Literatúra je zadávaná individuálne podľa spracovanej témy.
Hogyan írjunk szakdolgozatot? / Umberto Eco ; Beatrix Klukon : Kairosz, 1987. - 256 s. - ISBN 963 9137 53 7. Ako písať záverečné a kvalifikačné práce : Ako písať: bakalárske práce, diplomové práce, dizertačné práce, špecializačné práce, habilitačné práce, seminárne a ročníkové práce, práce študentskej vedeckej a odbornej činnosti, ako urobiť bibliografické odkazy, ako citovať tradičné a elektronické dokumenty / Dušan Katuščák. - 5. vyd. - Nitra : Enigma, 2007. - 164 s. - ISBN 978-80-89132-45-4.
Ako písať záverečné a kvalifikačné práce / Dušan Katuščák. - 3. vyd. - Nitra : Enigma, 2004. - 163 s. - ISBN 80 89132 10 3.
Aktuálna smernica rektora o úprave, registrácii, sprístupnení a archivácii záverečných prác na Univerzite J. Selyeho.
Vypracovanie, odovzdanie a úspešná obhajoba (minimálne 1 posudok od vedúceho alebo oponenta bakalárskej práce, ktorý nie je hodnotený známkou Fx) práce.
Formu, štruktúru a rozsah bakalárskej práce definuje príslušná smernica rektora o úprave, registrácii, sprístupnení a archivácii záverečných prác na Univerzite J. Selyeho. Autor je povinný vyhodnotiť pramene a zdroje viažuce sa k téme, opísať priebeh vlastného výskumu a vyvodiť z analýzy závery. Počas obhajoby reaguje na pripomienky školiteľa a oponenta a odpovedá na otázky členov štátnicovej komisie.
Poslucháč dokáže spracovať výsledky vlastného výskumu, je schopný logicky argumentovať v diskusii. Študent je schopný vytvoriť vedecký text. Študent vypracovaním záverečnej práce preukáže schopnosť samostatne a tvorivo pracovať s odbornou literatúrou. Študent bakalársku prácu obháji pred komisiou pre štátne záverečné skúšky.
Uvedená v informačných listoch povinných a povinne voliteľných predmetov, tvoriace jadro študijného odboru.
Úvod do štúdia dejepisu, Pomocné vedy historické; Dejiny praveku a staroveku, Všeobecné dejiny stredoveku 1, Všeobecné dejiny stredoveku 2, Dejiny Uhorska a národov žijúcich v Uhorsku 1 Metodika vyučovania dejepisu, Dejiny Uhorska a národov žijúcich v Uhorsku 2, Dejiny Uhorska a národov žijúcich v Uhorsku 3., Všeobecné dejiny novoveku 1, Všeobecné dejiny novoveku 2, Podoby mulietnicity v Hornom Uhorsku (1526–1780), Všeobecné dejiny dvadsiateho storočia 1, Všeobecné dejiny dvadsiateho storočia 2, Dejiny Slovenska 1., Dejiny Slovenska 2, Dejiny holokaustu, Dejiny druhej svetovej vojny
Ústna odpoveď študenta z jadra študijného odboru,, ktorú hodnotí komisia pre štátne záverečné skúšky. Výsledné hodnotenie: A – 90 -100%, B – 80 -89%, C – 70 -79%, D – 60 - 69%, E – 50 -59%.
maďarský alebo slovenský
Államvizsga témakörök_2023 Bc
Egyetemes történelem
Őskor, Ókor
Az emberi evolúció alapfogalmai, az ember őskori fejlődésének fontosabb állomásai
Az ókori keleti államok jellegzetes vonásai: társadalom, vallás, hatalmi viszonyok stb. (Mezopotámia, az ókori kelet birodalmai, Egyiptom, Perzsia, India, Kína, Izrael)
Az ókori Görög világ története (a görög történelem korszakai, azok jellemzése, Athén fejlődése, Spárta, a perzsa háborúk, a peloponnészoszi háború, Nagy Sándor és a hellénizmus, a görög művelődés, tudomány, mitológia)
Róma a királyság és a köztársaság korában (Róma alapítása, a királyság időszaka, a köztársaság intézményei, a polgárjogi küzdelmek, Róma háborúi, a köztársaság válsága, a polgárháborúk időszaka)
A császárkori Római Birodalom (a principátus és dominátus korszaka, a fontosabb dinasztiák és uralkodók, a népvándorlás, a kereszténység fejlődése)
Középkor
A Bizánci Birodalom a korai középkorban
A népvándorlás és a barbár államok létrejötte.
A Frank Birodalom a Merovingok és Karolingok alatt.
Az iszlám és az arab hódítás.
Skandinávia és a normann hódítások.
A császárság és pápaság küzdelme a középkorban, az invesztitúraharc.
Közép-Kelet Európa államainak középkori története (Csehország, Lengyelország, Kijevi Rusz, Moszkvai Nagyfejedelemség, Arany Horda, bolgárok államai stb.)
Anglia és Franciaország története a 11–15. században (a rendi monarchiák létrejötte és a százéves háború)
Az érett középkor gazdasága és társadalma (a mezőgazdaság forradalma, a városok létrejötte, az ipar és kereskedelem, a céhek).
A Német-római Császárság létrejötte és középkori története a Szász, a Száli, a Stauff, a Habsburg és a Luxemburg dinasztia uralkodása idején.
Koraújkor és újkor
A földrajzi felfedezések folyamata (1450-1600) és hatásai Nyugat-Európa társadalmára, gazdaságára, civilizációjára.
A Német-római Császárságban belső és külső viszonyai a 16. században, külön tekintettel a lutheri reformációra.
A francia forradalom korszakai és a politikai viszonyok változásának folyamata Franciaországban (1789-1799)
Az első ipari forradalom lefolyása és hatásai; a hatások többszempontú vizsgálata Nagy-Britanniában és Németországban (1750-1900).
Az USA külpolitikája 1823-1918 között; az USA szerepe az első világháborúban.
Nemzetközi kapcsolatok az első világháború előtt és alatt. Az első világháború fő jellegzetességei nemzetközi politikai és hadászati szempontból.
Huszadik század
A versailles-i békerendszer
Az európai gazdaság, politika irányzatok, nemzetközi kapcsolatok a két háború között.
A fasizmus és nácizmus a két világháború között (Olaszország és Németország története)
A bolsevik forradalom és a sztálini Szovjetunió
A demokráciák a két világháború közötti időszakban (Nagy Britannia, Franciaország, USA)
A versailles-i rendszer felszámolása és a második világháborúhoz vezető út 1935–1939 (szövetségek, lokális konfliktusok, háborúk Európában, spanyol polgárháború, Anschluss)
A második világháború meghatározó mozzanatai (korszakolás, események, antifasiszta koalíció)
A hidegháború definíciói és különböző szempontú periodizációi.
A hidegháborús külpolitikai döntések születésének körülményei a két szuperhatalom összehasonlításában.
Az 1945 és 1991 közötti amerikai és szovjet hidegháborús külpolitikai doktrínák jellemzése.
