Literatúra je zadávaná individuálne podľa spracovanej témy.
Hogyan írjunk szakdolgozatot? / Umberto Eco ; Beatrix Klukon : Kairosz, 1987. - 256 s. - ISBN 963 9137 53 7. Ako písať záverečné a kvalifikačné práce : Ako písať: bakalárske práce, diplomové práce, dizertačné práce, špecializačné práce, habilitačné práce, seminárne a ročníkové práce, práce študentskej vedeckej a odbornej činnosti, ako urobiť bibliografické odkazy, ako citovať tradičné a elektronické dokumenty / Dušan Katuščák. - 5. vyd. - Nitra : Enigma, 2007. - 164 s. - ISBN 978-80-89132-45-4.
Ako písať záverečné a kvalifikačné práce / Dušan Katuščák. - 3. vyd. - Nitra : Enigma, 2004. - 163 s. - ISBN 80 89132 10 3.
Aktuálna smernica rektora o úprave, registrácii, sprístupnení a archivácii záverečných prác na Univerzite J. Selyeho.
Vypracovanie, odovzdanie a úspešná obhajoba (minimálne 1 posudok od vedúceho alebo oponenta diplomovej práce, ktorý nie je hodnotený známkou Fx) práce.
Formu, štruktúru a rozsah diplomovej práce definuje príslušná smernica rektora o úprave, registrácii, sprístupnení a archivácii záverečných prác na Univerzite J. Selyeho. Autor je povinný vyhodnotiť pramene a zdroje viažuce sa k téme, opísať priebeh vlastného výskumu a vyvodiť z analýzy závery. Počas obhajoby reaguje na pripomienky školiteľa a oponenta a odpovedá na otázky členov štátnicovej komisie.
Poslucháč dokáže spracovať výsledky vlastného výskumu, je schopný logicky argumentovať v diskusii. Študent je schopný vytvoriť vedecký text. Študent diplomovú prácu obháji pred komisiou pre štátne záverečné skúšky.
Uvedená v informačných listoch povinných a povinne voliteľných predmetov, tvoriace jadro študijného odboru.
Dejiny európskej integrácie; Dejiny Maďarov na Slovensku. Dejiny Maďarska a Maďarov po roku 1918; Dejiny stredovýchodnej Európy 1849–1945; Slovenské Národné hnutie; Didaktika dejepisu; Dejiny Maďarov na Slovensku 1.; Dejiny slovensko-maďarských vzťahov; diktatúry 20. storočia, Kapitoly z dejín spoločnosti 19. a 20. stor.
Ústna odpoveď študenta z jadra študijného odboru,, ktorú hodnotí komisia pre štátne záverečné skúšky. Výsledné hodnotenie: A – 90 -100%, B – 80 -89%, C – 70 -79%, D – 60 - 69%, E – 50 -59%.
Államvizsga témakörök történelemből – 2021 Mgr
Az európai integráció története
Az Európai Közösségeket alakító gazdasági, politikai és katonai szerződések áttekintése 1945–1954 között: Dunkerque-i, Brüsszeli, ESZAK, EVK, Párizsi szerződések.
Az Európai Közösségeket alakító gazdasági, politikai és katonai szerződések áttekintése 1957–1993 között: Római, Elysée, Schengeni, Maastrichti, Koppenhágai szerződések.
(Nyugat-)Németország integrációja az európai közösségbe: Németország megítélése, különféle státuszai és válságai 1945 és 1991 között: Washingtoni egyezmények, Bonni szerződés, EVK, Hallstein- doktrína, neue Ostpolitik.
Az 1945 utáni európai integráció Kelet-Európa szempontjából. A kommunista országok ún. szisztémaszintű inkompatibilitása. (Cseh-)Szlovákia integrációs folyamata 2004-ig.
Az ún. helsinki folyamat (1975) összefüggései az emberi jogokkal és az államhatárok kérdésével, valamint az 1990-es párizsi EBEÉ-csúcs.
