ihab Hassan. Thomas Pynchon. The Crying of Lot 49.
14. The Neo-Pastoral tradition: Richard Brautigan. In Watermelon Sugar
15. Metafiction, metanarrative. Immigrant Writing. Vladimir Nabokov: Lolita. The short stories of Vladimir Nabokov. Spring in Fialta.
16. The employment of black humour in fiction. Kurt Vonnegut. The beginnings of sci-fi.
17. African-American literature. The Harlem Renaissance, the Civil Rights Movement era. James Baldwin, Alice Walker, Toni Morrison.
18. Children’s literature: Early works. Chapbooks and horn books. Comenius, John Locke, John Newberry, Sarah Fielding, Anna Laetitia Barbauld. Fairy tales. Classification. Myths, legends, fables. Brothers Grimm, Andersen. Folk tales and literary tales. The symbolic tales of Oscar Wilde
19. Victorian children’s literature. Nonsense tale. Edward Lear. Lewis Caroll. The Golden Age of children’s literature.
20. Children’s fantasy. Classification. Journey fantasy. J. M. Barrie. L. Frank Baum.
21. Children’s literature: Subversive fantasy: Roald Dahl’s fantasy tales. The Long Weekend in Children’s Literature: 1920-1939. P. L. Travers
22. Children’s literature: Stories with girl protagonists. The family story. Louisa May Alcott, Lucy Maud Montgomery, Frances Hodgson Burnett, Eleanor Hodgman Porter, Laura Ingalls Wilder. Stories with boy protagonist. Adventure fiction. Defoe, Swift, Robert Louis Stevenson, Mark Twain
23. Children’s literature: Animal stories. Kipling, Beatrix Potter, Kenneth Grahame, Hugh Lofting, Jack London, A. A. Milne
24. Children’s Literature after World War II, Clive Staples Lewis: The Narnia series.
25. Children’s literature: The School Story: Fantasy in the Harry Potter series
METHODOLOGY
1. Teaching listening – authentic and realistic materials, listening teaching techniques, “gist listening”, extensive and intensive listening; pre-, while- and post-listening activities
2. Teaching reading – authentic and realistic materials, reading strategies, pre-, while- and post-reading tasks. Extensive reading
3. Teaching speaking. Communicative activities, role play, simulation. Fluency and accuracy. Teaching pronunciation
4. Teaching writing. Teaching spelling and punctuation. Text types. Instant writing. Collaborative writing. Journal writing. Correcting written work
5. Teaching vocabulary. How words are learned. Presenting new vocabulary. Teaching word parts and word chunks. Dictionaries
6. Teaching grammar. Explicit and implicit processes. Presenting new grammar, grammar practice, clarification and assessment
7. Teaching through drama. Drama techniques in teaching English as a foreign language
8. Language teaching aids, the types of visuals. Using technology. Blended learning
9. Classroom management. Pair work and group work, individual work. Handling discipline problems.
10. Coursebooks. Advantages and disadvantages. Types of coursebook evaluation. Needs analysis. Choosing coursebooks to match students’ needs.
11. Language testing, test types, test design. Validity and reliability. Placement tests. Giving a grade. Alternative assessment
12. Teaching different classes. ESP, Business English, Teenage classes. Teaching adults. Multi-level and large classes.
13. Teaching young learners – who are young learners? General approaches to teaching English to young learners
14. Using literature to teach English as a foreign language. Using fiction, drama, poetry. Selecting the right text.
Uvedená v informačných listoch povinných a povinne voliteľných predmetov, tvoriace jadro študijného odboru.
Kultúrno a sociálnoantropologické súvislosti výchovy a vzdelávania, sociologická interpretácia detstva a mládeže, metodológia tvorby sociálnovedného poznania, modely kognitívneho vývinu a kognitívnej socializácie, modely personálneho a sociálneho vývinu detí a mládeže, poruchy vývinu v tejto oblasti. Projektovanie a reflexia výučby v triede.
Kolokviálna skúška z oblasti teoretického poznania študijného odboru, ktorú hodnotí komisia pre štátne záverečné skúšky. Výsledné hodnotenie: A – 90 -100%, B – 80 -89%, C – 70 -79%, D – 60 - 69%, E – 50 -59%.
maďarský a slovenský
1.1 Definícia učenia v sociálnej, pedagogickej a psychologickej rovine, určenie typov učenia sa, formálne, neformálne, informálne učenie sa a LLL
1.2 Motivácia v pedagogike a psychológii (motívy, primárne a sekundárne motívy, extrinsic, intrinsic motivácia, typy motivácie v edukácii, mýty nedostatkov motivácie
1.3Pojem a typy učebných štýlov – Dunn, Fleming, Gardner
1.4 Činitele ovplyvňujúce úspešnosť učenia
2.1 Pojem a vysvetlenie socializácie
2.2 Rodina ako primárne socializačné prostredie
2.3 Škola ako sekundárne socializačné prostredie. Edukačné a spoločenské nerovnosti a ich vzťah.