A hidegháborús fegyverkezési verseny alapfogalmai, jellege, valamint a hagyományos és a nukleáris fegyverkezés tipológiája, törvényszerűségei és paradoxonai.
Az 1945 utáni dekolonizáció összefüggései a hidegháborúval.
A hidegháború dinamikájának alapfogalma, jellege, változásai; a hidegháború dinamikáját alakító tényezők.
A holokauszt története
A keresztény – zsidó kapcsolattörténet főbb állomásai a huszadik század előtt
A nácik antiszemita politikájának gyökerei és gyakorlata 1939-ig
Az európai zsidóság sorsa a második világháború idején (gettók, táborok, holokauszt)
Nemzeti történelem
Középkor
A magyarság története az államalapítás előtt (származás, őshazák, a magyarság vándorlása és a honfoglalás, kalandozások).
Az államalapítás, Géza fejedelem és Szent István tevékenysége.
Az Árpád-kori Magyarország a 11. század közepétől a 13. század végéig (trónharcok és pogánylázadások, Szent László és Könyves Kálmán, III. Béla, II. András és az Aranybulla, IV. Béla és a tatárjárás, az utolsó Árpádok)
Magyarország felemelkedése az Anjouk és Luxemburgok idején.
A középkori Magyarország fénykora és krízise, a Hunyadiak és Jagellók kora.
Koraújkor
Mohács és az ország három részre szakadása, valamint az Erdélyi Fejedelemség kialakulása és szerepe e folyamatban (Mohács és következményei, I. Ferdinánd és I. János koronázása, polgárháború és a váradi béke, Buda elfoglalása, I. Ferdinánd reformjai, az 1541–1547. és 1552–1566. évi háborúk és következményeik)
A Habsburgok elleni rendi, vallási és országegyesítő mozgalmak Bocskai István és Bethlen Gábor idejében. (A tizenöt éves háború, a Bocskai-felkelés és okai, az „országgyarapító” fejedelem)
Rendi és országegyesítő politika a Magyar Királyságban a 17. század második felében és a török Hódoltság felszámolása (I. Lipót uralkodása; az 1663–1664. évi háború és következményei, Gubernium, Thököly Imre felkelése, az oszmánok kiűzése Magyarországról)
A II. Rákóczi Ferenc-féle szabadságharc története 1703-1711.
Újkor
Magyarország demográfiai fejlődése, társadalmi és nemzetiségi szerkezete a 18. században.
A Pragmatica sanctio jelentősége, következményei Magyarország Habsburg-monarchián belüli helye szempontjából.
Mária Terézia uralkodásának két korszaka. Az abszolutista korszak országgyűlései, háborúi. A felvilágosult abszolutizmus kezdetei és Mária Terézia rendeletei.
II. József uralkodása és rendeletei. A türelmi rendelet és a nyelvrendelet hatása Magyarország nemzeti mozgalmaira.
II. Lipót és I. Ferenc uralkodásának korszaka. A magyarországi jakobinus mozgalom. A napóleoni háborúk és Magyarország.
Magyarország nemzetiségi összetétele a 19. század első felében. A magyarországi nyelvtörvények. A magyar nyelvújítás és a nem magyar népek nemzeti mozgalmai.
A jobbágykérdés a reformkori országgyűléseken. Széchenyi István és Kossuth Lajos vitája.
A 1848-as magyar forradalom, az áprilisi törvények. A Batthyány-kormány és az Országos Honvédelmi Bizottmány működése. A horvátok, szlovákok, szerbek és románok fegyveres mozgalmai.
A debreceni országgyűlés és a függetlenségi nyilatkozat. Kossuth kormányzó-elnöki szerepe. A Szemere-kormány tevékenysége. A nemzetiségi kérdés és a szegedi nemzetiségi határozat.
A szabadságharc téli, tavaszi és erdélyi hadjárata. Komárom jelentősége. Az orosz intervenció és a világosi fegyverletétel következményei
A neoabszolutizmus korszaka: A Bach-rendszer jellemzése. Az 1861. évi országgyűlés és a provizórium időszaka. A Kossuth Lajos vezette emigráció tevékenysége, programja.
Az 1867. évi osztrák-magyar és az 1868. évi magyar-horvát kiegyezés. A dualizmus rendszere. Az uralkodói jogkörök, a közös kormányzat és a delegációk.
Modernizáció és a magyarországi társadalmi változások: iparosodás, vasútfejlesztés, urbanizáció, belső és külső migrációs folyamatok a dualizmus korában.
A dualizmus kori Magyarország politikai berendezkedése. A korszak magyarországi parlamenti pártjai és legfontosabb kormányai (Tisza Kálmán, Wekerle Sándor és Tisza István kormányai)
Nemzetiségi kérdés, nemzetiségi politika a kiegyezés kori Magyarországon. Az 1868. évi nemzetiségi és a népoktatási törvény. A lex Apponyi.
Magyarország a világháborúban. Az első világháború éveinek bel- és külpolitikai változásai Magyarországon
Csehszlovákia története
Csehszlovákia megalakulása az első tervektől a határok és államszervezet megszilárdulásáig.
Csehszlovákia politikai rendszere (alkotmány, hatalmi ágak, pártok, választások, külpolitika) a két világháború között.
Csehszlovákia gazdasága a két világháború között (pénzreform, nosztrifikáció, földbirtokreform, a gazdasági válság és annak társadalmi, politikai következményei)
A nemzetiségi kérdés (cseh–szlovák-viszony, a szudétanémetek, Kárpátalja, a magyarok) az első Csehszlovák Köztársaságban
A Csehszlovákia válsága és megszűnése 1938/39-ben (a válság külső és belső okai, szudétanémet kérdés, a müncheni egyezmény és következményei, Szlovákia autonómiája, az első bécsi döntés)
Az önálló Szlovák Köztársaság (1939–1945): bel- és külpolitika, Szlovákia részvétele a háborúban, a zsidókérdés megoldása, a hazai és külföldi ellenállási mozgalmak, a szlovák nemzeti felkelés.
Csehszlovákia története 1945–1948 között és a csehszlovák nemzetállam kiépítésének kísérlete.
A kommunista hatalomátvétel és a sztálinizmus évei Csehszlovákiában (1948–1963)
A prágai tavasz és a husáki normalizáció évtizedei (1968–1989)
Alapozó tantárgyak
Bevezetés a történettudományba
A történetírás tárgya, céljai és módszerei. Az egyéni és kollektív, a kommunikatív és a kulturális történeti emlékezet.
A történeti források felosztása. A forráskritika célja és módszerei.
A középkori történeti források típusai. Az okleveles kor elbeszélő forrásai: évkönyvek, krónikák, geszták, legendák, kódexek.
Az új- és legújabb kor történeti forrásai. Az akta és az ügyirat. Naplók, útkönyvek, memoárok.
Leíró és összeíró statisztikai források A gazdasági statisztikák, adóösszeírások, népesség-összeírások, népszámlások jelentősége.