Az Európai Unió jelenlegi fő működési mechanizmusai (kormányköziség, nemzetekfelettiség), valamint az EU fő szervei és azok részletes jellemzése.
Diktatúrák története
Az olasz fasizmus (a fasiszta diktatúra kiépülése és a fasiszta Olaszország külpolitikája).
A nemzetiszocializmus Németországban (a nácizmus létrejötte, hatalomra jutása és jellege, német külpolitikai és katonai sikerek az 1930-asévekben és a világháborúban).
A spanyol polgárháború és a Franco-rendszer.
Az 1917-es forradalmak és a sztálini Szovjetunió a két világháború között.
A Szovjetunió és a kelet-európai sztálinista diktatúrák a II. világháború után (1945-1953).
Közép-Európa 1849-1945
A dinasztikus politika reneszánsza 1849 után, a krími háború, az egységes Olaszország és Németország létrejötte.
A szövetségi rendszerek kialakulása a 19-20. sz. fordulóján és a balkáni kérdés (német külpolitikai irányváltás, a hármas szövetség és az antant létrejötte, az 1878-as orosz-török háború, valamint az 1. és 2. Balkán-háború).
Az első világháború, a versailles-i békerendszer és Közép-Európa átalakulása a háború után.
Közép-Kelet-Európa államai a két világháború között és a nagyhatalmak vetélkedése a Közép-Kelet-Európa feletti befolyásért.
Közép-Kelet-Európa a második világháború előestéjén (az Anschluss, Csehszlovákia felszámolása, a lengyel kérdés, a Molotov-Ribbentrop paktum).
A második világháború közép-kelet-európai vonatkozásai (Lengyelország felosztása, a Szovjetunió területi nyereségei, német háborús sikerek és olasz törekvések a térségben, a keleti front, a kelet-európai kisállamok és a háború)
A magyarság története 1918 után
Magyarország az első világháború után: az „őszirózsás forradalom” és a Tanácsköztársaság.
A trianoni békeszerződés és következményei.
A bethleni konszolidáció évei (1921-1931)
Magyarország külpolitikája a két világháború között.
Revíziós sikerek 1938 és 1941 között.
Magyarország a második világháborúban.
A koalíciós időszak (1945-1948) és Magyarország szovjetizálása.
A Rákosi-rendszer
Az 1956-os forradalom és a Kádár-korszak
A szlovákiai magyarság története
A magyar kisebbség társadalmi, népesedései, gazdasági jellemzői az első köztársaságban (demográfiai, területi, szociális jellemzők)
A szlovákiai magyar politika az első Csehszlovák Köztársaságban
(pártstruktúra, ellenzéki pártok, aktivizmus, baloldal, fontosabb politikusok)
A magyar kisebbség kulturális, oktatási élete az első köztársaságban,
(művelődés, oktatás, ifjúsági mozgalmak, egyház)
A magyar kisebbség magatartása 1938-ban. Az első bécsi döntés
(Csehszlovákia politikája a kisebbségekkel szemben, a magyarság sérelmei, 1938-ban, a községi választások, a nemzetiségi statútum, magyar lakosság magatartása a bécsi döntés előtt)
A szlovákiai magyarok a háborús szlovák államban 1939–1945
Az első bécsi döntéssel Magyarországhoz visszacsatolt területek reintegrációja (1938–1945)
A csehszlovák nemzetállam kialakításának kísérlete 1945–1948
(csehszlovák nemzetállami törekvések a második világháború alatt és után, a magyar lakosság kitelepítésének terve, a kassai kormányprogram és a kisebbségellenes jogalkotás, a csehszlovák-magyar lakosságcsere-egyezmény és végrehajtása, a csehországi deportálások, a reszlovakizáció, a népbíráskodás magyarellenes éle, a párizsi békekonferencia, fordulat a magyar kérdés kezelésében)