2.4 Štýly vedenia a ich vplyv
2.5 (Školská úspešnosť vo vzťahu spoločenského, hospodárskeho a kulturálneho postavenia žiakov. Sociolingvistika a spoločenká štruktúra: vypracovaný a obmedzený jazykový kód - Bernstein)
3.1 Čím sa zaoberá pedagogická diagnostika, definujte učebné štýly
3.2 Vysvetlite funkcie hodnotenia
3.3 Aký je rozdiel medzi vonkajším a vnútorným hodnotením?
3.4 Aké dva typy hodnotenia poznáme pri klasifikácii testov?)
4.1 Európske korene začiatkov etnografického záujmu – obdobie objavenia sveta, osvietenstvo, romantika -, vznik kulturálnej a sociálnej antropologie. Začiatky národných etnografií – porovnanie začiatkov vzniku slovenskej, maďarskej a českej etnografie v 19. a 20. str.), definícia európskej etnológie
4.2 Folklór a jeho odvodeniny: originálny a terajší význam pojmu, podrobné predstavenie. Definícia kultúry všeobecne, čo je ľudová kultúra? Charakteristika ľudovej kultúry. Objektívny a subjektívny pohľad na ľudovú kultúru, otázka dištancie. Čo je organický a organizovaný folklór? Folklorizácia a folkrolizmus
4.3 (Možnosti využitia etnologických poznatkov v edukačnom procese a to v rámci akých predmetov? Revitalizácia tradície a muzeológia. Folklorizmus a neofolklorizmus)
5.1 Smery orientujúce sa na rozvíjanie osobnosti a spoločenstva v dejinách pedagogiky a dnes
5.2 Charakterizujte personálne a sociálne tendencie pedagogických a výchovnofilozofických smerov XIX-ho a XX-ho str.
5.3 Charakterizujte snahy ujednotenia reformnopedagogických smerov, tradičných reformných škôl a dnešných alternatívnych škôl z pohľadu personálnej a sociálnej výchovy
5.4Analyzujte javy a príčiny socializačných porúch! Predstavte možnosti eliminácie nerovností!
5.5 Na základe odbornej literatúry definujte inovatívny obsah pedagogických pojmov! Urobte pedagogické konzekvencie: “prijímajúca škola”, “pedagogika rovností”, “integrácia”, “inklúzia”
6.1 Edukačné problémy – ťažkosti, poruchy, obmedzenia – ich kvalita, kvantita a prevencia v procese učenia sa
6.2 Druhy porúch učenia sa a možnosti ich prevencie
6.3Význam integrácie, individuálny vzdelávací plán, spolupráca s odborníkmi
6.4 Hyper- a hypoaktivita, poruchy správania a inakosť vo vzdelávaní a ich korekcia
7.1 Na základe akých kritérií treba zostaviť vedomostné testy, pracovné úlohy? Ako využívate pri zostavení testov učebné osnovy, pedagogické programy, napr. analýza učebnej látky?
7.2 Charakterizujte parametre – objektivitu, validitu, reliabilitu, vedomostných testov!
7.3 Charakterizujte typy úloh testov – otvorené otázky, jednorázová, viacrázová voľba, popárenie ai.
7.4 Čo znamená hodnotenie orientované na kritériá a normy?
7.5 Čo znamená diagnostické, formatívne, sumatívne hodnotenie? Uvedte aj príklad na všetky formy!
Absolvent odboru Učiteľstvo akademických predmetov prostredníctvom predmetov spoločného sociálnovedného, pedagogického a psychologického základu učiteľstva ovláda základný obsah disciplín svojej špecializácie, princípy jeho štruktúry, je oboznámený s metodológiou produkcie obsahu odboru a jeho širšími kultúrnymi a sociálnymi súvislosťami. S týmto obsahom dokáže narábať ako s produktom ľudskej (vedeckej) činnosti, a v tomto kontexte ho dokáže projektovať pre didaktické zámery a účely. Okrem zvládnutia učiteľskej spôsobilosti (projektovania, realizácie a reflexie výučby v triede) je schopný participovať na vývoji metodických materiálov pre výučbu.