Jogi források: a jogalkotás és az igazságszolgáltatás forrásai. Corpus Iuris Hungarici. Alkotmány, törvények, rendeletek.
A sajtó, mint történeti forrás a 18-21. században. A sajtótörténet korszakai.
A helytörténeti és nemzetiségtörténeti kutatások tárgya, módszertani sajátosságai és forrásadottságai.
Az oral history mint történeti forrás és módszer. Az oral history interjú típusai és az interjúkészítés módszerei és szabályai.
Történelmi segédtudományok
A történelmi segédtudományok fogalma és rendszere
A kronológia alapfogalmai
A források feldolgozásával foglalkozó segédtudományok: paleográfia, szfragisztika
A diplomatika: az oklevelek belső és külső formai sajátosságai
A numizmatika és inszigniológia
A heraldika: a címerek definíciója, a mesteralakok és címerképek
A genealógia: származástani kutatások forrásai, módszertani sajátosságai.
Történeti földrajz
A Kárpát-medence természeti tájai (nagytájak, középtájak és kistájak)
A magyar állam fogalma és határai az egyes korszakokban (középkor, török hódoltság időszaka, 18-19. sz., 20. sz.)
A történeti Magyarország közigazgatás- és várostörténete (vármegyék, székek, kiváltságos területek és várostípusok az egyes korszakokban)
Módszertan
A történelemmetodika fogalma. Az ,,oktatási módszer” definíciója. Alapvető óratípusok a történelemtanításban. A történelmi tanulás/tanítási optimális típusai.
A korszerű iskolai történelmi tudás fogalma, tartalma és jellemzői. A történelmi ismeret négy típusa és ezek részletes jellemzői.
Az óratervezés elméleti és gyakorlati tudnivalói: tervezéssel kapcsolatos alapfogalmak, valamint az iskolai tervezés gyakorlati dokumentumai: művelődési standard, tanterv, tanmenet, óraterv.
A történelemtankönyv céljai és típusai. A történelemtankönyv részei és e részek jellemzői. A történelemtankönyv használatának elméleti és technikai vonatkozásai.
Az iskolai történelmi térkép és típusai. Az iskolai történelmi térkép használatának elméleti és technikai vonatkozásai.
Ajánlott irodalom
(csak tájékoztató jelleggel, nem fedi teljese mértékben a követelményeket)
Alapirodalom az egyetemes történelemhez
- Herber Attila-Martos Ida-Moss László-Tisza László: Történelem I-II. Tankönyv középiskolásoknak. Bp. 1992.
- Katus László: A középkor története. Bp., Pannonica-Rubicon, 2003.
- Múcska, Vincent – Daniš, Miroslav – Ševčíková, Zuzana: Dejiny európskeho stredoveku I. Raný stredovek, Prešov, Vydavateľstvo Michala Vaška, 2006
- Fischer Ferenc: A kétpólusú világ 1945-1989. Dialóg Campus Kiadó, Bp.-Pécs, 2005.
- Németh István (szerk.): 20. századi egyetemes történet. I-II. kötet. Osiris, Bp., 2006.
- Németh István: Német Császárság – 1871- 1918. Összegzés és dokumentumok. Budapest, L Harmattan, 2009.
- Ormos Mária – Majoros István: Európa a nemzetközi küzdőtéren. Osiris, Budapest, 2003.
- Katona András: Kora újkori egyetemes történelem (XV-XVIII. század). Nemzeti Tankönyvkiadó, Budapest, 2008.
- Vajda Barnabás: Hidegháború és európai integráció. Második, módosított szövegű kiadás. SJE Tanárképző Kar, Komárom, 2020.
Irodalom a nemzeti történelemhez
(csak tájékoztató jelleggel, nem fedi teljese mértékben a követelményeket)
- Kristó Gyula: Magyarország története (895–1301). Osiris tankönyvek. Bp. 2003.
- Engel Pál–Kristó Gyula–Kubinyi András: Magyarország története (1301–1526). Osiris tankönyvek. Bp. 2003.
- Draskóczy István : A tizenötödik század története. Magyar Századok. Bp. 2000.
- Pálffy Géza: A tizenhatodik század története. Magyar századok. Pannonica Kiadó. Budapest, 2000.
- Ágoston Gábor – Oborni Teréz: A tizenhetedik század története. Magyar századok. Pannonica Kiadó. Budapest, 2000.
- Hársfalvi Péter. Magyarország története a kései feudalizmus századaiban 1526-1790. Nemzeti Tankönyvkiadó. Budapest, 2001.
- Kosáry Domokos: Újjáépítés és polgáriasodás, 1711-1867 (Magyarok Európában III. kötet), Budapest (3 kiadásban) 1990. 1998, 2001.
- Ifj. Barta János: A 18. század története. Pannonica, Budapest, 2000.
- Estók János: Magyarország története 1849-1914. Nemzeti Tankönyvkiadó 2004.
- Csorba László: Tizenkilencedik század története. Budapest, 2000.
- Gergely András (szerk.): Magyarország története a 19. században, Osiris 2003.
- Pajkossy Gábor: Magyarország története a 19. században. Szöveggyűjtemény. Osiris, Budapest 2003.
- Katus László: A modern Magyarország születése. Magyarország történet e 1711-1914. Egyetemi tankönyv. Pécsi Történettudományért Kulturális Egyesület. Pécs 210. (2. jav. kiadás)
- Simon, Attila: Szlovákia története 1918–1945. Selye János Egyetem, Tanárképző Kar, Komárom, 2021, 142 oldal, ISBN 978-80-8122-397-6.
- Kamenec, Ivan: Slovenský stát (1939-1945). Anomal, Praha, 1992.
- Kováč, Dušan: Szlovákia története. Pozsony, Kalligram, 2001
- Letz, Róbert: Slovenské dejiny VI. 1945-1992. Bratislava, Literárne informačné centrum, 2021
- Mrva, Ivan: Slovensko a Slováci v 2. polovici 19. stororčia. Perfekt, Bratislava 2010.
- Peter Kónya a kol.: Dejiny Uhorska (100-1918), Vydavateľstvo Prešovskej univerzity. Prešov 2013.
- Dušan Kováč: Slovensko v 20. storočí I. zv. 1900-1914, 2. zv. 1914-1918, 3. zv. 1919-1939. Bratislava 2004, 2008, 2012.
Irodalom az alapozó tantárgyakhoz
- Bartl, Július: Úvod do štúdia dejepisu. Univerzita Komenského, Bratislava 1997.
- Fazekas Csaba: Bevezetés az újkori magyar történeti források tanulmányozásába. Miskolc 2000. http://www.bolcsweb.hu/pdf/forras.pdf
- Gyáni Gábor: Emlékezés, emlékezet és a történelem elbeszélése. Napvilág, Budapest, 2000.