Magyarok a sztálinista Csehszlovákiában (az 1950-es évek)
(További felemás lépések a magyar kisebbség helyzetének rendezésére, a Megbízottak Testületének határozatai, a csehszlovák alkotmányok, az 1960. évi közigazgatási reform, az 1956-os magyar forradalom és a szlovákiai magyarság)
A szlovákiai magyarok 1968-ban és a normalizáció éveiben
(a Csemadok 1968. márciusi javaslatai és a szlovák társadalom reakciója, a szlovákiai magyar társadalom a prágai tavasz idején, a Csemadok megújulása, önálló magyar társadalmi szervezetek létrehozásának kísérlete, a magyar lakosság reakciója a katonai megszállásra, a nemzetiségi alkotmánytörvény, a nemzetiségi szervek létrehozása, majd leépítése, tisztogatások a Csemadokban, a pártállam nemzetiségi politikája a normalizáció idején, kísérlet a magyar iskolahálózat leépítésére, a CSMKJB tevékenysége, magyar-csehszlovák feszültségforrások a nyolcvanas évek végén, kisebbségi beadványok 1988-1989-ben)
Szlovák nemzeti mozgalom
A szlovák nemzeti mozgalom kialakulása a 18. század második felében: társadalmi bázis, nyelvi, felekezeti sajátosságok és célok.
A bibliai cseh nyelv szerepe. Az önálló szlovák nyelvi norma megteremtése: a Bernolák- és Štúr-féle nyelvi kodifikáció jelentősége.
A szláv kölcsönösség eszméje, a politikai pánszlávizmus jelensége Ján Kollár, Jozef Pavol Šafárik, Ľudovít Štúr munkásságában
A szlovák nemzeti mozgalom politikai programjai 1844–1849. A Szlovák Nemzeti Tanács és a fegyveres szlovák felkelés 1848-1849-ben
A szlovák nemzeti mozgalom 1860-1875 között: az 1861. évi szlovák nemzeti memorandum. A Matica slovenská létrejötte, működése és betiltása.
A Régi Iskola és az Új Iskola létrejötte. A Szlovák Nemzeti Párt kialakulása, programja, működése 1873-1918 között.
A szlovák nemzeti mozgalom politikai újraéledése. A Szlovák Nemzeti Párt választási sikerei. A Szlovák Néppárt és a Szociáldemokrata Párt létrejötte a 20. század elején.
A Českoslovanská jednota, a cseh-szlovák egységmozgalom története 1896-1918
A szlovák kérdés az első világháború éveiben: az amerikai szlovákok aktivitása és a Masaryk vezette csehszlovák politikai emigráció.
A szlovákság kiválása a Magyar Királyságból. Az 1918. október 30-i turócszentmártoni
szlovák nemzeti deklaráció.
Történelemdidaktika
A történelemdidaktika viszonya a történelemmetodikához. A történelemdidaktika és a történelemmetodika fogalmi és tartalmi különbségei. A történelmi tanulás/tanítás optimális típusai.
A történelem mint tudomány és mint iskolai tantárgy viszonya. A múlt különböző felfogásainak szerepe az iskolai történelemtanításban. A történelem mint konstrukció: Hogyan konstruálódik a történelem?
Az ismeretek és a képességek fogalma az iskolai történelemtanításban. Az iskolai történelmi ismeretek (adat, tény, fogalom, ítélet) és képességcsoportok osztályozása.
Az értés-megjegyzés-alkalmazás-értelmezés paradigma. A tanulói aktivitás növelésének igénye, technikái, eszközei, nehézségei és korlátai.
Az óratervezés: az iskolai tevékenységek operacionalizációja és taxonomizációja.
A történelemtankönyv célja és típusai. A történelemtankönyv részei, módszertani egységei.
A forrásalapú történelemoktatás. A források didaktikai előkészítése. A tankönyvi források típusai. A forrásfeldolgozás lépései.