- Kávássy Sándor: Bevezetés a történettudományba. Nemzeti Tankönyvkiadó. Budapest, 2004. https://mandadb.hu/dokumentum/749673/Bevezets_a_trtnettudomnyba0001.pdf
- Kőfalvi Tamás – Makk Ferenc: Forrástani ismeretek történelemből. Segédkönyv a történelem forrásközpontú tanításához. Budapest, 2007.
- Bertényi Iván: A történelem segédtudományai. Bp. Osiris, 2006.
--Vajda Barnabás: Bevezetés a történelemdidaktikába és a történelemmetodikába. SJE, 2018.
- Bak Borbála: Magyarország történeti topográfiája. Budapest, História – MTA Történettudományi Intézete, 2003
Absolvent odboru učiteľstvo histórie (v kombinácii) prostredníctvom predmetov odboru ovláda základný obsah disciplín svojej špecializácie.
Uvedená v informačných listoch povinných a povinne voliteľných predmetov, tvoriace jadro študijného odboru.
I. Všeobecná chémia a fyzikálna chémia
1. Stavba atómu. Predstavy o výstavbe atómov (Bohrov model atómu, vlnovo-mechanický model atómu). Jadro a elektrónový obal atómu. Elementárne častice. Atómové a hmotnostné číslo, izotopy. Kvantové čísla, elektrónové dráhy atómov.
2. Periodická sústava prvkov. Elektrónová konfigurácia. Pauliho vylučovací princíp, Aufbau-princíp, Hundovo pravidlo. Ionizačný potenciál a elektrónová afinita. Mendelejevova periodická sústava prvkov. Periodický zákon.
3. Chemická väzba. Teória väzby podľa Kössela a Lewisa. Kovalentná väzba, väzby σ a π, polárne a nepolárne kovalentné väzby. Teória molekulových orbitálov. Geometrické usporiadanie molekúl. Hybridizácia. Koordinačná väzba.
4. Rýchlosť chemických dejov. Molekularita a poriadok reakcií. Empirický rýchlostný zákon. Faktory ovplyvňujúce rýchlosť reakcií, Arrheniova rovnica. Aktivovaný komplex a zrážková teória. Katalýza.
5. Rovnováha chemických reakcií. Rovnovážna konštanta. van’t Hoffova izoterma. Le-Chatelierov princíp. Faktory ovplyvňujúce chemické rovnováhy.
6. Teórie kyselín a zásad. Arrheniova teória. Brønstedova teória kyselín a zásad. Sila kyselín a zásad. Autoprotolýza vody. Pojem pH a pOH. Hydrolýza solí.
7. Redoxné deje. Oxidačné číslo. Oxidácia a redukcia. Oxidačné a redukčné činidlá. Redoxné reakcie. Elektrolýza roztokov.
8. Plynné skupenstvo. Predstava ideálneho plynu. Zákony plynov. Stavová rovnica ideálneho plynu. Teória reálnych plynov.
9. Kvapalné skupenstvo. Fyzikálne a chemické vlastnosti kvapalín. Tlak pary nad kvapalinou, povrchové napätie kvapalín, viskozita kvapalín.
10. Pevné skupenstvo. Charakteristika, typy kryštálových mriežok. Topenie a sublimácia.
11. Kinetická teória plynov, tlak ideálneho plynu, vnútorná energia plynov, ekvipartičný princíp, distribúcia rýchlosti molekúl plynov.
12. Základy chemickej termodynamiky: systém, stavové veličiny a stavové rovnice. Energia, vnútorná energie, tepelná kapacita, I. veta termodynamická.
13. Využitie I. vety termodynamickej: tepelná a objemová práca, entalpia. Tepelná kapacita / skupenské teplo. Termochémia: zmeny entalpie a jej najdôležitejšie typy, Hessov zákon.
14. Samovoľné deje, štatistická definícia entropie. II. veta termodynamická, termodynamická definícia entropie. Zmeny v entropii u ireverzibilných dejov.
15. Využitie II. vety termodynamickej: účinnosť tepelných strojov, Carnotov cyklus, smer samovoľných dejov v neizolovaných sústavách, Helmholtzova a Gibbsova voľná energia.
16. Molárna voľná entalpia. Fázové rovnováhy v jednozložkových sústavách, podmienky fázových rovnováh, fázové diagramy, Gibbsov zákon fáz. Vplyv vonkajšieho tlaku na teplotu fázovej premeny. Clausiova-Clapeyrovnova rovnica.
17. Parciálne molárne veličiny. Chemický potenciál. Chemický potenciál ideálnych zmesí (zmes plynov a zmes kvapalín – Raoultov zákon). Chemický potenciál ideálnych roztokov – Henryho zákon.
18. Koligatívne vlastnosti viaczložkových sústav: ebulioskopia, kryoskopia, ozmóza. Diagramy tlaku pary v dvojzložkových sústavách prchavých zmesí, teplotné diagramy, destilácia.
19. Elektródové deje, typy elektród (elektródy prvého druhu, druhého druhu, redoxné elektródy). Galvanické články, potenciál galvanického článku, termodynamika galvanických článkov, Nernstova rovnica. Elektródový potenciál. Praktické využitie: batérie, akumulátory, palivové články.
20. Základy koloidiky – disperzné sústavy, adsorpcia, adsorpčné izotermy.
II. Anorganická a analytická chémia
1. Najdôležitejšie anorganické kyseliny.
2. Najdôležitejšie hydroxidy.
3. Najjednoduchšie anorganické soli (názvy a vlastnosti).
4. Reakcie kyselín a zásad. Soli.
5. Vodík, kyslík a dusíka.
6. Alkalické kovy.
7. Kovy alkalických zemín. Fosfor.
8. Halogény.
9. Prvky III. a IV. hlavnej skupiny PSP. Vzácne plyny.
10. Prechodné prvky a ich význam v chémii.
11. Kvalitatívna analýza – úlohy, dôkaz katiónov a aniónov, základy organickej kvalitatívnej analýzy.
12. Gravimetrické metódy – princíp, potreby, súčin rozpustnosti, výpočet výsledkov, príklady z praxe.
13. Acidobázické titrácie – princíp, acidobázická rovnováha, pojem pH, acidometria, alkalimetria, príprava roztokov, výpočet výsledkov, príklady z praxe.
14. Manganometria – princíp, bod ekvivalencie, príprava roztokov, výpočet výsledkov, príklady z praxe.
15. Jodometria – princíp, bod ekvivalencie, príprava roztokov, výpočet výsledkov, príklady z praxe.
16. Zrážacie titrácie – princíp, bod ekvivalencie, príprava roztokov, výpočet výsledkov, príklady z praxe.
17. Komplexometria (chelátometria) – princíp, bod ekvivalencie, príprava roztokov, výpočet výsledkov, príklady z praxe.
18. Elektroanalytické metódy – princíp, využitie, prístroje, príklady z praxe.
19. Kalibrácia a kalibračná krivka – príprava, použiteľnosť, využitie, výpočet výsledku analýzy graficky a výpočtom, príklady z praxe.
20. Základy chemometrie – hodnotenie matematicko-štatistických výpočtov, hodnotenie odľahlých hodnôt, hodnotenie paralelných výsledkov, štatistické hodnotenie výsledkov.
III. Organická chémia a biochémia
1. Alkány, cykloalkány. Fyzikálne a chemické vlastnosti. Názvoslovie. Významné zlúčeniny.Typické reakcie, mechanizmus radikálovej substitúcie (SR).
2. Alkény, cykloalkény. Fyzikálne a chemické vlastnosti. Názvoslovie. Významné zlúčeniny. Typické reakcie, mechanizmus elektrofilnej adície (AdE). Markovnikovo pravidlo.
3. Diény, alkíny. Fyzikálne a chemické vlastnosti. Názvoslovie. Významné zlúčeniny. Typické reakcie, Diels-Alderova reakcia. Markovnikovo pravidlo. Amfotérny charakter alkínov.
4. Arény. Fyzikálne a chemické vlastnosti. Názvoslovie. Významné zlúčeniny. Typické reakcie, mechanizmus elektrofilnej substitúcie (SE). Indukčný a mezomérny efekt. Reakcie monosubstituovaných derivátov benzénu, vplyv prvého substituenta na ďalšie reakcie.
5. Halogénderiváty uhľovodíkov. Fyzikálne a chemické vlastnosti. Názvoslovie. Typické reakcie alkylhalogenidov – mechanizmus reakcie. Polarita R-X väzby.
6. Hydroxyzlúčeniny a étery. Fyzikálne a chemické vlastnosti. Názvoslovie, rozdelenie alkoholov. Typické reakcie alkoholov a fenolov. Dehydratácia alkoholov, oxydácia alkoholov a fenolov. Mechanizmus nukleofilnej substitúcie (SN) a eliminačných (E) reakcií. Zajcevovo pravidlo.
7. Oxozlúčeniny. Rozdelenie, fyzikálne a chemické vlastnosti. Štruktúra (priestorová a elektrónová) karbonilovej skupiny. Adičné reakcie oxozlúčenín (AdN). Reakcie na α-uhlíku. Haloformova reakcia. Príprava Grignardovho činidla.
8. Karboxylové kyseliny. Fyzikálne a chemické zlúčeniny. Štruktúra (priestorová a elektrónová) karboxylovej skupiny. Amfotérny charakter karboxylových kyselín. Mastné kyseliny. Dekarboxylácia karboxylových kyselín.
9. Deriváty karboxylových kyselín. Halogenidy karboxilových kyselín, anhydridy, estery, nitrily –štruktúra a charakteristika. Fyzikálne a chemické vlastnosti. Vznik derivátov karboxylových kyselín a ich nekleofiné substutučné reakcie (SN acil). Hydrolýza esterov. Claisenová kondenzácia.
10. Dusíkaté organické zlúčeniny. Nitrozlúčeniny. Amíny – elektrónová a priestorová štruktúra, nomenklatúra, bázicita.
11. Heterocyklické zlúčeniny – pyrol, pyridín, imidazol, pyrimidín. Významní predstavitelia. Bázicita alkylových a arylových amínov. Bázicita a kyslosť heterocyklických zlúčenín.
12. Aminokyseliny. Štruktúra, fyzikálne a chemické vlastnosti. Amfion, izoelektický bod. Reakcie aminokyselín. Kvalitatívny dôkaz aminokyselín.
13. Peptidy a bielkoviny. Charakteristika peptidov. Vznik a charakteristika peptidovej väzby. Amfión, izoeletrický bod. Klasifikácia a štruktúra bielkovín (primárna, sekundárna, terciárna a kvartérna). Denaturácia bielkovín, vplyv denaturácie na ich štruktúru a biologickú funkciu. Kvalitativný dôkaz bielkovín.
14. Lipidy. Rozdelenie lipidov. Jednoduché a zložité lipidy. Terpény, karotény. Porovnanie tukov, olejov a voskov. Stavba bunkovej membrány.
15. Sacharidy. Rozdelenie sacharidov. Charakteristika monoszacharidov. Fischerov vzorec - D/L-konfigurácia sacharidov. Haworthov vzorec – priestorové zobrazenie sacharidov. Pojmy: enantiomer, diastereomer, epimer, anomer. Významné chemické reakcie sacharidov.
16. Charakteristika disacharidov a významné disacharidy. Charakteristika polysacharidov, významné polysacharidy a ich biologický význam. Kvalitatívne dôkazové reakcie monosacharidov: Strieborné zrkadlo, Fehlingova reakcia a dôkaz škrobu.
17. Nukleové kyseliny. Nukleotid a nukleozid, monomérne jednotky nukleových kyselín. Štruktúra, rozdelenie a biologický význam nukleových kyselín. Štruktúra a vlastnosti polynukleotidového reťazca.
18. Dvojitý helix DNK. Centrálna dogma molekulárnej genetiky. Mechanizmus replikácie DNK. Transkrkripcia, translácia. Proteosyntéza.
19. Enzýmy – chemické vlastnosti, štruktúra a funkcie. Mechanizmus enzýmovej reakcie. Faktory ovplyvňujúce aktivitu enzýmov. Inhibícia – kompetitívna, nekompetitívna a alosterická. Rozdelenie enzýmov.
20. Autotrofné a heterotrofné organizmy. Katabolické a anabolické biochemické metabolické dráhy. Energetika metabolických dráh. Význam ATP v metabolických procesoch. Krebsov cyklus.
Absolvovanie povinných predmetov.
Ústna odpoveď študenta z predmetov pedagogicko-psychologického základu, ktorú hodnotí komisia pre štátne záverečné skúšky. Výsledné hodnotenie: A – 90 -100%, B – 80 -89%, C – 70 -79%, D – 60 - 69%, E – 50 -59%.
slovenský jazyk alebo maďarský jazyk
Základy teórie výchovy, všeobecnej a vývinovej psychológie. Hodnotový systém tradičnej a inovatívnej školy, obsahová náplň učiva a jej inovácia, projektové vyučovanie. Koncepcie rozvoja školy v smeroch reformnej pedagogiky. Vplyv učebného prostredia na formovanie samostatného učenia v reformnej pedagogike. Funkcie školy a ich význam. Postavenie a úlohy štátnej správy v školstve pri riadení škôl. Pôsobnosť územnej samosprávy, školskej samosprávy a iných orgánov pri riadení škôl a školy. Riadenie školy, pedagogickej činnosti a financovanie školstva. Sebareflexia a reflexia v pedagogickom procese.
V rámci odborného vzdelávania tézy štátnicových skúšky sú začlenené do troch oblastí:
Všeobecná chémia a fyzikálna chémia
Anorganická a analytická chémia
Organická chémia a biochémia
I. Všeobecná chémia a fyzikálna chémia
1. Stavba atómu. Predstavy o výstavbe atómov (Bohrov model atómu, vlnovo-mechanický model atómu). Jadro a elektrónový obal atómu. Elementárne častice. Atómové a hmotnostné číslo, izotopy. Kvantové čísla, elektrónové dráhy atómov.