20. századi társadalomtörténet
Magyarország társadalmi rétegződése és demográfiai fejlődése a kiegyezés korában
A politikai és gazdasági elit a két világháború közötti Magyarországon
A parasztság a két világháború közti magyar társadalomban
A szlovákiai magyar társadalom demográfiai és társadalomszerkezeti változásai a 20. században
Absolvent odboru učiteľstvo histórie (v kombinácii) prostredníctvom predmetov odboru ovláda obsah disciplín svojej špecializácie.
Smernica rektora Univerzity J. Selyeho Komárno o úprave, registrácii, sprístupnení a archivácii
záverečných prác na Univerzite J. Selyeho
Vypracovaná diplomová práca, kladné posudky vedúceho a oponenta diplomovej práce. Úspešná
obhajoba bakalárskej práce.
maďarský jazyk, slovenský jazyk
1. Administrácia a druhy záverečných prác. 2. Štruktúra záverečnej práce. 3. Formálna úprava
a usporiadanie jednotlivých častí záverečnej práce. 4. Citácie a bibliografické odkazy, použitá
odborná literatúra. 5. Stav doterajších poznatkov vo vybranej téme. 6. Formulácia pracovnej
hypotézy, cieľov, úloh. 7. Metodika spracovania témy. 8. Analýza výsledkov a ich spracovanie.
Diskusia dosiahnutých výsledkov. 9. Závery a prílohy záverečnej práce. 10. Predkladanie
záverečnej práce, licenčná zmluva, čestné prehlásenie.
Študent si osvojí predpísané požiadavky písania záverečných prác a dokáže si samostatne
vypracovať vlastnú záverečnú prácu.
Teórie čísel:
1) Aritmetické funkcie (τ(n), δ(n) a φ(n)). Základné vlastnosti a súvilsosti medzi nimi.
2) Multiplikatívne aritmetické funkcie (τ(n), δ(n) a φ(n) a Möbiova funkcia). Explicitný tvar aritmetických funkcií.
3) Asymptotické správanie aritmetických funkcií. (Uveďte hornú limitu a dolnú limitu funkcií τ(n), δ(n) a φ(n)).
4) Vlastnosti postupností φ(n)/n, δ(n)/n, a π(n)/n.
5) Odhady pre hodnoty aritmetických funkcií (τ(n), δ(n) a φ(n)).
6) Prvočísla: základné vlastnosti, kanonický rozklad prirodzených čísel. Dokážte, že prvočísel je nekonečne veľa.
7) Rozloženie prvočísel. Medzery medzi susednými prvočíslami.
8) Početnosť prvočísel. Definícia funkcie π(x). Dolný odhad na hodnotu π(x). Prvočíselná veta. Prevrátený rad prvočísel.
9) Fermatove prvočísla, Mersennove prvočísla, dokonalé čísla. Pepinov test, Lucas-Lehmerov test.
10) Racionálne a iracionálne čísla. Kritériá racionálnosti.
11) Iracionálnosť čísla odmocnina z dvoch. Kritérium racionálnosti druhej odmocniny prirodzeného čísla. Iracionálnosť čísla e.
12) Cantorove rozvoje reálnych čísel. g-adický tvar racionálnych čísel.
13) Reťazové zlomky. Odmocnina výrazov v tvare reťazových zlomkov.
14) Aproximácia odmocnín reťazovými zlomkami pomocou rekurentných vzťahov.
15) Pellova rovnica, základné riešenie, všetky riešenia, rekurentný vzťah na opis riešení.
Prevdepodobnosť a štatistika
1. Náhodná udalosť. Elementárna udalosť. Operácie s udalosťami.
2. Pravdepodobnosť, základné pojmy. Klasická, geometrická a axiomatická definícia pravdepodobnosti. Vlastnosti pravdepodobnosti.