2. Periodická sústava prvkov. Elektrónová konfigurácia. Pauliho vylučovací princíp, Aufbau-princíp, Hundovo pravidlo. Ionizačný potenciál a elektrónová afinita. Mendelejevova periodická sústava prvkov. Periodický zákon.
3. Chemická väzba. Teória väzby podľa Kössela a Lewisa. Kovalentná väzba, väzby σ a π, polárne a nepolárne kovalentné väzby. Teória molekulových orbitálov. Geometrické usporiadanie molekúl. Hybridizácia. Koordinačná väzba.
4. Rýchlosť chemických dejov. Molekularita a poriadok reakcií. Empirický rýchlostný zákon. Faktory ovplyvňujúce rýchlosť reakcií, Arrheniova rovnica. Aktivovaný komplex a zrážková teória. Katalýza.
5. Rovnováha chemických reakcií. Rovnovážna konštanta. van’t Hoffova izoterma. Le-Chatelierov princíp. Faktory ovplyvňujúce chemické rovnováhy.
6. Teórie kyselín a zásad. Arrheniova teória. Brønstedova teória kyselín a zásad. Sila kyselín a zásad. Autoprotolýza vody. Pojem pH a pOH. Hydrolýza solí.
7. Redoxné deje. Oxidačné číslo. Oxidácia a redukcia. Oxidačné a redukčné činidlá. Redoxné reakcie. Elektrolýza roztokov.
8. Plynné skupenstvo. Predstava ideálneho plynu. Zákony plynov. Stavová rovnica ideálneho plynu. Teória reálnych plynov.
9. Kvapalné skupenstvo. Fyzikálne a chemické vlastnosti kvapalín. Tlak pary nad kvapalinou, povrchové napätie kvapalín, viskozita kvapalín.
10. Pevné skupenstvo. Charakteristika, typy kryštálových mriežok. Topenie a sublimácia.
11. Kinetická teória plynov, tlak ideálneho plynu, vnútorná energia plynov, ekvipartičný princíp, distribúcia rýchlosti molekúl plynov.
12. Základy chemickej termodynamiky: systém, stavové veličiny a stavové rovnice. Energia, vnútorná energie, tepelná kapacita, I. veta termodynamická.
13. Využitie I. vety termodynamickej: tepelná a objemová práca, entalpia. Tepelná kapacita / skupenské teplo. Termochémia: zmeny entalpie a jej najdôležitejšie typy, Hessov zákon.
14. Samovoľné deje, štatistická definícia entropie. II. veta termodynamická, termodynamická definícia entropie. Zmeny v entropii u ireverzibilných dejov.
15. Využitie II. vety termodynamickej: účinnosť tepelných strojov, Carnotov cyklus, smer samovoľných dejov v neizolovaných sústavách, Helmholtzova a Gibbsova voľná energia.
16. Molárna voľná entalpia. Fázové rovnováhy v jednozložkových sústavách, podmienky fázových rovnováh, fázové diagramy, Gibbsov zákon fáz. Vplyv vonkajšieho tlaku na teplotu fázovej premeny. Clausiova-Clapeyrovnova rovnica.
17. Parciálne molárne veličiny. Chemický potenciál. Chemický potenciál ideálnych zmesí (zmes plynov a zmes kvapalín – Raoultov zákon). Chemický potenciál ideálnych roztokov – Henryho zákon.
18. Koligatívne vlastnosti viaczložkových sústav: ebulioskopia, kryoskopia, ozmóza. Diagramy tlaku pary v dvojzložkových sústavách prchavých zmesí, teplotné diagramy, destilácia.
19. Elektródové deje, typy elektród (elektródy prvého druhu, druhého druhu, redoxné elektródy). Galvanické články, potenciál galvanického článku, termodynamika galvanických článkov, Nernstova rovnica. Elektródový potenciál. Praktické využitie: batérie, akumulátory, palivové články.
20. Základy koloidiky – disperzné sústavy, adsorpcia, adsorpčné izotermy.
II. Anorganická a analytická chémia
1. Najdôležitejšie anorganické kyseliny.
2. Najdôležitejšie hydroxidy.
3. Najjednoduchšie anorganické soli (názvy a vlastnosti).
4. Reakcie kyselín a zásad. Soli.
5. Vodík, kyslík a dusíka.
6. Alkalické kovy.
7. Kovy alkalických zemín. Fosfor.
8. Halogény.
9. Prvky III. a IV. hlavnej skupiny PSP. Vzácne plyny.
10. Prechodné prvky a ich význam v chémii.
11. Kvalitatívna analýza – úlohy, dôkaz katiónov a aniónov, základy organickej kvalitatívnej analýzy.
12. Gravimetrické metódy – princíp, potreby, súčin rozpustnosti, výpočet výsledkov, príklady z praxe.
13. Acidobázické titrácie – princíp, acidobázická rovnováha, pojem pH, acidometria, alkalimetria, príprava roztokov, výpočet výsledkov, príklady z praxe.
14. Manganometria – princíp, bod ekvivalencie, príprava roztokov, výpočet výsledkov, príklady z praxe.
15. Jodometria – princíp, bod ekvivalencie, príprava roztokov, výpočet výsledkov, príklady z praxe.
16. Zrážacie titrácie – princíp, bod ekvivalencie, príprava roztokov, výpočet výsledkov, príklady z praxe.
17. Komplexometria (chelátometria) – princíp, bod ekvivalencie, príprava roztokov, výpočet výsledkov, príklady z praxe.
18. Elektroanalytické metódy – princíp, využitie, prístroje, príklady z praxe.
19. Kalibrácia a kalibračná krivka – príprava, použiteľnosť, využitie, výpočet výsledku analýzy graficky a výpočtom, príklady z praxe.
20. Základy chemometrie – hodnotenie matematicko-štatistických výpočtov, hodnotenie odľahlých hodnôt, hodnotenie paralelných výsledkov, štatistické hodnotenie výsledkov.
III. Organická chémia a biochémia
1. Alkány, cykloalkány. Fyzikálne a chemické vlastnosti. Názvoslovie. Významné zlúčeniny.Typické reakcie, mechanizmus radikálovej substitúcie (SR).
2. Alkény, cykloalkény. Fyzikálne a chemické vlastnosti. Názvoslovie. Významné zlúčeniny. Typické reakcie, mechanizmus elektrofilnej adície (AdE). Markovnikovo pravidlo.
3. Diény, alkíny. Fyzikálne a chemické vlastnosti. Názvoslovie. Významné zlúčeniny. Typické reakcie, Diels-Alderova reakcia. Markovnikovo pravidlo. Amfotérny charakter alkínov.
4. Arény. Fyzikálne a chemické vlastnosti. Názvoslovie. Významné zlúčeniny. Typické reakcie, mechanizmus elektrofilnej substitúcie (SE). Indukčný a mezomérny efekt. Reakcie monosubstituovaných derivátov benzénu, vplyv prvého substituenta na ďalšie reakcie.
5. Halogénderiváty uhľovodíkov. Fyzikálne a chemické vlastnosti. Názvoslovie. Typické reakcie alkylhalogenidov – mechanizmus reakcie. Polarita R-X väzby.
6. Hydroxyzlúčeniny a étery. Fyzikálne a chemické vlastnosti. Názvoslovie, rozdelenie alkoholov. Typické reakcie alkoholov a fenolov. Dehydratácia alkoholov, oxydácia alkoholov a fenolov. Mechanizmus nukleofilnej substitúcie (SN) a eliminačných (E) reakcií. Zajcevovo pravidlo.
7. Oxozlúčeniny. Rozdelenie, fyzikálne a chemické vlastnosti. Štruktúra (priestorová a elektrónová) karbonilovej skupiny. Adičné reakcie oxozlúčenín (AdN). Reakcie na α-uhlíku. Haloformova reakcia. Príprava Grignardovho činidla.
8. Karboxylové kyseliny. Fyzikálne a chemické zlúčeniny. Štruktúra (priestorová a elektrónová) karboxylovej skupiny. Amfotérny charakter karboxylových kyselín. Mastné kyseliny. Dekarboxylácia karboxylových kyselín.
9. Deriváty karboxylových kyselín. Halogenidy karboxilových kyselín, anhydridy, estery, nitrily –štruktúra a charakteristika. Fyzikálne a chemické vlastnosti. Vznik derivátov karboxylových kyselín a ich nekleofiné substutučné reakcie (SN acil). Hydrolýza esterov. Claisenová kondenzácia.
10. Dusíkaté organické zlúčeniny. Nitrozlúčeniny. Amíny – elektrónová a priestorová štruktúra, nomenklatúra, bázicita.
11. Heterocyklické zlúčeniny – pyrol, pyridín, imidazol, pyrimidín. Významní predstavitelia. Bázicita alkylových a arylových amínov. Bázicita a kyslosť heterocyklických zlúčenín.
12. Aminokyseliny. Štruktúra, fyzikálne a chemické vlastnosti. Amfion, izoelektický bod. Reakcie aminokyselín. Kvalitatívny dôkaz aminokyselín.
13. Peptidy a bielkoviny. Charakteristika peptidov. Vznik a charakteristika peptidovej väzby. Amfión, izoeletrický bod. Klasifikácia a štruktúra bielkovín (primárna, sekundárna, terciárna a kvartérna). Denaturácia bielkovín, vplyv denaturácie na ich štruktúru a biologickú funkciu. Kvalitativný dôkaz bielkovín.
14. Lipidy. Rozdelenie lipidov. Jednoduché a zložité lipidy. Terpény, karotény. Porovnanie tukov, olejov a voskov. Stavba bunkovej membrány.
15. Sacharidy. Rozdelenie sacharidov. Charakteristika monoszacharidov. Fischerov vzorec - D/L-konfigurácia sacharidov. Haworthov vzorec – priestorové zobrazenie sacharidov. Pojmy: enantiomer, diastereomer, epimer, anomer. Významné chemické reakcie sacharidov.
16. Charakteristika disacharidov a významné disacharidy. Charakteristika polysacharidov, významné polysacharidy a ich biologický význam. Kvalitatívne dôkazové reakcie monosacharidov: Strieborné zrkadlo, Fehlingova reakcia a dôkaz škrobu.
17. Nukleové kyseliny. Nukleotid a nukleozid, monomérne jednotky nukleových kyselín. Štruktúra, rozdelenie a biologický význam nukleových kyselín. Štruktúra a vlastnosti polynukleotidového reťazca.
18. Dvojitý helix DNK. Centrálna dogma molekulárnej genetiky. Mechanizmus replikácie DNK. Transkrkripcia, translácia. Proteosyntéza.
19. Enzýmy – chemické vlastnosti, štruktúra a funkcie. Mechanizmus enzýmovej reakcie. Faktory ovplyvňujúce aktivitu enzýmov. Inhibícia – kompetitívna, nekompetitívna a alosterická. Rozdelenie enzýmov.
20. Autotrofné a heterotrofné organizmy. Katabolické a anabolické biochemické metabolické dráhy. Energetika metabolických dráh. Význam ATP v metabolických procesoch. Krebsov cyklus.
Úspešným absolvovaním štátnych skúšok je absolvent spôsobilý projektovať a vykonávať samostatnú, koncepčnú a tvorivú vyučovaciu činnosť a na základe širších filozofických, sociálnych a pedagogicko-psychologických súvislostí zodpovedne pristupuje k riešeniu aktuálnych problémov edukácie v danom odbore.
Absolvent odboru Učiteľstvo akademických prostredníctvom predmetov spoločného sociálnovedného, pedagogického a psychologického základu učiteľstva získa poznatky z problematiky edukačných vied a spoločenských a legislatívnych súvislostí výchovy a vzdelávania a základy digitálnej, psychologickej a špeciálno-pedagogickej gramotnosti učiteľa.
Smernica rektora Univerzity J. Selyeho Komárno o úprave, registrácii, sprístupnení a archivácii záverečných prác na Univerzite J. Selyeho. - Vždy aktuálne vydanie Smernice
Katuščák D. (2008) : Ako písať záverečné a kvalifikačné práce. - 5. vyd. - Nitra : Enigma, 164 s. - ISBN 978 80 89 132 45 4
Albert S. (2001) : Písanie záverečnej práce. Košice, Technická univerzita – 47 s. - ISBN 80 709 9727 3
Albert S. (2007) : Dolgozatok írása. Komárno SJE, ISBN 978-80-89234-22-6
Odborná literatúra – podľa schválenej témy bakalárskej práce.
Vypracovaná bakalárska práca, kladné posudky vedúceho a oponenta bakalárskej práce. Úspešná obhajoba bakalárskej práce.
slovenský jazyk alebo maďarský jazyk
Študent si povinne zapíše predmet Bakalárska práca s obhajobou len z tej predmetovej špecializácie (t.j. z jednej zo svojej kombinácie) - z ktorej sa prihlásil na tému záverečnej práce.
1. Administrácia a druhy záverečných prác.
2. Štruktúra záverečnej práce.
3. Formálna úprava a usporiadanie jednotlivých častí záverečnej práce.
4. Citácie a bibliografické odkazy, použitá odborná literatúra.
5. Stav doterajších poznatkov vo vybranej téme.
6. Formulácia pracovnej hypotézy, cieľov, úloh.
7. Metodika spracovania témy.
8. Analýza výsledkov a ich spracovanie. Diskusia dosiahnutých výsledkov.
9. Závery a prílohy záverečnej práce.
10. Predkladanie záverečnej práce, licenčná zmluva, čestné prehlásenie.
Študent si osvojí predpísané požiadavky písania záverečných prác a dokáže si samostatne vypracovať vlastnú záverečnú prácu.
Uvedená v informačných listoch povinných a povinne voliteľných predmetov, tvoriace jadro študijného odboru.