3. Podmienená a úplná pravdepodobnosť. Bayesova veta.
4. Nezávislosť náhodných udalostí. Nezávislé pokusy.
5. Náhodná premenná. Stredná hodnota a disperzia.
6. Diskrétna náhodná premenná. Binomické, hypergeometrické, Poissonovo rozdelenie.
7. Spojitá náhodná premenná. Distribučná funkcia, funkcia hustoty a ich vlastnosti. Rovnomerné, exponenciálne a normálne rozdelenie.
8. Zákony veľkých čísel.
9. Popisná štatistika. Elementárne spracovanie štatistických údajov.
10. Číselné charakteristiky polohy a variability.
Didaktika matematiky štátna skúška
1) Poznávací proces, jeho etapy a deformácie. Vývoj dieťaťa a poznávací proces. Paralela fylogenézy a ontogenézy matematického myslenia.
2) Diagnostická analýza žiackych prác a možné stratégie učiteľovej práce, motivácia.
3) Organizácia vyučovacieho procesu, skúšanie, klasifikácia a stratégie overovania vedomostí.
4) Využitie histórie vo vyučovaní matematiky. Rozvíjanie divergentného myslenia žiakov na hodinách matematiky. Práca s talentmi.
5) Didaktický rozbor konkrétnych tematických celkov: Vývoj pojmu číslo, zásady rozširovania číselného oboru. Prírodzené a celé čísla, zavedenie pojmu, modely. Operácie v obore celých čísel.
6) Didaktický rozbor konkrétnych tematických celkov: Vývoj pojmu číslo, zásady rozširovania číselného oboru. Zlomky a racionálne čísla, zavedenie pojmu, modely. Operácie v obore racionálnych čísel, operácie so zlomkami. Irracionálne čísla
7) Didaktický rozbor konkrétnych tematických celku: Základy teórie čísel, Deliteľnosť, NSD, NSN, Číselné sústavy
8) Didaktický rozbor konkrétnych tematických celku: Riešenie rovníc a nerovníc a interpretácia riešení. Ekvivalentné úpravy rovníc.
9) Didaktický rozbor konkrétnych tematických celku: Riešenie sústav lineárnych rovníc. Typy algebraických rovníc a nerovníc (rovnice s absolútnou hodnotou, irracionálne rovnice, kvadratické rovnice).
10) Didaktický rozbor konkrétnych tematických celku: Relácie, zobrazenia ako istý typ relácií. Funkcia reálnej premennej, definícia, definičný obor, obor hodnôt. Základné vlastnosti funkcií: monotónnosť, ohraničenosť, parita, periodicita, bijektívne, injektívne a surjektívne, inverzné funkcie. Graf funkcie. Elementárne funkcie.
11) Didaktický rozbor konkrétnych tematických celku: analýza infinitezimálneho myslenia. Pojem limity, spojitosť, a derivácie, ich vzťah, geometrická interpretácia derivácie funkcie v danom bode. Analýza priebehu funkcie. Základy integrálneho počtu.
12) Didaktický rozbor konkrétnych tematických celku: Planimetria. Základné pojmy, relácie: incidencia, usporiadanie a rovnobežnosť. Odvodené pojmy: polpriamka, úsečka, polrovina, uhol, trojuholník, konvexný n-uholník. Triedenie rovinných útvarov. Euklidové vety a Pytagorová veta. Obvod a a obsah rovinných útvarov.
13) Didaktický rozbor konkrétnych tematických celku: Geometrické miesta bodov: kružnica, os úsečky, rovnobežky, os uhla, stredový a obvodový uhol, Tálesova veta. Planimetria. Konštrukcie. Goniometria trojuholníka. Zhodnosť a podobnosť.
14) Didaktický rozbor konkrétnych tematických celku: Stereometria. Znázorňovanie do roviny, rovnobežné premietanie. Rezy telies. Povrch a objem telies.
15) Didaktický rozbor konkrétnych tematických celku: Kombinatorika, pravdepodobnosť a štatistika na základných a stredných školách. Základné pojmy a metódy.