Základy teórie výchovy, všeobecnej a vývinovej psychológie. Hodnotový systém tradičnej a inovatívnej školy, obsahová náplň učiva a jej inovácia, projektové vyučovanie. Koncepcie rozvoja školy v smeroch reformnej pedagogiky. Vplyv učebného prostredia na formovanie samostatného učenia v reformnej pedagogike. Funkcie školy a ich význam. Postavenie a úlohy štátnej správy v školstve pri riadení škôl. Pôsobnosť územnej samosprávy, školskej samosprávy a iných orgánov pri riadení škôl a školy. Riadenie školy, pedagogickej činnosti a financovanie školstva. Sebareflexia a reflexia v pedagogickom procese.
Ústna odpoveď študenta z predmetov pedagogicko-psychologického základu, ktorú hodnotí komisia pre štátne záverečné skúšky. Výsledné hodnotenie: A – 90 -100%, B – 80 -89%, C – 70 -79%, D – 60 - 69%, E – 50 -59%.
maďarský alebo slovenský
1.1 Predstavte dielo, súvisiace dôležité smery z dejín detského veku napr. koncepcia, dielo Philippe Ariès, Lloyd deMause, Shulamith Shahar, Linda Pollock.
1.2 J.A. Komenský autor učebníc, jeho dielo v reforme školy, obraz o dieťati. Vplyv Komenského, použiteľnosť jeho princípov v didaktike a teórii učebných osnôv.
1.3 Predstavte obraz dieťaťa J.J. Rousseau a jeho pedagogických konzekvencií. Aký vplyv mal Rousseau na pedagogiku svojej doby a neskorších obdobiach?
1.4 Analyzujte vplyv pedagogických princípov Herbarta na obraz dieťaťa a tvorbu pedagogickej metodiky v stredných školách v XIX. A XX. storočí! Predstavte niekoľko zmien na pohľad obrazu dieťaťa – napr. obraz dieťaťa behaviorizmu alebo ”sebapresadzujúceho” dieťaťa
2.1 Predstavte pedagogické, výchovné a psychologické ponímanie o možnostiach a potreby výchovy na základe doterajších štúdií
2.2 Učenie a učenie sa. Vzťah učenia a učenia sa, Systém úloh a prostriedkov učenia. Systém cieľov vzdelávania. Pedagogika v rodine, spoločenstve, inštitúciach.
2.3 Osobnosť pedagóga. Očakávania, roly pedagóga. Obec pedagógov, vzťah pedagóga so spoločnosťou.
2.4 Historické a spoločenské výzvy pedagogiky. Výskyt globálnych problémov. Zmeny sveta práce a rodiny. Vplyv IKT v pedagogike.
3.1 Zdôvodnite potrebu výchovy, vzťah medzi vychovávateľom a vychovávaným a úlohu filozofie metodiky výchovy v pedagogickej praxi.
3.2 Ako uvažovali v staroveku grécki a rímski, ako i kresťanskí myslitelia o dieťati a výchove?
3.3 Charakterizujte filozofiu výchovy postmoderny!
4.1 Začiatky reformnej pedagogiky v pedagogických úvahách J.J. Rousseau a nemeckých spisovateľov romantiky, napr. Friedricha Fröbela. Zosilnenie školskej kritiky v XIX. str. Zrod hnutia životnej reformy.
4.2 Hnutie štúdií dieťaťa. Životná reforma a reformná pedagogika. Výskyt a rozvíjanie pedagogiky umenia. Pedagogika Kodálya. Pedagogický naturalizmus, smery “slobodného vzduchu” a školy v prírode. Biologicko-antropologické koncepcie: Maria Montessori, Rudolf Steiner a Waldorf-pedagogika.)
4.3 Školské koncepcie spoločenstiev: Rudolf Steiner a Waldorf-škola. Moderná škola Celestin Freineta. Peter Petersen a Jena-plán. Helen Pekhurs a Dalton-plán. Radikálne antiautoritérne smery: Summerhill.)
4.4 Reformnopedagogické smery v Maďarsku: Nagy László a Nová škola, Rodinná škola, Záhradná škola. Waldorfská a Montessori škola medzi dvomi vojnami. Cesta reformnej pedagogiky po II. svetovej vojne. Výskyt alternatívnych škôl v sedemdesiatych rokoch. Renesansa reformnej pedagogiky v osemdesiatych rokoch. Alternatívne pedagogické smery dnes v Maďarsku a na Slovensku.)
5.1 Učenie, pamäť, pozornosť a koncentrácia a ich význam v psychológii a pedagogike.
5.2 Myslenie, jazyk a komunikácia a ich význam v psychológii a pedagogike
5.3 IQ, EQ a kreativita a ich význam v psychológii a pedagogike
6.1 Taxonomia ako systém Edukačné cielené taxonomie - kognitívne, afektívne, psychomotorické. Vrstvy, znalosti, zručnosti, schopnosti, postoje výkonnostných vedomostí. Kognitívna stratégia, metakognícia. Kognitívna sebaregulácia. Učenie a motivácia. Stupne edukačnej motivácie. Výučbové a učebné stratégie: induktívne a deduktívne myslenie, stratégia riešenia problémov, asociačná stratégia, osvojenie si algorytmov, kondicionovanie.
6.2 Organizačné formy: trieda, hľadiská začlenenia do triedy, úlohy triedneho učiteľa, charakteristika a štruktúra výučovacej hodiny. Edukačné možnosti mimo vyučovacích hodín: domáca úloha, exkurzia, návšteva závodov, škola v prírode, korepetícia, anulácia zaostávania. Pracovné formy: frontálna práca, individuálna práca, párová práca, skupinová práca.
6.3 Vysvetlenie pojmov stratégia, metodika, postup. Stratégie na cieľ orientované a na pravidlá. Edukačné metodiky: prednáška, vysvetlenie, rozprávanie, malá prednáška žiaka, rozhovor, diskuzia, demonštrácia, projektová metodika, kooperatívna metodika, simulácia, hra rolí.
7.1 Škola, školský systém a funkcie školy.
7.2 Vertikálna a horizontálna dimenzia školského manažmentu.
7.3 Proces a funkcie školského manažmentu.
8.1 Z.z. 138/219- atestácie, portfólio.
8.2 138/219- profesijný rozvoj učiteľa, vzdelávanie PaOZ.
8.3 138/219: Kvalifikačné štúdium.
9.1 Špecifiká vývinu kognitívnych funkcií
9.2 Rozvoj osobnosti v školskom veku
9.3 Vplyv adolescencie na školský výkon
10.1 Procesy tvorby skupiny v triede
10.2 Možnosti sociometrie a prevencia školského šikanovania
10.3 Úloha komunikačných zón a princíp konštruktívnej kritiky
Absolvent odboru Učiteľstvo akademických prostredníctvom predmetov spoločného sociálnovedného, pedagogického a psychologického základu učiteľstva získa poznatky z problematiky edukačných vied a spoločenských a legislatívnych súvislostí výchovy a vzdelávania a základy digitálnej, psychologickej a špeciálno-pedagogickej gramotnosti učiteľa.