Študent musí získať študijným plánom predpísaný počet kreditov z povinných a povinne
voliteľných predmetov.
maďarský jazyk, slovenský jazyk
Obsah štátnej skúšky 2. stupňa študijného programu učiteľstvo matematiky zodpovedá nosným témam jadra poznatkov magisterského študijného programu. Témy tvoria štandardný rámec vzdelávania tohto smeru – sú tu zastúpené vedecké disciplíny, ktoré neboli v náplni študijného programu 1. stupňa: Pravdepodobnosťa základy štatistiky, Teória čísel.
Odborno-didaktický obsah majú témy zamerané na teóriu vyučovania matematiky so zreteľom na odlišnosti v prístupe k vyučovaniu matematiky na základných a stredných školách.
Rozsah teoretických vedomostí absolventa:
ovláda súčasné teoretické metódy kognitívnej socializácie a vzdelávania človeka;
pozná základný obsah, metodológiu a epistemológiu disciplín svojej predmetovej špecializácie;
pozná teoretické i praktické súvislosti odbornej didaktiky v príslušnej špecializácii, najmä s ohľadom na projektovanie výučby v skupine;
pozná a ovláda spôsoby využívania informačných a komunikačných technológií vo vzdelávaní.
Rozsah praktických schopností absolventa:
samostatne projektuje a realizuje výučbu príslušných predmetov na úrovni nižšieho a vyššieho sekundárneho vzdelávania;
vie adaptovať vzdelávacie programy v príslušných disciplínach na konkrétne podmienky žiakov, školskej triedy a typu školy;
je schopný účelne podporovať rozvoj informačnej gramotnosti žiakov;
vie analyzovať a posudzovať alternatívne programy sekundárneho vzdelávania;
vie efektívne komunikovať pedagogické a odborové poznatky so širším prostredím laickej i profesnej komunity.
Doplňujúce vedomosti, schopnosti a zručnosti absolventa:
tvorba metodických textov so širšou aplikovateľnosťou;
tvorba e-learningových aplikácií;
vedomosti o právnych, ekonomických a etických aspektoch práce vo svojej oblasti.
Uvedená v informačných listoch povinných a povinne voliteľných predmetov, tvoriace jadro študijného odboru.
Kultúrno a sociálnoantropologické súvislosti výchovy a vzdelávania, sociologická interpretácia detstva a mládeže, metodológia tvorby sociálnovedného poznania, modely kognitívneho vývinu a kognitívnej socializácie, modely personálneho a sociálneho vývinu detí a mládeže, poruchy vývinu v tejto oblasti. Projektovanie a reflexia výučby v triede.
Kolokviálna skúška z oblasti teoretického poznania študijného odboru, ktorú hodnotí komisia pre štátne záverečné skúšky. Výsledné hodnotenie: A – 90 -100%, B – 80 -89%, C – 70 -79%, D – 60 - 69%, E – 50 -59%.
maďarský a slovenský
1.1 Definícia učenia v sociálnej, pedagogickej a psychologickej rovine, určenie typov učenia sa, formálne, neformálne, informálne učenie sa a LLL
1.2 Motivácia v pedagogike a psychológii (motívy, primárne a sekundárne motívy, extrinsic, intrinsic motivácia, typy motivácie v edukácii, mýty nedostatkov motivácie
1.3Pojem a typy učebných štýlov – Dunn, Fleming, Gardner
1.4 Činitele ovplyvňujúce úspešnosť učenia
2.1 Pojem a vysvetlenie socializácie
2.2 Rodina ako primárne socializačné prostredie
2.3 Škola ako sekundárne socializačné prostredie. Edukačné a spoločenské nerovnosti a ich vzťah.
2.4 Štýly vedenia a ich vplyv
2.5 (Školská úspešnosť vo vzťahu spoločenského, hospodárskeho a kulturálneho postavenia žiakov. Sociolingvistika a spoločenká štruktúra: vypracovaný a obmedzený jazykový kód - Bernstein)
3.1 Čím sa zaoberá pedagogická diagnostika, definujte učebné štýly
3.2 Vysvetlite funkcie hodnotenia
3.3 Aký je rozdiel medzi vonkajším a vnútorným hodnotením?
3.4 Aké dva typy hodnotenia poznáme pri klasifikácii testov?)
4.1 Európske korene začiatkov etnografického záujmu – obdobie objavenia sveta, osvietenstvo, romantika -, vznik kulturálnej a sociálnej antropologie. Začiatky národných etnografií – porovnanie začiatkov vzniku slovenskej, maďarskej a českej etnografie v 19. a 20. str.), definícia európskej etnológie
4.2 Folklór a jeho odvodeniny: originálny a terajší význam pojmu, podrobné predstavenie. Definícia kultúry všeobecne, čo je ľudová kultúra? Charakteristika ľudovej kultúry. Objektívny a subjektívny pohľad na ľudovú kultúru, otázka dištancie. Čo je organický a organizovaný folklór? Folklorizácia a folkrolizmus
4.3 (Možnosti využitia etnologických poznatkov v edukačnom procese a to v rámci akých predmetov? Revitalizácia tradície a muzeológia. Folklorizmus a neofolklorizmus)
5.1 Smery orientujúce sa na rozvíjanie osobnosti a spoločenstva v dejinách pedagogiky a dnes
5.2 Charakterizujte personálne a sociálne tendencie pedagogických a výchovnofilozofických smerov XIX-ho a XX-ho str.
5.3 Charakterizujte snahy ujednotenia reformnopedagogických smerov, tradičných reformných škôl a dnešných alternatívnych škôl z pohľadu personálnej a sociálnej výchovy
5.4Analyzujte javy a príčiny socializačných porúch! Predstavte možnosti eliminácie nerovností!
5.5 Na základe odbornej literatúry definujte inovatívny obsah pedagogických pojmov! Urobte pedagogické konzekvencie: “prijímajúca škola”, “pedagogika rovností”, “integrácia”, “inklúzia”
6.1 Edukačné problémy – ťažkosti, poruchy, obmedzenia – ich kvalita, kvantita a prevencia v procese učenia sa
6.2 Druhy porúch učenia sa a možnosti ich prevencie
6.3Význam integrácie, individuálny vzdelávací plán, spolupráca s odborníkmi
6.4 Hyper- a hypoaktivita, poruchy správania a inakosť vo vzdelávaní a ich korekcia
7.1 Na základe akých kritérií treba zostaviť vedomostné testy, pracovné úlohy? Ako využívate pri zostavení testov učebné osnovy, pedagogické programy, napr. analýza učebnej látky?
7.2 Charakterizujte parametre – objektivitu, validitu, reliabilitu, vedomostných testov!
7.3 Charakterizujte typy úloh testov – otvorené otázky, jednorázová, viacrázová voľba, popárenie ai.
7.4 Čo znamená hodnotenie orientované na kritériá a normy?
7.5 Čo znamená diagnostické, formatívne, sumatívne hodnotenie? Uvedte aj príklad na všetky formy!
Absolvent odboru Učiteľstvo akademických predmetov prostredníctvom predmetov spoločného sociálnovedného, pedagogického a psychologického základu učiteľstva ovláda základný obsah disciplín svojej špecializácie, princípy jeho štruktúry, je oboznámený s metodológiou produkcie obsahu odboru a jeho širšími kultúrnymi a sociálnymi súvislosťami. S týmto obsahom dokáže narábať ako s produktom ľudskej (vedeckej) činnosti, a v tomto kontexte ho dokáže projektovať pre didaktické zámery a účely. Okrem zvládnutia učiteľskej spôsobilosti (projektovania, realizácie a reflexie výučby v triede) je schopný participovať na vývoji metodických materiálov pre výučbu.